Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Amikor a köztévé kulturális csatornája a legfontosabbról, azaz Gyurcsányról kérdezi az SZFE-ügyben Vidnyánszky Attilát

Amióta kitört a botrány Vidnyánszky Attila SZFE-kuratóriumi elnöki kinevezése miatt, sokan sokféleképpen kinyilvánították a véleményüket a történtekről, tulajdonképpen szinte csak a legfőbb érintett rendező nem.

Ezért csillant fel a szemem e hét elején, amikor a közmédia M5-ös csatornájának Facebook-oldalán megláttam, hogy a csatorna híradója foglalkozott az üggyel, és megszólaltatta a Nemzeti igazgatóját. Persze komoly illúzióim nem voltak a híradós anyaggal kapcsolatban, amelynek beharagozója a következő szöveg volt: „A balliberális oldal egy újabb támadást indított a konzervatív és keresztény alapokon nyugvó magyar kultúra ellen. Az M5 Híradóban 20.30-tól Vidnyánszky Attila is reagál az őt ért atrocitásokra.”

No mindegy, gondoltam, azért hátha mégis kiderül az itt visszanézhető riportból, hogy mégis hogyan, milyen érzésekkel készül ilyen hangulatban ősztől egy egyetemet vezetni a rendező-igazgató.

A modellváltásról általában véve beszélt ugyan Vidnyánszky, de nagyjából ugyanazokat lózungokat hallhattuk tőle, amelyeket minden hasonló pozícióba került vezetőtől hallottunk már az alapítványi modell kapcsán (az átalakításról alkotott véleménye pedig egyébként is javarészt ismert):

Sokkal nagyobb szabadság, sokkal nagyobb lehetőséghalmaz, én úgy gondolom, hogy egy új korszak előtt áll az SZFE. Építkezni szeretnénk, semmiképpen sem rombolni, tiszteletben tartva azt, ami van.

Ám a szeptembertől hivatalát betöltő elnöktől egy szót sem tudtunk meg arról, hogy mit gondol az ellene kibontakozó ellenállásról, több oktató és a hallgatók elutasító gesztusairól.

Ehelyett az M5 kulturális (!) híradója nem másról kérdezi Vidnyánszky Attilát, mint a két nappal korábban – többek közt személyesen Vidnyánszky ellen is – politikai bosszút hirdető Gyurcsány Ferencről.

Arról a Gyurcsányról, aki idén ősztől semmiképpen nem lesz abban a helyzetben, hogy bármi érdemleges hatással legyen az SZFE életére (magyarul sok tétje nincs annak, amit aznap kiírt a közösségi oldalára).

Ellentétben például a maradásukat többnyire a hallgatók iránt érzett felelősségre hivatkozva  deklaráló, de Vidnyánszky kinevezése ellen a távozó kollégáikkal együtt felszólaló oktatókkal, vagy éppen a Szenátus  tiltakozó tagjaival és mondjuk a HÖK-kel. Ahogyan arról sem érdeklődött az M5, hogy a rendező mit gondol arról, hogy az újonnan kinevezett kuratórium az egyetem által korábban felállított szempontoknak objektíve nem felel meg.

De megtudtuk legalább, hogy Vidnyánszky minden elképzelését felülmúlja az, ahogyan őt próbálják megsemmisíteni, Gyurcsány megjegyzése pedig „egy bolsevik megjegyzés”. Hab a tortán, hogy ugyanebben a riportban még ifj. Lominci Zoltán is megszólalt szakértőként a témában.

Persze a közmédia politikai függőségének ismeretében alapvetően nem az M5 elfogultságán vagy szerkesztési elvein kell meglepődni.

Itt inkább az a nehezen érthető, hogy ebben a helyzetben nemcsak a nyilvánosság egésze, hanem még a politikai propaganda szempontjából is teljesen releváns lett volna, ha az SZFE új kuratóriumi elnöke – akár konstruktív, akár ellenséges hangnemben (ez tulajdonképpen stratégia kérdése) – kommentálta volna a körülötte kitört botrányt.

Elég, ha az időtlen idők óta az intézmény kötelékében levő Zsámbéki Gábor lemondását vagy a Szenátus vagy a HÖK elutasító közleményét vesszük, hogy az általa vezetett társulatból részben az SZFE-ügy miatt felmondó Bánsági Ildikó távozásáról ne is beszéljünk.

Az M5 anyagából nem a szimpla elfogultság, hanem a teljesen irracionális központi irányítás tükröződik, amelynek – némiképp egyszerűsítve – a legfőbb érvényre juttatandó szempontja, hogy minél több felületen minél nagyobb százalékban lehessen gyurcsányozni. Így pedig azt a maradék kapcsolatát is elveszíti a valósággal, amelyen keresztül még legalább elfogultan, de be lehetett mutatni annak egy-egy szeletét.

Címlapkép: Az M5 adása.