Orbán Viktor évente egyszer áll ki a sajtó elé, hogy kérdéseket lehessen feltenni neki. Ez nem túl gyakori alkalom, de még ide sem juthat be mindenki: ahogy már a percről percre közvetítésünkben be is számoltunk róla, napokkal korábban próbáltunk telefonon regisztrálni a sajtótájékoztatóra, de „helyhiányra” hivatkozva nem engedtek be minket. Ugyancsak kitiltották a 24.hu-t és a Direkt36-ot, Átlátszót is.

Bár kérdéseket nem tehettünk így fel, az eseményt mégis percről percre közvetítettük, és ott vagyunk mindenhol, ahol a magyar társadalom számára fontos történések zajlanak. Csak az elmúlt hetekben jártunk Mészáros Lőrinc Mátrai Erőművénél, hogy tudósítsunk az ottani környezetszennyezésről, beszámoltunk az észak-kelet-magyarországi falvakban tapasztalható energiaszegénységről, percről percre közvetítettünk a színházak védelmében tartott tüntetésről, és élőben tudósítottunk a parlamentből is, amikor ellenzéki képviselők Orbánt kérdezték.

Ahhoz, hogy mindenhol ott lehessünk, szükségünk van a támogatásodra. A Mérce cikkei ingyen olvashatók, videói ingyen megtekinthetők, de ezek előállításához szükségünk van a támogatásotokra. Minket nem pénzelnek sem pártok, sem oligarchák, kizárólag az olvasók adományaiból tudunk működni.

Ha azt szeretnétek, hogy ezentúl is beszámolhassunk a valóságról, és harcolhassunk a jólétért és igazságosságért, támogassatok bennünk!

Nagy meglepetéssel nem készült Orbán Viktor az éveleji Kormányinfón  – az egyetlen olyan sajtóeseményen, ahol a propagandalapokon kívül is kapnak lehetőséget újságírók a miniszterelnök kérdezésére.

És ahogy azt már megszokhattuk: Orbán elég jól kerülte ki azokat a kérdéseket, amelyekről nem akart eszmét cserélni. Így például bár többen is nekifutottak a kérdésnek, hogy vajon bent marad-e a Fidesz a Néppártban vagy sem, netán új frakció gründolásába fognak, a miniszterelnök sejtelmes megfogalmazásában bírálta ugyan az EPP jelenlegi irányvonalát, de nem volt hajlandó érdemben reagálni a jövőt firtató kérdésekre.

A klímaváltozással kapcsolatban már az is nagy előrelépés, hogy egyáltalán befért a miniszterelnök mondanivalójába (mondjuk Áder újévi köszöntője után sejthető volt, hogy a kormány is kezd végre valamit a témával), a most kirajzolódó orbáni elképzelés szerint viszont a klímakatasztrófa költségeit a gazdagabb országoknak és a nagyvállalatoknak kellene állniuk, míg mi itt a Kárpát-medencében szép lassan, nyugodtan alkalmazkodjunk csak a változáshoz, enni és inni lesz mit, a többi nem érdekes.

A miniszterelnök bejelentett két közelgő nemzeti konzultációt, azt, hogy a meddőségi kezelés február elsejétől ingyenessé válik, a Mátrai Erőművel kapcsolatban elég megengedő volt, mondván, a magyar dolgozók érdekében kell megvásárolnia az államnak.

Egy kicsit kényelmetlen gondolatmenetben méltatta Donald Trump amerikai elnök fiatalságát és energiáját, a Brexitről szólva kifejtette, hogy szerinte a britek sikeresek lesznek az EU-n kívül is.

És persze volt migráció, migráció és migráció is. Meg némi Soros György.

A legkínosabb választ Orbán a Hír TV kérdésére adta a gyöngyöspatai szegregáció miatt fizetendő kártérítés ügyében, ami szerinte joggal sérti a helyi lakosok igazságérzetét:

„Egy velem egy faluban élő etnikai kisebbség komoly pénzt fog kapni, én pedig itt keményen dolgozom.”

Ez, akárhonnan is nézzük, egy súlyos állítás, hiszen a miniszterelnök még véletlenül sem a szegregáció tényét ítélte el – tovább élezve ezzel a konfliktust, megsértve ezzel mindazokat, akiknek át kellett élniük a szegregáció gyakorlatát és az abból fakadó, élethosszig tartó hátrányokat, és megkérdőjelezve az igazságszolgáltatás döntését is.

