Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bent szavaztak, kint tiltakoztak: egy sor fontos törvényt fogadott el az Országgyűlés – percről percre a Mércén

A 2021-es költségvetés és az azt megalapozó rendelkezések mellett az Országgyűlés ma délelőtt egy sor fontos ügyben hoz döntést: betiltásra kerülnek az egyszer használatos műanyagok, alapítványi fenntartásba kerül a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), lazítják az örökségvédelmi szabályokat, megalapítják az iskolaőrséget és elfogadják a 13. havi nyugdíjt lépcsőzetesen visszaállító jogszabályt is.

Ezzel párhuzamosan a parlamenten kívül több tiltakozóakcióra is sor kerül. Az Extinction Rebellion környezetvédelmi szervezet a Pénzügyminisztérium előtt tiltakozik, Karácsony Gergely főpolgármester és több ellenzéki kollégája az önkormányzatok anyagi megtépázása ellen emel szót, az SZFE diákjai és tanárai pedig a Kossuth téren demonstrálnak.

Kövessétek az eseményeket percről percre a Mércén!

 

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Az egyszer használatos műanyagok tiltását leszámítva, a kormány és az ellenzék a mai parlamenti ülésnapon sem értett egyet semmiben. A kétharmad mindenesetre hosszú távon is jelentős átalakításokat vitt át az országgyűlésen: az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozó jövő évi költségvetés mellett bevezették az iskolaőrség intézményét, és alapítványi tulajdonba szervezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, de döntés született a 13. havi nyugdíjak négy lépcsőben történő visszaállításáról is.

Ezekben az ügyekben nem csupán az ellenzéki képviselők kritikáit, javaslatait, de a civilek és szakértők, illetve az utcán tiltakozó érintettek véleményét sem vette figyelembe a kétharmados hatalom.

Köszönjük, hogy velünk követtétek végig a mai nap eseményeit. A Mérce csak az olvasói támogatásának köszönhetően tud működni, így kérünk, ha teheted, támogass bennünket!

...

Havonta rendszeresen támogatom a Mércét

Egyszeri összeggel támogatom a Mércét

Egyszeri bankkártyás támogatás

Támogatási lehetőségek

„Még a baloldal is elismeri, hogy a költségvetés alapján az önkormányzatok jövőre 118 milliárd forinttal több pénzt kapnak, mint az idei évben, ezt még is keveslik, és több pénzt követelnek maguknak.

Azzal sem elégednek meg, hogy a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat indít jövőre is, valamint jut forrás a településekhez uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot.

Arról nem is beszélve, hogy a gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzési adóbevétele is emelkedni fog, ami szintén az önkormányzatok mozgásterét növeli.

Habár Karácsony Gergely folyamatosan panaszkodik, a valóság az, hogy 10 milliárd forinttal több marad Budapestnél jövőre. Ráadásul Budapestnek bőven van pénze, a főváros számláján 180 milliárd forintnyi, bármikor mozgósítható állampapír van.

A járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség, amelyet a jelek szerint a baloldal ismét bojkottálni szeretne. Hagyják abba a politikai cirkuszt, inkább lássanak hozzá a munkához!”

(sajtóközlemény)

Varju László, a DK alelnöke is sajtótájékoztatón reagált a költségvetés mai elfogadására. A párt közleménye szerint Demokratikus Koalíció képviselői ma nemet mondtak az ország problémáira vak és süket költségvetésre, amely a kormányzati gyávaság és gyengeség bizonyítéka.

„A DK az előző hetekben bemutatta, hogyan képzelnénk el az ország jövő évét” – áll a közleményben:

  • kezdeményeztük, hogy a kormány tartsa be az ígéretét és emelje meg a pedagógusok bérét 35%-kal, hogy utolérjék az átlagbéreket, a továbbiakban pedig kösse is a tanárok fizetését az átlagbérekhez
  • kezdeményeztük, hogy emeljék meg 20%-kal a szociális dolgozók bérét, akiket mindig a sor végén hagy a kormány a béremelésnél
  • kezdeményeztük, hogy az alapvető víz-, gáz- és áramhasználat legyen ingyenes, efelett pedig sávosan emelkedjenek a rezsiárak, hogy ezzel ne a gazdagok járjanak jól, mint a rezsicsökkentéssel
  • kezdeményeztük azt is, hogy az állami iskolák ne kapjanak kevesebb pénzt az egyházi iskoláknál, nem érhet hátrány gyermeket azért, mert állami iskolába jár
  • kezdeményeztük, hogy a kisgyermekeknek ne csak a kötelező, hanem az ajánlott oltások is ingyenesen járjanak
  • kezdeményeztük továbbá a 10 éve változatlan családi pótlék megduplázását,
  • a méltányossági nyugdíjemelés keretének megduplázását,
  • és a digitális oktatás támogatásának növelését is.”

„A gyáva kormány mindezekre nemet mondott, mert Orbán Viktor és a Fidesz képtelen szembenézni az ország gondjaival” – írja a párt

Burány Sándor és Tordai Bence, az Párbeszéd frakcióvezető-helyettesei „A bosszú költségvetése – És vajon a fideszes önkormányzatoknak miből lesz pénzük?” címmel tartottak sajtótájékoztatót a Parlamentben, ahol a kormánypárti képviselők a mai napon megszavazták (többek között) az önkormányzatok bevételeit kb. 110 milliárd forinttal csökkentő 2021-es költségvetést.

Burány Sándor elmondta, ez a cserbenhagyás, a szociális érzéketlenség és a bosszú költségvetése.

Szerinte ebben a költségvetésben segítséget kellet volna nyújtani, hogy az emberek megvédhessék a munkahelyüket, de ha a járvány következtében mégis elvesztették volna azt, biztosítani kellet volna, hogy kellő jövedelemmel rendelkezzenek amíg állást keresnek és találnak.

Ezért javasolták a módosító indítványban, hogy emeljék az álláskereső járadék összegét, a minimálbér kétszeresében maximálva, illetve járványhelyzetre és a krízishelyzetre való tekintettel emeljék vissza 3 hónapról 9 re az időtartamát, a Fidesz előtti időknek megfelelően.

De ezeket a Fidesz lesöpörte az asztalról, ahogy lesöpörte azokat az indítványokat is, amik az egészségügy további megerősítését célozták meg.

Az egészségügyi költségvetésben nincs elegendő forrás arra, hogy a járvány utáni helyzetben biztosítani tudják, hogy megerősödött egészségügyi szervezeti rendszerrel, egy jobban kereső egészségügyi dolgozói hálózattal nézzünk szembe esetleges további vírus fenyegetettségekkel.

A bosszú költségvetése azt takarja, hogy a Fidesz bosszút állt azokon az önkormányzatokon ahol ellenzéki városvezetés van, azonban nem a vezetőkön, hanem ezek lakóin állt bosszút, kicsinyes módon. A főváros nettó befizetővé vált, a rendszerváltás után ez egyetlen költségvetésben sem fordult elő.

Az ország legnagyobb és legsikeresebb önkormányzatai lényegesen kevesebbet tudnak majd az emberek megsegítésére fordítani, pedig ezek az önkormányzatok jártak élen abban, hogy a kialakult vírus helyzetben közvetlenül magadják a polgáraiknak azt, amit a kormány megtagadott tőlük.

Tordai Bence elmondta, azt látták hogy 2020-ban a biztonságról és a jövőbe való befektetésről kellet volna szólnia egy költségvetési törvényjavaslatnak, hiszen korona vírus járvány és az ökológiai válság jelei, ami összefügg a koronavírus elterjedésével is, arra kényszerítenek minden felelős döntéshozót, hogy egészen másképp nézzenek a világra.

Ezért is volt a még két fontos területe a Párbeszéd javaslatainak.

A biztonság megteremtése alatt az anyagi biztonság megteremtése mellet, mint az alapjövedelem bevezetése és az álláskeresési járadék időtartamának és összegének növelése, a biológiai létezés biztonságát is fontosnak tartják, amit a környezetre szánt források bővítésével biztosítanának.

Azokra az ágazatokra helyeznék a hangsúly, amik a sikeres átállást jelentik a fenntartható jövő felé. Ilyenek a környezeti ügyek és a zöld fordulat mellet az egészségügy és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a társadalmi mobilitás elősegítésének ügyei, így az oktatás is.

Elmondta azt is, azt látták az alapjövedelem 4000 milliárdos modosító csomagját  széles körben az emberek négyötöde támogatta, de a baloldali pártokkal is sikerült egy négypárti összefogást létrehozni az ügy érdekében.

A javaslatuk mellett szavazott Varga Mihály pénzügyminiszter is, egyedüliként a Fidesz frakcióból.

A zöld fordulat, ami 100 milliárdos forrásokat igényelne, hogy 2050 Magyarország elérje a kitűzött klímasemlegességi célt, vagy egyáltalán ne legyünk ennyire kiszolgáltatva a környezeti változásokra, a Fidesz számára mindössze 34 milliárd forintot ér meg.

Ez egy fél motorpálya ára, amire viszont találtak forrást és beleszuszakolták a költségvetésbe.

A Fidesz a járvány idején is saját hatalma bebetonozásán dolgozott, ártatlan embereket vegzált és az önkormányzatoktól vett el forrásokat – mondta el Tóth Bertalan az MSZP elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Országgyűlés mai ülése után tartott.

Meglátása szerint a kormány nem az embereknek és vállalkozásoknak segített, hanem saját háttérembereit juttatta közpénzhez.

„Ezért mondjuk, hogy továbbra is kormányváltásra és korszakváltásra van szükség” – tette hozzá

Arról is beszélt, hogy az MSZP képviselői kivették a részüket a járvánnyal szebeni védekezésből, fizetésükből nagyjából 20 millió forintot ajánlottak fel védőeszközök és élelmiszerek megvásárlására. Parlamenti munkájukkal a dolgozókért küzdöttek: kiharcoltuk az 500 ezer forintos egyszeri támogatást az egészségügyi dolgozóknak, elérték a hitelmoratórium meghirdetését, a távoktatás tekintetében pedig több olyan javaslatot tettek, amit a kormány elfogadott. Feltárták a kórházi ágyak kiürítésével kapcsolatos problémákat.

A pártelnök hangsúlyozta, egy élhetőbb, igazságosabb, szolidárisabb országért dolgoznak tovább is, ennek érdekében részt vennének az ellenzéki előválasztáson, amelynek végén közös ellenzéki listával, közös miniszterelnök-jelölttel és közös programmal futnának neki a 2022-es parlamenti választásoknak.

 

… most az ellenzéki pártok képviselői fognak reagálni a délelőtt fejleményeire.

155 támogató, 17 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az iskolaőrség intézményének létrehozását javasoló kormánypárti előterjesztést. Az iskolai erőszak megfékezése indokával bevezetett intézménybe főként egykori – többnyire nyugdíjba vonult – rendőröket várnak. A kormány közlése szerint a nyugdíjas rendőrök az állás mellett megtarthatnák nyugdíjaikat, béreik pedig elmaradnának a pedagógusok bérétől.

De nem csupán egykori rendőrök lehetnek iskolaőrök: középfokú végzettséggel, néhány hetes tanfolyam után is iskolaőrnek állhat valaki. Fegyvert nem, de más „kényszerítő eszközt” tarthatnak maguknál.

Civil szervezetek és oktatási szakértők szerint az iskolaőrség intézménye csupán tünteti kezelést ad, valójában az iskolai erőszak megelőzéséhez hozzáértő szakemberekre lenne szükség.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban jelezte: nem értenek egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával, az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.

A szakszervezet szerint ez nem több tüneti kezelésnél, ami elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd, ugyanakkor emellett muszáj lenne a problémák megelőzésre is tervet kidolgozni.

 

Elfogadta a parlament a Színház és Filmművészeti Egyetem alapítványi modellbe helyezését is. Az elmúlt hónapokban nagy port kavart az SZFE Corvinushoz hasonló működtetési formába és magánkézbe adása: a diákok a mai napon a Kossuth téren énekléssel, két hete pedig az Egyetem épülete előtt tüntettek, korábban mind az intézmény vezetői, mind a hallgatók nyílt levélben fordultak az országgyűlési képviselőkhöz.

