Miután világszerte kijárási korlátozások léptek életbe a koronavírus miatt, szinte borítékolható volt, hogy rövid időn belül megugrik majd a bűnügyi statisztikákban a családon belüli erőszak esetek száma.
A családon belüli erőszakot a Büntető törvénykönyv hivatalosan kapcsolati erőszaknak nevezi, ami a hozzátartozókra vonatkozik, köztük az elkövető gyermekére, gyermeke szülőjére, illetve volt vagy jelenlegi házastársára, élettársára is.
A kijárási korlátozások elrendelése után alig néhány héttel már több országból is aggasztó adatok kerültek napvilágra, így várható volt, hogy a helyzet Magyarországon is súlyosbodni fog. Már a hazai korlátozás elején közölte az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igazgatója, hogy a korábbi hetekhez képest jelentősen többen telefonáltak, és a továbbiakban is számítani lehet a hívások számának növekedésére.
Most pedig a G7 cikkéből az is kiderül, pontosan mennyivel több esetről érkezett bejelentés. A lap a Belügyminisztérium adatbázisa alapján vetette össze 2018, 2019 és 2020 statisztikáit, melyek szerint
az utóbbi két évben sosem történt annyi családon belüli erőszak, mint idén márciusban – és ezek „csak” azok, amelyek a hatóságok látóterébe kerültek.
Az elmúlt években átlagosan havi 33 családon belüli erőszak eset vált ismertté, a legtöbbet eddig 2019 decemberében követték el. Az akkori 49-nél idén márciusban eggyel több eset történt, pedig jellemzően a karácsonyi időszak a leginkább kockázatos ebből a szempontból.
Mint arra a nemzetközi tendenciák is rámutatnak, az átlagosnál másfélszer magasabb szám jó eséllyel kapcsolatban van a bezártsággal, és azzal, hogy sokkal több időt töltenek együtt az emberek, az áldozatok pedig épp emiatt nem tudnak segítséget sem kérni.
A G7 úgy tudja, az előző két év és az idei első két hónap átlagos értékeihez képest nőtt az emberölések száma is 29, illetve a szexuális erőszaké 17 százalékkal, de a lap szerint ebben jelentős eltérések vannak az egyes hónapok között, így itt nehéz lenne pontos összefüggést találni.
Ahogy arról a Szolidaritás a válságban című cikksorozatunkban bővebben is írunk, a társadalmi és gazdasági krízishelyzetek általánosan növelik a nők elleni erőszak mértékét. Jellemzően olyan erőszakformákról beszélünk, melyeket a privát szférában követnek el férfiak nők ellen, így ezek a karanténban könnyebben fennmaradnak, vagy akár fokozódhatnak is.
A nők ellen elkövetett erőszak lényege a másik feletti kontroll megszerzése, a hatalom fenntartása a másik felett. A bezártságból alapvetően nem következik az erőszak, ilyenkor csak felerősödnek a már amúgy is egyenlőtlen kapcsolatok, több felület jut a hatalomgyakorlásra, így az áldozatok gyakorlatilag folyamatosan ki vannak téve a bántalmazó akaratának, ráadásul az anya ellen alkalmazott erőszakban nagyon gyakran a gyermek az egyik legfőbb eszköz.
A nők elleni erőszak és a koronavírus mélyebb összefüggéseiről, illetve alternatív megoldási lehetőségekről itt olvashatsz tovább.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])
A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.
Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.
