Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába kérte az ellenzék, ezekre a célokra nem fog több pénzt adni a kormány jövőre 

A holnap zárószavazásra kerülő 2021-es költségvetésről folytatott viták az elmúlt évek fontos törvényalkotási folyamataihoz hasonlóan tökéletesen leképezték a magyar parlamentarizmus működésének lényegét: az ellenzék összesen nem kevesebb, mint 815 módosító javaslattal élt a kormányzat elképzeléseivel szemben, ezeket azonban egytől egyig elvetették a Fidesz-KDNP-s többségű bizottságokban.

De nem csak az ellenzéki honatyák szava pattant vissza a kormánypárti kétharmadról: nem engedték felszólalni az ellenzéki polgármestereket és a szakszervezeti képviselőket sem a Költségvetési Bizottság ülésén.

Varga Mihály pénzügyminiszter május 26-án nyújtotta be a jövő évi büdzséről szól törvényjavaslatot, amelyre akkor a koronavírus-járvány időszakra reflektálva a „a gazdaság újraindításának költségvetéseként” hivatkozott: az ellenzék szerint azonban sokkal inkább a cserbenhagyás és a bosszú költségvetéséről van szó, miután továbbra is sokat költ a kormány kedvenc gigaberuházásaira (például Paks 2, Budapest-Belgrád vasútvonal) és propagandára, és amellett, hogy évek óta megoldásra váró szociális problémákat hagy tovább mélyülni, az önkormányzatok megsarcolásával még nyílt politikai hadüzenetet is hordoz magában.

Az alábbiakban a több mint 800 ellenzéki korrekciós javaslaton belül azokból az ügyekből szemezgettünk a teljesség igénye nélkül, amelyekbe a legegyértelműbben van belekódolva a tavaly őszi önkormányzati választást követő kormánypárti megtorlás, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedése.

Az önkormányzatok terheinek csökkentése

Négy olyan nagyobb volumenű téma volt, amelynek jövőbeni finanszírozási kérdéseiben az összellenzék olyannyira egy húron pendült, hogy közös módosító indítványt adtak be. Ezek egyike volt annak a ténynek a részben utólagos ellensúlyozása, hogy a 2021. évi költségvetés jelentős összegeket von el az önkormányzatoktól, tovább csökkentve ezzel a járvány miatt amúgy is szűkült mozgásterüket.

Az eddig ismertté vált lépések jelentős része elsősorban az ellenzéki önkormányzatot választó településeket – ezen belül a fővárost kiemelten – sújtja, miközben felértékelődik a korábban eljelentéktelenedő, de most a kormánypárti vezetése miatt politikai célokra jól felhasználható megyei közgyűlések szerepe. Az önkormányzatok pozíciója mindenekelőtt csökkenő saját adó- és egyéb bevételeik, valamint növekvő kiadási kötelezettségeik miatt romlik. Így az ellenzéki pártok egyként indítványozták az önkormányzatok által fizetett szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlését, valamint az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó teljes összegének megtartását.

A nyugdíjminimum emelése

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege (nyugdíjminimum) 2008 óta nem változott. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a mai napig ez az alsó határa a nyugdíjak összegének, miközben a járulékplafon eltörlésével ma már több tucat ember kap havonta milliós összegű nyugdíjat. Ráadásul az elmúlt években az infláció is jelentősen emelkedett, ami tovább növeli ezen a téren (is) az egyenlőtlenségeket. Mivel nemcsak a bérektől, a legmagasabb összegű nyugdíjaktól, de az átlagnyugdíjtól és a létminimumtól is súlyosan leszakadt ez a küszöb, a parlamenti ellenzék közös módosítóban kérte arra a kormányt,hogy az öregségi teljes nyugdíj összege ne lehessen kevesebb, mint 80 ezer forint – különösen akkor, amikor a KSH szerint a nettó átlagkereset a 255 ezer forintot is meghaladja.

Az álláskeresési járadék előirányzatának növelése

A koronavírus-járvány hatásai alaposan rányomták a bélyegüket az összellenzéki javaslatok prioritási sorrendjére, így nem véletlen, hogy közösen álltak az álláskeresési járadék előirányzatának megemelése mellé.  

Az álláskeresési járadék előirányzata a kormány jelenlegi tervezetében 108,5 milliárd forint, az idei költségvetésben szereplő 83 milliárd forinttal szemben. A fejezeti indokolás szerint az emelkedés okai: a várható idei (nyilván a tervezettnél magasabb) éves teljesítés, a jövő évi várható tendenciák, valamint a minimálbér összegének várható emelkedése (ugyanis a minimálbér a maximuma az ellátásnak).

Az ellenzéki módosító indoklása kiemeli, hogy  a megnövelt előirányzat okai között nem szerepel azonban sem az ellátás időtartamának tervezett hosszabbítása, sem az ellátás összegének emelése. Ezért javasolták az ellenzéki pártok közösen azt, hogy az álláskeresési járadék időtartama legyen meghosszabbítva három hónapról kilenc hónapra, valamint az ellátás összege legyen megemelve a bér 85 százalékára, de legfeljebb a minimálbér összegének duplájáig.

