Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A veszélyhelyzet olcsó hazugság

A miniszterelnök november 3-i Facebook-videójában azt mondta: „Legutóbb is két hét kellett, hogy az országgyűlés olyan jogszabályokat fogadjon el, amivel büntetni lehet a maszkviselés szabályainak megsértését. Ez abszurd. Ebben a helyzetben végképp abszurd. Ha a vírus terjedése gyors, akkor nekünk is gyorsnak kell lennünk.” Ezzel indokolta a különleges jogrend bevezetését.

Aki figyelemmel követte az elmúlt bő tíz év jogalkotását, nyilván alig hitt a fülének: a pár nap alatt keresztülvitt alaptörvény-módosítások, péntekről hétfőre komplett ágazatokat átalakító salátatörvények világában sokkal inkább az a kijelentés nevezhető abszurdnak, hogy két hét kellett a maszkviselési szankciók elfogadásához. Ha két hét kellett, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ez azért volt, mert a kormány épp így akarta.

Gyenge lábakon áll tehát az az érv, hogy miért volt megint szükség a veszélyhelyzet bevezetésére, de rendben, ne keressük a kákán a csomót, fogadjuk el, hogy tényleg indokolt. (Igaz, ha abból indulunk ki, hogy az orvosok, infektológusok, szociális dolgozók, tanárok szeptember óta kongatják a vészharangot szigorúbb járványügyi intézkedéseket követelve, az azóta eltelt időben a világ leglassabb törvényhozása is tudott volna már járványügyi intézkedéseket hozni. De mondom, fogadjuk el, hogy a járványhelyzet alakulása tényleg indokolja a különleges jogrendet.)

November 4-én meg is kezdődött a veszélyhelyzet, így most már tényleg szupergyorsan lehet olyan rendeleteket alkotni, amikkel a kormány akár törvényeket is felülírhat. Rögvest éltek is ezzel – meghozták a világ legjelentéktelenebb járványügyi szabályait. Éjszakai kijárási korlátozás a legholtabb holt időben, maszkviselés előírása mindazoknak, akik egy étteremben nem esznek, három székenkénti ülésrend a színházakban.

A nagy tétlenség után ezek elsőre szinte hatékony intézkedéseknek tűnhettek, de valójában annyira lazák voltak, hogy senki nem értette: tényleg ezeket kellett ilyen elképesztő sürgősséggel bevezetni? Ugyan mi lett volna, ha az éttermek, kocsmák, színházak kapnak pár napot, hogy képesek legyenek felkészülni a változó szabályokra?

De nem kaptak, és azért nem, mert a kormány most épp legény akar lenni a gáton. Sajnos nem a homokzsákcipelős, gyereket-kiskutyát ölben kimentős, nyakig vízbe merülős legény, hanem az öltönyös-gumicsizmás, intézkedős, parancsolgatós.

Akit nem az érdekel, hogy ne vigye el a falut az árvíz, hanem az, hogy úgy nézzen ki, mintha ő mindent megtett volna az ár megállítására.

***

November 9., hétfő, 10:24. A legutóbbi járványügyi intézkedések már szinte unalmasak, hiszen több mint 5 napja vannak hatályban. Váratlanul újabb Facebook-videó élesedik, amiben a miniszterelnök további korlátozó intézkedéseket jelent be. Ezek már tényleg érdeminek tűnnek: kijárási tilalom, éttermek, iskolák, kulturális és sportintézmények bezárása.

Na, erre jó a veszélyhelyzet, csettinthetünk: gyors járványügyi intézkedések bevezetésére. Csakhogy hiába frissítgetjük mind csalódottabban a Magyar Közlöny oldalát, sem aznap, sem másnap nem jönnek az új szabályok, pedig harmadnap, azaz szerdán éjféltől már alkalmazni kellene őket. Egyedül a miniszterelnök rövid és nem túl összeszedett videója alapján találgathatjuk az új szabályokat – meg a kiszivárgó információk alapján.

A legszebb az, hogy az EMMI már kedd délután közzétesz egy útmutatót arról, hogy hogyan kell majd alkalmazni az iskolákban – a még meg sem jelent rendeletet.

Telik tehát a kedd, várjuk a járványügyi intézkedésekről szóló rendeletet, amikor egyszercsak befut a hír: alaptörvény-módosítást és igazságügyi salátatörvényt terjesztett be a kormány. A cél az azonos neműek örökbefogadásának lehetetlenné tétele, a közpénzek átláthatóságának további szűkítése és az ellenzék dolgának megnehezítése a választási eljárás szabályainak újabb módosításával.

Szóval miközben különleges jogrend van hatályban – hivatalosan azért, mert az Országgyűlés nem képes elég gyorsan jogot alkotni, és már éppen két munkanap telt el azzal, hogy vártunk a miniszterelnök által bejelentett járványügyi szabályok megjelenésére –, a parlament rohamszerű munkába kezd. Csupa olyan szabályt vesznek napirendre, aminek az égvilágon semmi köze a járvány elleni védekezéshez, épp ellenkezőleg: alapos vitát és a lehető legnyugodtabb légkört kívánnak meg.