Az intézmény korábbi hallgatói a Gólyaesküjük felmondásával fejezték ki egyet nem értésüket, köztük olyan ismert színészek is, mint Olasz Renátó, Halász Judit és Bezerédi Zoltán. A diákok petíciót is indítottak, amit a törvény elfogadásáig több mint 7 ezren írtak alá.

Azonban úgy tűnik mindezek sem voltak elegek ahhoz, hogy a Palkovics László vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma legalább érdemi egyeztetésbe kezdjen az Egyetem hallgatóival, oktatóival és ne egy felülről induló, a résztvevők javaslatait figyelmen kívül hagyó döntést hozzanak. De inkább azt hoztak.

A diákok többször elmondták, nem a modellváltással van a problémájuk, hiszen az, a megfelelő módon meglépve az intézmény több jelenlegi problémáját is megoldhatja. A probléma a feleslegesen gyors tempó, amivel a minisztérium véghez viszi a változtatást, hiszen az új működési rend szeptembertől lép életbe, ezzel alig pár hónapot adva felkészülésre és alig heteket az előzetes egyeztetésekre a résztvevők számára.

Az érdeminek nem mondható egyeztetések során a diákok javaslatait, amik biztosíthatnák az egyetemi autonómia megőrzését Palkovics lesöpörte az asztalról, majd az egyeztetés végén úgy búcsúzott el a hozzá érdemi kérésekkel érkező hallgatói képviselőktől „azt hittük, énekelni fognak”.

Az egyetem egy videót is készítet arról, mi történt az egyetemükkel: 

Nem az SZFE az egyetlen felsőoktatási intézmény, amelyet a kormány a Budapesti Corvinus Egyetem mintájára privatizálna és az alapítványi finanszírozásúvá tenne. A tervek szerint pedig esetükben már meg is van, hogy kik lesznek az egyetemeket átvevő kuratóriumok vezetői:

  • Náray-Szabó Gábor akadémikus az Állatorvostudományi Egyetemet átvevő Marek József Alapítvány élén,
  • Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet átvevő Universitas Miskolcinensis Alapítvány élén,
  • Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál igazgatója a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma élén,
  • Csizmadia Norbert, a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Alapítványának (PADMA) elnöke a Neumann János Egyetemért Alapítvány élén,
  • Csányi Sándor, OTP-vezér a Soproni Egyetemért Alapítvány élén,
  • és Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria Zrt. HR-igazgatója a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány élén.

133 támogató és 61 ellenszavazat mellett az Országgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetést. A költségvetés komoly elvonásokat tartalmaz az önkormányzatokra nézve. Az ellenzéki polgármesterek számításai szerint jövőre összesen kb. 110 milliárd forinttal csökken a helyhatóságok anyagi mozgástere. A kormány a járványhelyzet idején bevezetett ideiglenes elvonásokat – így a gépjárműadó elvonását, a helyi iparűzési adóból levont szolidaritási adót – is beépítette a jövő évi költségvetésbe.

Az ellenzék összesen 815 módosítót nyújtott be a költségvetés tervezetéhez, a kormánytöbbség azonban ezeket egytől egyig lesöpörte. A módosítók tartalmáról itt írtunk bővebben.

 

 

Bár nemrégiben még úgy tűnt, a koronavírus okozta gazdasági válság ürügyén a kormány elnapolja az egyszer használatos műanyagok betiltását, a kezdeményezés mégsem került le a napirendről. A parlament ma egyhangúlag fogadta el a kezdeményezést.

A kormány az uniós szabályozás miatt terjesztette elő a javaslatot: az Európai Unió ugyanis 2021-től betiltja a könnyen és olcsón helyettesíthető egyszer használatos műanyagokat, így a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat.

A törvény értelmében értelmében megszűnik az 50 mikron alatti műanyag bevásárlótáskákra (nejlonzacskókra) és eladótéri zacskókra, illetve a pékáruhoz és zöldségárúhoz használt zacskókra kiszabott környezetvédelmi termékdíj, hiszen az egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatalát rendeletben lehet tiltani.

A kormány most felhatalmazást kapott, hogy rendeletben állapítsa meg a korlátozás és tilalom alá eső termékek körét, illetve gyártásukra, forgalomba hozatalukra, felhasználásukra vagy kereskedelmükre vonatkozó részletes szabályokat. Ez mindazokra a termékekre irányul, amelyek egyszeri használat után hulladékká válik, vagy helyettesíthetőek a környezetet kevésbé terhelő alternatívával.

Kossuth tér Nagyjából 600 ember jelent meg az SZFE autonómiájának csorbítása elleni tüntetésen. A szervezők a résztvevőket is bevonták az éneklős performanszba, dalszövegeket osztottak, illetve a tenyerükbe az egyetem monogramját írták.

Az esemény egyik szervezője a hallgatók nevében azt mondta, alapvetően nem a modell váltással, nem az új alapítványi, privatizált működési formával van problémájuk, mivel ez akár több jelenlegi problémát meg tud oldani, hanem a minisztérium által diktált erőltetett tempóval, a törvény tág fogalmazásával, ami lehetőséget ad az egyetem autonómiájának csorbítására, illetve az egyeztetés és a párbeszéd hiányával, a hallgatók javaslatainak lesöprésével van.

Majd felolvasták a hallgatók kéréseit, aminek minden pontját hangos üdvrivalgás fogadott, és színpadra szólították a Kaposvári egyetem (volt) oktatóit, akik a hangszeres kísérettel és előénekléses bemelegítéssel készítették fel a résztvevőket a demonstráció „ülésterembe is behallatszó” zenés részére.

Ezután közös éneklésbe kezdtek, egyrészt azért, hogy ezzel mutassák meg az egyetem szellemiségét és a szakmájukhoz legközelebb álló módon fejezzék ki nem tetszésüket, másrészt azért, mert múlt szerdán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóitól, a látszategyeztetés után, azzal köszönt el, hogy „Azt hittük, énekelni fognak”.

Így felhangozott például a Szomorú Vasárnap című, világhírűvé vált dal Szomorú Egyetemre átírt változata is.

Az ülést itt követhetitek élőben:

Magyar Tudományos Akadémia Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közös sajtótájékoztatót tartott Érd vezetőjével, Csőzik Lászlóval, Gödöllő polgármesterével, Gémesi Györggyel és Tóth Józseffel, Polgár vezetőjével. Az ellenzéki politikusok a jövő évi költségvetési tervezet ellen szólaltak fel, amely jelentős elvonásokat tartalmaz az önkormányzatokra nézve.

Tóth József, Polgár vezetője azt hangsúlyozta, a vidéki emberek is látják, hogy azok a megszorítások, amelyeket a kormány most végrehajt, nekik is hátrányt, kárt okoznak. Saját településén például minden egyes lakosnak 6500 forintos elvonást jelent a mostani költségvetés.

Csőzik László arról beszélt, a tavalyi önkormányzati választásokon először ők ütöttek rést a NER pajzsán, és élnek a gyanúperrel, hogy ez a tény is ott van a mostani elvonások mögött.

Elveszik valamennyi fejlesztési lehetőséget tőlünk, vesszőfutásra ítélik az önkormányzatokat – mondta. Szerinte jövő évtől az önkormányzatokra a vegetálás vagy a csőd vár.

Kitért arra is, Érd 14 milliárdos költségvetéséből kb. 1 milliárd szabadon felhasználható tétel, amiből fejlesztéseket, bérkiegészítéseket lehet megvalósítani. Ennek az összegnek egy tetemes része a gépjárműadóból folyik be, amelyet most készül elvonni a kormány.

A helyi iparűzési adó csökkentése és más elvonások összesen 450 millió veszteséget okoz a településnek. „Gyakorlatilag a működésünk kerül veszélybe” – tette hozzá.

Gémesi György, Gödöllő polgármester és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke cáfolta azt a kormányzati állítást, miszerint jövőre több pénz jut az önkormányzatoknak. Az igaz, hogy 119 milliárddal több állami támogatást kapnak az önkormányzatok, de ez a többletfeladatok és az elvonások miatt valójában mégis csökkenést jelent. Számításai szerint összesen 110 milliárd forint mínuszt jelent a jövő évi költségvetés a magyar önkormányzatoknak.

A költségvetés nyilvánvaló célja, hogy tönkretegye a magyar önkormányzatiságot – mondta felszólalásában Karácsony Gergely főpolgármester. A kormány azt a gondolatot akarja ellehetetleníteni, hogy az állampolgárok megválaszthatják, ki és hogyan vezesse településeiket.

Ráadásul ezt egy olyan pillanatban teszi, amikor nem megsarcolni, hanem támogatni kéne az önkormányzatokat, ahogy azt máshol Európában is teszik a kormányok.

Karácsony hangsúlyozta: amikor megbüntetnek egy önkormányzatot, akkor nem a polgármestert büntetik, hanem az állampolgárokat, amikor pénzt vesznek el, nem a polgármestertől, hanem a helyben lakó emberektől veszik el.

Elmondása szerint ők tenni szeretnének az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági válságból való kilábalásért, ám a kormány meg akarja akadályozni, hogy az ellenzéki polgármesterek megmutathassuk, van a válságkezelésnek másfajta módja is. Olyan módja, amely szerint nem a pénzembereknek, hanem a bajba jutott kisvállalkozásoknak és a rászoruló embereknek segít a politikai vezetés.

Az önkormányzatok nem építenek a polgármester falujába vezető kisvasutat, nem építenek fölösleges atomerőművet, hanem szolgálnak, ezt a szolgálatot próbálják ellehetetleníteni – mondta.

„A kormány helyében nagyon félnék”, hiszen az állampolgárok, akik az önkormányzati vezetőkre szavaztak, nem értik, miért vesz el tőlük pénzt a kormány.

Megismételte tegnap felhívását a budapesti országgyűlési képviselők felé, hogy ne szavazzák meg a költségvetést.

Azt is bejelentette: arra tesz javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a Fővárosi Önkormányzat is lépjen be a Magyar Önkormányzatok Szövetségébe, hogy a többi szabad településsel együtt harcolhasson.

A sajtótájékoztatóról készült videós közvetítésünket itt nézhetitek vissza:

Kossuth tér A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói a Parlament előtt demonstrálnak egy rögtönzött kórussal, az egyetem alapítványi modellbe való áthelyezése ellen.

Az Eseményen több politikus, köztük Karácsony Gergely is megjelent.

A diákok követelik a modellváltási tervezet visszavonását, és az egyetem autonómiájának garanciáját megőrző lépések eszközölését, amit azt alábbi pontokban fogalmaztak meg:

1. Rektor

A Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa által jogszerűen és demokratikusan megválasztott Upor László egyetemi tanárt kinevezik az egyetem rektorává. A jogfolytonosság elve alapján Upor László mandátuma lejártáig, vagyis a modellváltás alatt és után is az egyetem rektora marad.
A rektort a modellváltás után is az egyetem szenátusa választja demokratikus úton, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint.

2. Alapítói jogok

Az alapítvány nevébe visszakerül az „Egyetem” szó, a következőképpen: „Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány”.
Az alapítvány alapítói joga nem kerülhet át az államtól az alapítványhoz. Az Egyetem alapító okiratát és módosításait az Egyetem jelenlegi szenátusával egyetértésben kell elfogadni.

3. Szenátus

A szenátus jelenlegi létszáma nem csökkenhet, jogkörei nem sérülhetnek. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatát és módosításait a szenátus a fenntartó jóváhagyása nélkül fogadja el.

4. Alapítványi kuratórium

Az öttagú kuratóriumba három tagot az egyetem szenátusa, két tagot a minisztérium jelöl. A kuratóriumnak nem lehet vétójoga a szenátus döntéseivel szemben. A kuratóriumi tagok mandátuma öt évre szól.

5. Finanszírozás

Az állam nem vonulhat ki az egyetem finanszírozásából. Az egyetem rövid, közép- és hosszú távú fenntarthatóságára is kiterjedő hatástanulmány részletes eredményét a törvényjavaslat benyújtása előtt nyilvánosságra hozzák.
Az ösztöndíjas hallgatói helyek száma és az ösztöndíjak reálértéke hosszú távon sem csökkenhet. Ennek a fedezetét az állam célhoz kötötten biztosítja.
A közalkalmazotti státusszal járó financiális juttatások és jogi védelmek hosszú távon sem sérülhetnek.

Élő közvetítésünk az eseményről itt:

 

Pénzügyminisztérium A Pénzügyminisztérium épülete előtt tartott rövid demonstrációt a klímaváltozás megfékezéséért küzdő, főként fiatalokból szerveződő Extinction Rebellion Magyarország, illetve a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Az eseményen felszólaló aktivista kifogásolta, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság kezelése során a legszennyezőbb iparágak, például az olaj- és autóipar, hatalmas támogatásokat kapnak, hogy újra növekedési pályára állítsák a gazdaságot.

„Az Európai Zöld Megállapodást a járványhelyzet után gazdaságélénkítésére akarják használni ahelyett, hogy egy új, az emberek szükségleteit szem előtt tartó gazdasági rendszer felépítését szolgálnák” – tette hozzá.

Emlékeztetett, ebből a globális tendenciából a magyar kormány is kiveszi a részét, például légitársaságoknak kínál kedvezményt, vagy épp a győri Audi-gyár működéséhez szükséges pénzügyi hátteret biztosítja. A Pénzügyminisztériumban jelenleg is azon dolgoznak, hogy a szennyező vállalatokat kimentsék, és a végtelen növekedésen alapuló rendszert fenntartsák.

A tiltakozók azt is kifogásolták, hogy a jövő évi költségvetéshez benyújtott, zöld kilábalást szorgalmazó módosítókat a kormánytöbbség mind lesöpörte az asztalról.

„Követeljük, hogy kormányaink olyan emberi szükségletek kielégítésére fókuszáljanak, mint az egészség, az élelmiszer-ellátás és a környezet” – hangzott el a beszédben.

Az Extinction Rebellion és a Magyar Természetvédők Szövetsége egy igazságosabb társadalmat és egy egészségesebb környezetet követel a fosszilis energiaiparnak kiszolgáltatott gazdaság helyett.

„Nem a szennyező vállalatoknak van szükségük mentőövre, hanem a bolygónak” – emelték ki.

A demonstrációról készült videós közvetítésünket itt nézhetitek meg:

 

Kossuth Rádió Újra a Kossuth Rádióba látogatott Orbán Viktor, aki a koronavírus-járványról, annak gazdasági következményeiről és a migrációról beszélt, de kritizálta az ellenzéket is.

Járvány:

  • A miniszterelnök szerint „szakaszgyőzelmet arattunk” a vírus ellen, a siker kulcsa bennünk van.
  • Inkább a Balatonra menjünk nyaralni idén, mint a tengerre, viszont a „kormány ne nyaralgasson, hanem figyeljen.”

Migráció:

  • Nem szabad engedni, hogy a migráció veszélyeztesse a magyar egészségügyet, szerinte az embercsempészek aktivitása megnőtt.
  • Felemlegette, hogy Bécsben és Stuttgartban „zavargások” és „bandaháborúk” voltak, ezért ha Magyarország békét akar, fel kell lépnie a migráció ellen.

Gazdaság:

  • Több uniós ország is bajban van, komoly államadóssági gondok vannak, nem versenyképes sok nyugat-európai ország.
  • Közép-Európa gazdaságai pénzügyileg stabil helyzetben vannak, a mostani uniós válságcsomag egy általunk is nyújtott segítség a délieknek.
  • Készek vagyunk segítséget nyújtani, de balekok nem akarunk lenni, ezért erkölcsileg is vállalható uniós gazdasági megállapodást sürget.

Ellenzék:

  • Az elmúlt harminc év mélypontja a „baloldali kamuvideó” (utalva az MSZP-s Korózs Lajos videójára), a kormányfő nem tudja, mit csinál a baloldal.
  • „Azt pedig végképp nem értem, hogy kilopkodják a postaládákból a nemzeti konzultációs kérdőíveket”.
  • A költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott ellenzéki kritikákban nem talált semmilyen logikát, „így nincs más választásunk, mint megszavazni saját javaslatunkat.”
{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}