Ami viszont újdonság volt, pláne az elmúlt évek győzelmi mámorral teli megnyilatkozásai után, az Orbán visszafogottan kritikus, a helyzettel számot vetni képes vezető képét sugárzó megnyilatkozása.

Akár a Borkai-ügy került szóba, vagy az őszi önkormányzati választás eredménye, netán a Budapest és a kormány közt kibontakozó meccs állása – Orbán szokatlanul belátó módon reagált.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal kapcsolatban türelemre intett mindenkit, aki rögvest hibákat keres a működésükkel kapcsolatban (jár az a 100 nap türelmi idő), a választási vereségekkel kapcsolatban boncolgatta kicsit saját felelősségét is mint pártelnökét, ügyesen kerülte meg a kérdést, hogy kompromisszumra törekszik-e majd Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és a Borkai-ügy kapcsán is inkább a jövőbe tekintett, mintsem a múltat ostorozta.

A miniszterelnök ezzel szépen reagált az elmúlt napokban több helyről is hallható belső, fideszes kritikákra is, amelyek többnyire arról szóltak, hogy a kormánypárt elvesztette a kapcsolatot a választóival, és túl nagy mellénnyel futott bele a választási pofonba.

Orbán láthatóan igyekezett elsimítani a felborzolt idegeket – bár azt azért nem állta meg, hogy be ne szóljon egy kicsit Lázár Jánosnak, aki a szintén a napokban kritizálta a Fidesz teljesítményét. A miniszterelnök szépen méltatta volt minisztere teljesítményét, mondván, amíg együtt dolgoztak, Lázár sikeresen dinamizálta a kormány működését,

„csakhogy közben elvesztettük Hódmezővásárhelyt, így neki most az a dolga, hogy visszaszerezze.”

Persze, mondani sok mindent lehet, a miniszterelnök is derekasan állta a kérdéseket közel 3 órán keresztül, ám sok konkrétum azért nem derült ki azzal kapcsolatban, milyen tanulságokat volt le a Fidesz a választási eredményekből, és terveznek-e változtatni az eddigi csapásirányon (vagy akár a kormány összetételén).

Azt Orbán is jelezte, hogy a következő választás 2022-ben van, és nem lehet folyamatosan kampányüzemmódban működni, viszont egyes kiemelt topikok azért körvonalazódni látszanak a mai Kormányinfón is.

Meghatározó kérdés lesz a következő időszakban a Fidesz és a Néppárt közti feszültség: az látszik, hogy Orbán több forgatókönyvre is felkészült (beszélt is erről ma több ízben), a mögéjük rakott ideológia pedig kellően szemléletes és egyszerűen befogadható: keresztény-nemzeti értékek védelme a posztkeresztény-posztnemzeti-bevándorláspárti erőkkel szemben. Olyan harc ez, amit a Miniszterelnök kifejezetten jól tud majd kommunikálni, ha szükség lesz rá.

Orbán jelezte azt is, hogy a jövőben is beleáll majd a Brüsszellel szembeni harcba, ha szükséges lesz, a migráció pedig újra fenyegeti határainkat, így bár hihettük volna, hogy ez a téma már lekerült a napirendről, ne lepődjön meg senki, ha újra szembetalálkozik vele az utcán.

A belpolitikai sorvezető talán a „választók akarata” címszó alatt foglalható össze: a demokráciát ismét különféle jelzők – illiberális pl. – nélkül emlegető miniszterelnök a bölcs magyar állampolgárok kezébe helyezett döntés mindenek felett állóságáról elmélkedik (nagyvonalúan elfelejtve persze, hogy például a választási törvény és egyéb nehezítő körülmények hatására a választói akarat a Parlamentben eléggé eltorzítja a mandátumszámokat).

Külön érdemes még a végén kiemelni: a tavalyihoz hasonlóan idén sem biztosított lehetőséget a Miniszterelnökség arra, hogy a sajtó minden érdeklődő képviselője részt vegyen a Kormányinfón (rajtunk kívül az Átlátszót, a Direkt 36-ot és a 24.hu-t sem engedték be, utóbbit ráadásul kifejezetten méltatlan körülmények közt). Ám azt is érdemes megemlíteni: a sajtótájékoztatón a nemzetközi sajtó érdeklődése és a kormány propagandalapjainak „kérdései” mellett mindössze az Index, az RTL Klub, az ATV és a HVG kapott lehetőséget arra, hogy saját kérdéseit is feltegye a miniszterelnöknek, ami szintén csak rámutat a problémára: Orbán Viktort kérdezni jóformán lehetetlen.

Az évenkénti egyszeri, igaz, akkor 3 óra hosszú Kormányinfó nem több ebben a formájában, mint látszattevékenység: azt hivatott prezentálni, hogy a miniszterelnök igenis szóba áll a sajtó képviselőivel, vagyis szó sincs semmilyen korlátozásról. Valójában ez azonban még véletlenül sem igaz, a sajtó képviselőit szűrik, a miniszterelnök csak azokra a kérdésekre válaszol, amelyekre akar, visszakérdezni nincs lehetőség.

Ám mindaddig, amíg a Karmelita kolostorban évente egyszer összegyűlik egy csoportnyi újságíró, és asszisztál ehhez a színjátékhoz, addig nem is kérdés, hogy ez a forma marad.

A miniszterelnök a kínai kapcsolatokkal kapcsolatosan őt ért kritikákkal kapcsolatban leszögezte, a német és francia kereskedelmi mérleg is nagyobb mértékben növekedett Kínával, mint a magyar,

ráadásul a kínai tőke térnyerése Magyarországon, Orbán szerint, azért történhet csak meg, mert a nyugati tőke nekik adja el a cégeket, üzemeket:

„a magyar munkás ma bemegy egy nyugati gyárba, és kijön egy kínai gyárból”

Hangsúlyozta azt is, a szocialista időszak ritka, pozitív örökségének tartja, hogy 1949 óta folyamatos és ezért magas szintű a diplomáciai kapcsolat a Kínai Népköztársasággal.

A Financial Times kérdésére Orbán közölte, mivel Boris Johnson „levert egy fontos cölöpöt”, és kifejezte, hogy az átmeneti időszakot nem hosszabbítják meg, ezért a brexit már bizonyos.

Ugyanakkor Orbán megemlítette, a britek sorsa bizonytalannak tűnhet az EU-n kívül, ő viszont „kizártnak tartja”, hogy egy nagyhatalom, kiváló globális kapcsolatokkal ne tudna sikereket elérni az EU-n kívül.

Ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarországnak ez a helyzet rossz, de új alapokra kell a brit-magyar kapcsolatokat helyezni. Hosszasan dicsérte Boris Johnsont, aki ellen szerinte „mindenki összefogott”, és így is győzött a választásokon, ezért csodálja a brit miniszterelnököt.

Itt is hangsúlyozta, szerinte nem „euroszkeptikusok” és „EU-pártiak” állnak ma szemben a kontinensen egymással, hanem kétféle Európa-vízió.

Arra a kérdésre, hogy a klímaválság idézi elő a migrációt, Orbán kétségeit fejezte ki, szerinte csupán azt kell megoldani, hogy a 2-3%-os földi népességnek, akik migrációra kényszerülnek, „helyben kell javítani az életfeltételeit.”

Közölte, a magyarok rosszak a PR-ban, a magyar kormányok különösen, a konzervatív kormányok pedig csapnivalóak, de ettől függetlenül szerinte kormányával Afrikában és Ázsiában „erőnkön fölül támogatjuk ezeket a közösségeket”.

Az EU klímacéljairól elmondta, csak Lengyelország nem fogadta el a 2050-es karbonsemlegességi határidőt, Magyarország igen, és megismételte, ez 50 ezer milliárd forintba kerülne szerinte.

A német Welt arról kérdezi Orbánt, összefogna-e valaha a zöldekkel. Felidézte, Ausztriában ÖVP-zöld koalíció jött létre és Németországban is van esélye egy zöld kormányzat hatalomra kerülésének. A jobboldal és a zöldek közeledésével kapcsolatban felvetette, köthet-e koalíciót majdan Orbán a „magát zöldnek tartó” Karácsony Gergellyel például.

Orbán röviden és velősen erre azt válaszolta, ha lesz ilyen Fidesz-koalíció, azt a kormányt már nem ő fogja vezetni, hiszen neki a magyar zöld mozgalomról sommás a véleménye:

„Olyanok, mint a dinnye, kívül zöld, belül vörös.”

Ugyanakkor méltatta Sebastian Kurz osztrák kancellár „innovatív megoldásait”, de nem tartja helyesnek, hogy klímaváltozás ügyében a jobboldal „elfogadja a baloldal keretét”, és ezért nyernek teret a zöldek is, hiszen ők jól ragadnak meg egy változást.

A Deutsche Welle tudósítója egy iráni keresztény apa menekültügyét emlegette fel Orbánnak, aki szerinte nem kap menedékjogot Magyarországtól, de mivel az iszlámról tért be a keresztény hitre, Iránban kivégzés várna rá. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, mi lesz a keresztény, közel-keleti menekültekkel Magyarországon.

Orbán erre csak úgy válaszolt „titokban nagyon aktívak” a keresztények megmentésében, de ezeket az ügyeket „nem teszik ki az ablakba”, hiszen „szerénységet és diszkréciót igényelnek”.

Arra is utalt, túszejtési akciók kimentett áldozatai néha „hálálkodnak” a magyar kormánynak, de Orbán szerint ez sem hasznos, nem kell ezt nagy dobra verni.

Hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás helyes, mert a külpolitika nem lehet „kizárólag értékalapú.”

A Hír TV a gyöngyöspatai szegregáció miatti, százmilliós kártérítésről kérdezte Orbánt, aki válaszul közölte, „nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, amely sérti az emberek igazságérzetét.”

Szerinte a gyöngyöspatai roma szegregáció ügye ilyen, és joggal sérti a lakókat, mivel:

„Egy velem egy faluban élő etnikai kisebbség komoly pénzt fog kapni, én pedig itt keményen dolgozom.”

-vázolta a miniszterelnök, szerintem hogyan vélekedhet most egy gyöngyöspatai fehér.

Beszélt még az „EU zavarórepüléséről” is az ügyben, amúgy pedig Orbán szerint „az nem szegregáció,” ha gyengébb értelmi képességekkel rendelkező gyerekek -amelyek között szerinte a romák többségben vannak – külön osztályba kell, hogy járjanak.

Nehezményezte még, hogy „elítélt bűnözők” is kapnak kártérítést az EU-tól a magyar börtönviszonyok miatt. Szerinte ez elfogadhatatlan, és ezzel szemben „fel kell lépni.”

A győri gyerekgyilkossággal kapcsolatban Orbán megjegyezte, a korai szabadlábra helyezési gyakorlattal volt a baj, ezért kérte ő Varga Judit igazságügyminisztert, hogy ennek a gyakorlatnak emberölés esetén vessen véget a magyar igazságszolgáltatás.

Gréczy Zsolt ügyéről a miniszterelnök csak annyit fűzött hozzá, „örül”, hogy annak vége van.

Az RTL Klub szerette volna megtudni, hogy Orbán évenként egyszeri sajtótájékoztatóján mi alapján szűrik a sajtóorgánumokat (emlékeztetve, hogy például a 24.hu sem jutott be)?

Kovács Zoltán gyorsan közbe is vágott, mondván:

„Aki időben érkezett, az itt ül a teremben.”

A szóvivő érvelése valahol nagyon sántít, a 24.hu-t ugyanis azzal az indokkal nem engedték be, hogy telefonon kellett volna regisztrálniuk az eseményre. A lap a tavalyi protokollhoz hasonlóan idén is levélben próbált regisztrálni, ugyanis meghívót nem kaptak.

Szóval egyre bonyolultabb a helyzet, pláne, hogy azért hely – ha nem is sok – de lenne még néhány újságírónak (minket ugye azzal utasítottak el, hogy betelt a Kormányinfó). Egy szolidáris kolléga azért küldött nekünk bentről fotót, szerinte egy sornyi szék még simán befért volna.

Az RTL riportere kiemelte, utoljára egy évvel ezelőtt kérdezhették Orbánt, azóta nem, és ennek az okára kérdezett rá, illetve arra, miért nem tudtak előre például Kásler Miklós miniszter sajtótájékoztatójáról, a kórházi reformokról.

Orbán „részben talált igazságot” a kritikában, és arra hivatkozott, hogy sajnos a kampány miatt nem volt túl sok lehetősége sajtótájékoztatókat tartani. Azonban kiemelte, sok „inkorrekt próbálkozása” van a médiának, ő azonban ezekre nem, csak „az állampolgárok tájékoztatására” akar fókuszálni.

Az RTL tudósítója most ismét Orbán vejének uniós támogatásairól kérdezte Orbánt, nevezetesen arról, miért nem adták be az Elios számláit az Európai Bizottságnak, illetve hogy Rogán Antal miniszter lesz-e még 2020 végén is.

Orbán szerint az, ami az Eliosszal történt, „általános gyakorlat”, mivel szeretnék a fejlesztési pénzek körüli vitákat az EU-val elkerülni. Leszögezte, továbbra is úgy látja, „nincs olyan, hogy EU-s pénz”, mert a miniszterelnök szerint ez nem támogatás”, hanem az európai cégek kivitt extraprofitjának megtérítése.

Tiborcz István ügyére Orbán speciálisan most sem tért ki, hiába volt a kérdés elég pontosan körülírható.

Arra is kíváncsi volt az RTL, miért nem indít a Fidesz jelöltet Fejér megye 4-es választókörzetében. Erre a miniszterelnök azt reagálta, két jelölt elindításán is elgondolkodtak az időközin, viszont később a független jelölt, egy környékbeli polgármester, mindkét fideszesnél „jobb jelöltnek bizonyult.”

Pártcsaládja „egyre liberálisabb, centristább” és változnia kell – mondta Orbán egy külföldi tudósítói kérdésre, azonban hozzátette, „ha a Néppárt nem fog változni, új igazi kereszténydemokrata mozgalomra lesz szükség, hogy Macront ellensúlyozni tudjuk.”

-szögezte le.

Emiatt azután új partnereket is keres Orbán, és kiemelte, „Varsóban is jártam a héten”, ezzel az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjába tartozó lengyel kormánypártot, a PiS-t vetette fel, mint jövőbeli partnert.

Újabb, a Közel-Keleten kialakult krízishelyzettel kapott kérdésekre Orbán leszögezte, a fő irányvonallal kapcsolatban az EU-ban „őt nem kérdezték meg”, de türelmet kért péntekig, hogy kialakítsa pontos álláspontját.

Az Origo két súlyos kérdéssel bombázta a miniszterelnököt:

• A fővárosban stadionstop nincs, de van kórházstop és más hasonló intézkedések, mit gondol erről?
• A dunaújvárosi időközi választáson szélsőjobboldali jelöltet indít az ellenzék, erről mi a véleménye?

Orbán kapásból közölte:

„Úgy tűnik, az Origo irányvonalánál jóval mérsékeltebb vagyok.”

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kormányzásnál – legyen az önkormányzati vagy országos –  „azért 100 nap jár”, vagyis adni kell időt az ellenzéki önkormányzati vezetőknek, hogy kiismerjék a környezetüket és nekikezdhessenek a munkának.

A belátó Orbán szerint „nem helyes politikai viselkedés” azonnal hibát keresni az ellenzéki vezetésű önkormányzatok munkájában.

Megjegyezte, hogy „a főpolgármester úrnak” is megmondták, hogy tartják magukat a Tarlós Istvánnal kötött megállapodáshoz, ezen kívül pedig sok sikert kívánt az ellenzéki városvezetőknek.

Azt azért csak megjegyezte, hogy láthatóan Budapesten például „össze-vissza beszélnek” stadionok, a Liget-projekt, a Fővárosi Állatkert ügyében például, de a miniszterelnök személy szerint türelmet szeretne kérni a kritikusoktól.

Dunaújvárossal kapcsolatban pedig Orbán egy „remek interjút” idézett, amelyet  az osztrák kancellárral készítettek, és amelyben Kurz azt a kérdést kapta: mit gondol az FPÖ-bel való jövőbeli munkáról? Orbán interpretációja szerint Kurz az interjúban kifejtette: az, hogy mely pártokat lehet szélsőjobboldalinak nevezni, és mely pártok kormányozhatnak, azt nem a pártok döntik el, hanem a választók.

„Ez lehet, hogy nekünk nem tetszik, de akárhogy is minősítgetjük ezeket a pártokat, ha az emberek bizalmat adnak nekik, akkor elnyerik a jogot arra, hogy szerepeljenek a közéletben, kormányozhassanak” – mondta Orbán, aki szerint ez a tőről metszett demokratikus gondolkodásmód lényege.

A miniszterelnök szerint egyébként a fő feladat az, hogy „legyünk jobbak nálunk”, vagyis nem azzal akar foglalkozni, hogy a pártok milyen irányt képviselnek, csak le kell őket győzni.

Orbán szerint ez nem könnyű dolog, mert szerinte kormánypártként nehezebb győzni egy választáson, mint ellenzékként, de azt büszkén jelezte, hogy nekik 2014-ben és 2018-ban is sikerült ez a bravúr.

„Ellenzékből nyerni nem olyan nagy cucc, az igazi az, ha kormányról tud az ember. Ez nagyon nehéz, de nekünk már kétszer sikerült.”

A tudósító arra kíváncsi, hogy amerikai-izraeli, avagy orosz és iráni barátai mellé fog-e állni a geopolitikai válság során, és kitart-e Orbán a nyugati szövetségesek mellett.

Orbán leszögezte, sikeresen tartja külön vágányon az energiapolitikai és katonapolitikai-biztonsági stratégiát. Viszont a tárgyalásokkal kapcsolatban leszögezte, azt szeretné, ha az európai álláspont „az izraeli-amerikai álláspont” felé közeledne, és ezért fog felszólalni.

„Egyetlen ország esetében sem támogatjuk, hogy az atomfegyverekkel rendelkező országok sora bővüljön. Ez egy vörös vonal.”

Továbbra is hangsúlyozta, a Török Áramlat Magyarországnak fontos projekt, de hazánknak „az atomenergia és napenergia” fontosabb. Orbán szerint pedig „soha nem fordult elő”, hogy az oroszok atomerőműveket politikai célokra használnának fel.

Leszögezte, tízéves kormányzása után úgy látja, a magyar energiapolitika most függetlenebb mint bármikor, de a románok és horvátok energiakitermelése ebből a szempontból szerinte mindennél fontosabb.

Emellett Ukrajnáról is kérdezte, nevezetesen arról, hogyan látja a magyar-ukrán viszonyt. Orbán erre úgy reflektált, „Ukrajna egy nagy ország és sajnos úgy is viselkedik”, ezért magas szintű ukrán-magyar bilaterális találkozó még nem jöhetett létre.

„Hiába a méretbeli különbség, mégiscsak szomszédok volnánk, ehhez pedig nélkülözhetetlen Magyarország.”

Kiemelte, szerinte Petro Porosenko politikája „magyarellenes” volt, reméli, hogy Zelenszkijjel áttörést érhetnek el.

Dunai Márton harmadik kérdésére, amely a Fidesz jövőjére vonatkozott az október 13-i önkormányzati választás után, Orbán először úgy tett, mintha nem értené a kérdést, majd azt válaszolta:

„Számos helyen lehet javítani a Fidesz politikáján, de Magyarországon demokrácia van, ezen nem kell meglepődni, és az ellenzék is nyerhet.”

-szögezte le.

Az új munkahelyek 38%-át 2019-ben ázsiai (kínai, koreai és japán) befektetők hozták létre – emelte ki a miniszterelnök, közülük a koreai beruházások voltak a legnagyobbak. Orbán szerint mindez a 2010-ben meghirdetett „keleti nyitás” program sikerét jelzi.

Azonban most kiemelte, 2020 „érdekes év” lesz, majd arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági modellje „nagyon más”, mint az eurózóna gazdasági modellje. Eddig ezek együtt növekedtek, de a kormány elemzései szerint „az eurózóna gazdasági növekedése 2020-ban megáll”, és ez lelassíthatja a magyar gazdasági növekedést is.

Ezért Orbán szerint „gazdaságvédelmi akciótervre” lesz szükség, erről februárban akar bővebben szólni.

Beszélt az egészségügyben hozott kormányzati döntésekről is. A szakdolgozók és nővérek elvándorlásának megállítását Orbán 2-3 év alatt adott, 73%-os béremeléssel akarná megállítani,

„nem lehet mindent egyszerre, azonnal, ezért most az ápolókkal kezdünk.”

-tette hozzá.

Ezenkívül a kórházi várók, kórtermek és ehhez kapcsolódó szociális helyiségek rossz állapota Orbán szerint a második prioritás, ezért elrendelték, hogy minden „3 évnél régebben felújított kórházban minden várótermet és szociális helyiséget fel kell újítani.”

A harmadik problémakör, amelyről a miniszterelnök ebben a témakörben szólt, a kórházi adósságé. Elmondta, szerinte az Állami Számvevőszék jelentése a miniszterelnök szerint még mindig súlyos. Kiemelte, „a kórházi eladósodás nem hiba, hanem súlyos bűn” ezért a minisztert arra utasította, azonnal szüntesse meg a kórházak adósságfelhalmozását.

„Ebben az évben már nem zárhatjuk úgy a pénzügyi évet, hogy bármelyik kórház adósságot halmoz föl.”

-mondta.

Kiemelte, hogy a kórházak szolgáltatásait biztosító „nagy cégek” szolgáltatásai generálnak adósságot, ezzel kapcsolatban Káslert „határozott intézkedésre” kérte fel.