Ekkorra mindenkinek le kellett, hogy essen: a veszélyhelyzet hazugság, egyszerű politikai játszma, ami egy dologról biztosan nem szól: a járvány elleni gyors és hatékony védekezésről.

***

Hogy ez mennyire így van, arra ékes bizonyítékot szolgáltatott az, ami november 18-án történt. Ennek előzménye a nevezetes november 9-i videó, amiben a miniszterelnök azt mondta, hogy akkor jöhetnek az új veszélyhelyzeti rendeletek, ha az Országgyűlés megadja ehhez a felhatalmazást. De ez sajnos hazugság volt.

Vegyük át gyorsan, mi is a jogalkotás logikája veszélyhelyzetben:

  • a kormány kihirdeti a veszélyhelyzetet;
  • ez alapján akár törvényt is felülíró rendeleteket alkothat, amik 15 napig vannak hatályban;
  • a 15 nap után csak akkor marad fenn ezeknek a jogszabályoknak a hatálya, ha az Országgyűlés meghosszabbítja őket.

Vagyis ahhoz, hogy a kormány veszélyhelyzeti rendeletet alkothasson, egyáltalán nincs szükség az Országgyűlésre, mert a rendelet parlamenti meghosszabbítása csak a rendelet hatályba lépésétől számított 15. naptól szükséges. A kormány mégsem hirdette ki a november 9-én bejelentett rendeletet, teljesen értelmetlenül várt egészen kedd este fél 11-ig, alig másfél órát adva a különböző korlátozásokra való felkészülésre.

Így jutunk el november 18-ig, amikor megjelent egy újabb rendelet a korábbi korlátozó szabályok hatályának meghosszabbításáról február 8-áig. Csakhogy a korábbi rendeletben szerepel egy mondat, ami kiköti, hogy a rendelkezések csak december 11-ig alkalmazhatók. Lesz tehát egy hatályos szabályunk februárig, ami éppenséggel nem lesz alkalmazható december 11. után. Mi ez, ha nem egy újabb igazi, magyar sikertörténet? Nem lennénk most az imperialisták helyében!

A lehetetlen jogi helyzetről hírportálok is beszámoltak, de amikor nem sikerült tökéletesen dekódolniuk a kormány önellentmondó szabályozását, a propagandamédiából instant fake news-ozást és rémhírterjesztőzést kaptak a nyakukba, miközben a kormány továbbra sem magyarázta el, hogy egészen pontosan miért is akarta februárig meghosszabbítani azt a szabályt, ami maga mondja ki, hogy december 11. után már nem alkalmazható.

***

A különleges jogrend nem játék. Nem véletlen, hogy egyes szabályokat törvényben kell megalkotni, és hogy a törvénnyel nem lehet ellentétes az alacsonyabb rendű kormányrendelet.

Persze, most a kormánynak akkora többsége van a parlamentben, hogy a törvényeket is úgy alakítja, ahogy szeretné – de akkor mi szükség is van pontosan a veszélyhelyzetre?

Ha az, amit a miniszterelnök mond, hogy gyorsan tudjanak reagálni a veszélyhelyzetben, nos, ez sokszorosan sem sikerült.

  • Gyorsan alkottak szabályokat? Nem: a szakmai szervezetek követelésétől hetekkel, a miniszterelnöki bejelentésektől napokkal lemaradva születtek meg.
  • A korlátozó intézkedésekre fel lehetett készülni? Nem: a rendeleteket előbb mindig gondosan bejelentik, de ebből még senki sem tudja, hogy pontosan mi lesz, így tűkön ülve várja a szabály megjelenését, ami az utóbbi időben rendre éjszaka, a hatályba lépése előtt pár órával történik csak meg. Ember nincs, aki így időben fel tudna készülni ezek alkalmazására (beleértve egyébként az állami szerveket is).
  • Érthető, átlátható szabályokat alkottak? Korántsem – nem véletlen, hogy a jogsegélyszolgálatunkat elárasztják a kérdések; hogy a tájékoztató oldalaink látogatottsági rekordokat döntenek; és sokszor nekünk is hosszas fejtörést okoz kibogozni, mit is akart a jogalkotó pontosan.

A veszélyhelyzet tehát egyszerűen nem tölti be a rendeltetését. Ehelyett politikai eszközzé silányult, mint oly sok minden a kormány kezében. Mindannyian áldozatok vagyunk ebben a játszmában, hiszen az életünket alapvetően befolyásoló szabályokról van szó. Mi, a TASZ-nál ezért is dolgozunk folyamatosan azon, hogy amit a kormány elmulaszt, helyretegyük: folyamatosan válaszoljuk meg a kérdéseket és értelmezzük a szabályokat. És kimondjuk, ha kell, hogy a veszélyhelyzetet a kormány visszaélésszerűen alkalmazza, így pedig a cselekvései hatékony járványügyi védekezés helyett politikai hazugsággá válnak.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán