Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzéki együttműködést megnehezítő módon nyúl bele a kormány a választási törvénybe

A kormány olyan módon változtatná a választási törvényt, hogy nehezebb legyen pártlistát állítani. A törvénymódosítási javaslatot Semjén Zsolt nyújtotta be kedden éjfél előtt egy perccel, vette észre a 24.hu.

A javaslat alapján a választási törvény úgy módosul, hogy csak olyan párt állíthat listát, amely legalább 50 egyéni választókerületben saját jelöltet állít. Korábban ehhez elegendő volt 27 választókerületben jelöltet indítani.

A pártlista-állítás összefüggésben van a megkapható állami támogatás mértékével: amely párt legalább 50 egyéni választókerületben állít saját jelöltet, az a központi költségvetésből az 5.§ szerinti összeg 30%-ával megegyező összegre jogosult, a legalább 80 jelöltet állító pártok már 45%-kal megegyező összegre, míg az összes választókerületben jelöltet állító pártok 60%-kal megegyezőre jogosultak. Állami támogatás nélkül pedig nem igazán fenntartható egy párt működése.

A 2018-as országgyűlési választáson az induló ellenzéki pártok közül egyedül a DK, az Együtt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt indított 50-nél kevesebb egyéni választókerületi jelöltet: a Jobbik mind a 106 választókerületben állított saját jelöltet, de az LMP is 100 jelöltet indított. A Momentum 83-at, az MSZP-Párbeszéd 55-öt, a DK 43-at, az Együtt 31-et és az MKKP 39-et.

A 2019-es önkormányzati választásokon nyélbe ütött szorosabb ellenzéki együttműködés sikere után azonban a 2022-es országgyűlési választásokon is komolyabb összefogást akar az ellenzék megvalósítani, mint 2018-ban. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd még nyáron jelentette be, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közösen indulnak, és egy jelöltet állítanak a kormánypárti indulóval szemben.

A mostani törvénymódosítás ennek egyértelműen keresztbe tehet, amennyiben ezek a pártok a továbbiakban is szeretnének állami támogatást kapni.

A törvény indoklása szerint azért van szükség szigorításra, hogy a valós támogatottság nélküli törpepártok ne állíthassanak országos listát a támogatásokért – ez valóban problémának bizonyult a  2018-as országgyűlési választásokon.

Kedden fogadta el az Országgyűlés a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, így az Orbán-kormány a következő 90 napban rendeleti úton kormányozhat. A választási törvény megváltoztatása nem része ennek a rendkívüli jogrendnek, az rendes parlament ügymenetbe kerül, ahogy a többi, tegnap hirtelenjében benyújtott/bejelentett változtatási javaslatok, például a 9. alkotmánymódosítás is.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd