Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Klubrádió után a lex Gyöngyöspata ügyében is kötelezettségszegési eljárás indult a magyar kormány ellen

Nincs túl jó napja a magyar kormánynak, legalábbis jogállamisági szempontból: két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított ellene ugyanis az Európai Bizottság.

Az első, a Klubrádió ügye, melyben a Bizottság arról ír, hogy szerintük a Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva utasította el a Klubrádió frekvenciahasználati kérelmét és szerintük a rádió jogosultságának megújítás elutasító határozatok is aránytalanok és átláthatatlanok voltak. Így azok sértik az uniós jogot.

A Klubrádió esetében diszkriminatív módon alkalmazták a magyar média törvényt az Eb szerint, pedig a diszkrimináció tilalma az uniós távközlési szabályok alapelveinek egyike, ahogy az arányosság elve is.

A Bizottság az ügyben felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amire két hónapjuk van reagálni. Ha a Bizottság nem kap kielégítő választ, akkor a dönthet úgy, hogy tovább folytatja a jogsértési eljárást, és indoklással ellátott véleményt küld a kormánynak.

Mint ismert, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tavaly szeptember 11-én bejelentette: elutasította a médiaszolgáltató kérelmét a 2021. február 14-én lejáró rádiós jogosultságának meghosszabbítására a Budapest FM 92,9 MHz-re. Az NMHH a döntését akkor azzal indokolta, hogy a Klubrádió két alkalommal hiányos adatszolgáltatást küldött a hatóság részére. A Klubrádió ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy két olyan apróbb adminisztratív hibáról van szó, ami nem indokolja egy rádió elhallgattatását.

Érvényes frekvencia nélkül a csatorna február 15. óta már nem sugároz az addig használt Budapest 92,9 MHz frekvencián, ehelyett csak interneten keresztül vált hallgathatóvá.

A médiatanács február közepén indította újra, az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. jogorvoslati kérelme miatt felfüggesztett pályázatot, akkor el is fogadták a Klubrádió hiánypótlásait is, amelyeket az NMHH kért be. Akkor úgy tűnt, a rádió helyzete záros határidőn belül rendeződni fog, azonban a március 10-i döntés eloszlatta ezt a reményt.

A Médiatanács akkor nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiós frekvencia pályázatát, miután az eljárásban egyedüliként bennmaradó Klubrádió Zrt. ajánlatát érvénytelennek találta.

A médiatanács két szempontban találta a pályázati előírásoknak nem megfelelőnek a Klubrádió ajánlatát. Az egyik, hogy szerintük a nyilvános cégadatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene. A másik, hogy megállapításuk szerint a pályázat lényegi műsortervi hibákat is tartalmaz.

Ezeket a vádakat a Klubrádió akkor tételesen tisztázta és színjátéknak nevezte a Médiatanács pályáztatását.

Egy másik ügyben is hasonló eljárást indított a Bizottság Magyarországgal szemben, ez a Gyöngyöspatai kártérítések ügye. A Bizottság itt is a fentiekben leírt felszólító levelet küldött a kormánynak azért, mert úgy vélik, hogy a szegregált oktatásba kényszerített diákok kártérítésének természetben és szolgálatásban való megfizetése ellentétes az uniós jogokkal.

A tavaly nyáron elfogadott, lex Gyöngyöspataként elhíresült törvény arra kötelezi a bíróságokat, hogy iskolai szegregációs perekben pénzbeli kártérítés helyett oktatást-képzést állapítsanak meg sérelemdíjként.

A törvény a bizottság szerint két uniós irányelvet is sért. Az egyik a egyenlőségekről szóló irányelv, a másik a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelv.

„A két irányelv előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen”

– áll a Bizottság közleményében.

A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2012 között etnikai alapon különítették el a gyermekeket, és a cigány származásúakat jellemzően rosszabb minőségű oktatásban részesítették nem cigány társaikhoz képest. Az ezzel kapcsolatos kártérítésről már régebben született döntés, az ügy viszont tavaly januárban újra terítékre került, miután Orbán Viktor az év első Kormányinfóján újságírói kérdésre azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban: egy

„etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”.

A Fidesz-KDNP ezután egész kommunikációs kampányt húzott fel a témára és a kártérítés pénzbeli megtérítésének kifogásolására, Horváth László pedig több ízben is hergelte a közvéleményt a gyöngyöspatai kártérítések ügyével. A Kúria végül mindenben helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet, egyben kifejtette, hogy a hatályos törvények szerint a kártérítés ez esetben is kizárólag pénzben állapítható meg, mint minden más nem vagyoni kárnál.

Horváth László miniszterelnöki megbízottként ezután arra kapott mandátumot, hogy kivizsgálja a gyöngyöspataihoz hasonló eseteket. Majd ő volt az is, aki beadta a fenti törvényjavaslatot, mellyel a kormány célja, hogy ne kelljen azoknak fizetnie, akiket bőrszínük alapján megkülönböztetnek.

(via. Telex)

Címlapkép: EP Press conference. Briefing before the EU Summit. Press conference by Jozsef SZAJER, EPP Vice-Chair, Viktor ORBAN, Prime Minister of Hungary, Gergely GULYAS, Minister of the Prime Minister's Office and Bertalan HAVASI