Az egészségügyi dolgozók béremelése

Részben ugyancsak a járvány utózöngéjeként értelmezhető, hogy közös javaslatban emelte volna az ellenzék az  egészségügyi dolgozók bérét: a módosító javaslat indoklása szerint az orvosok elvándorlásának megállítása,  a közellátás működése, a járvány elleni hatékony védekezés és a hálapénz felszámolása olyan közérdek, amelyhez elengedhetetlen lenne az orvosbérek hosszú ideje esedékes rendezése.

A 2021-es  Egészségbiztosítási Alap fejezet ugyanakkor egyáltalán nem tartalmazza az idén novemberben esedékes szakdolgozói béremelés áthúzódó hatását. Így a 2021-es költségvetés reálérték-tartónak sem mondható, az orvosbérek elvárható növekedésének fedezetét pedig végképp nem tartalmazza, így az ellenzék mintegy 286 milliárd forintot csoportosított volna át erre a célra.

Lakhatás

Ha formailag – és részben tartalmilag – nem is teljesen egységesen, de külön-külön több ellenzéki párt is éreztette beadott módosítóival, hogy a lakhatás terén volna még mire költeni az állami milliárdokból.

Amellett, hogy a Jobbik is sürgette az állami szerepvállalást a meglévő lakóingatlanok felújításánál, a  Párbeszéd: lakhatási csomagja szerint a lakásfenntartási támogatás újbóli bevezetésére és egy 100 milliárdos nagyságrendű szociális bérlakásprogram megkezdésére is szükség lett volna, amelynek része lett volna az önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítása, valamint újak építése is, ehhez pedig lakásfenntartási támogatást is biztosított volna a párt, valamint  a hajléktalanellátásra is 2 milliárddal többet irányzott volna elő.

A lakhatás területén kifejezetten beszédes példa a kormánypártiak merev elzárkózására az ellenzéki javaslatokkal szemben az a Csárdi Antal LMP-s képviselő által benyújtott javaslat, amely a VIII. és a IX. kerületben létfontosságú bérlakásfejlesztésekre teremtett volna elő forrásokat (amelyek korábban egyébként szerepeltek a két kerület neve mellett az idei költségvetésben, ám a járványra hivatkozva a kormány elvonta őket), de a Fidesz-frakció annak ellenére mondott nemet a javaslatra, hogy a két kerületet is magába foglaló választókerület másik képviselője nem más, mint a frakció vezetője, Kocsis Máté.

Családi pótlék, szociális támogatások

Bár ugyancsak nem közös indítványban, de külön-külön így is gyakorlatilag egy emberként duplázná meg az ellenzék a tíz éve változatlan összegű családi pótlékot. Emellett az MSZP, a DK és az LMP is tett olyan módosító indítványokat, amelyekkel megemelték volna az olyan, szociális célú irányzatokat, mint a GYES és a GYED, az otthongondozási díj, a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátásra szánt összeg, vagy éppen  sajátos nevelési igényű gyerekek oktatására szánt keret – mindez süket fülekre talált a kormányoldalon.

Klímaváltozás

Amellett, hogy a Párbeszéd is több, célzottan helyi fejlesztésre csoportosított volna át összegeket a klímavédelem érdekében, az LMP is számos hasonló javaslattal élt:  780 milliárd forint értékben létrehoztak volna egy Zöld Gazdaságfejlesztési és Klímavédelmi Alapot, ami finanszírozott volna többek között egy zöld munkahelyek tízezreit teremtő széleskörű épületenergetikai felújítási programot, villamos- és távhőrendszer fejlesztését a megújuló energiák szélesebb alkalmazása érdekében, a leromlott víziközművek felújításának megkezdését, környezeti kármentesítést és egy erdővédelmi programot is.

Ingyenes közműminimum

A DK javaslatai között szerepelt az ingyenes közműminimum megteremtéséhez szükséges pénz átcsoportosítása: ezzel összefüggésben olyan sávos rendszer bevezetését vázolta fel a párt, ahol a minimális megélhetéshez szükséges áram-, víz- és gázfogyasztás egy sávos árrendszer bevezetése mellett ingyenes. Az átállás szakmai támogatását előirányzott 8 milliárd forintból oldották volna meg.

Azért mégis módosították

Azzal együtt, hogy a több mint 800 ellenzéki beadványt lesöpörte az asztalról a Fidesz, azt mégsem állíthatjuk, hogy gránitszilárdságú lett volna az eredeti 2021-es előterjesztés, a hétfőn elfogadott összegző módosító javaslatba ugyanis végül igencsak beszédes változtatások kerültek be. A módosítások változtatnak az államháztartás központi alrendszerének hiánycélján, amely így végül továbbra is 1491 milliárd forint.

Ellenben a fideszes többségű költségvetési bizottság által kezdeményezett változtatások egyikének értelmében

20 milliárd forinttal, 97 milliárd forintra emelkedik a közmédiának nyújtott közszolgálati hozzájárulás.

Egy másik módosítás alapján 5 milliárd forintos alapot hoznak létre a budapesti kerületek számára indokolt útfejlesztések támogatásáról, amelyekről azonban a Miniszterelnökség vezetője dönthet – ráadásul az erre szánt 5 milliárd forintot nem máshonnan, mint a Fővárosi Önkormányzattól vennék el, ennek a forrása ugyanis a főváros által a központi költségbe befizetendő Budapest-adó további emeléséből származik.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi