Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Utcára vonulnak a szakszervezetek, EP-választásra hangolnak a pártok – Május elseje percről percre

Ez a cikk több mint 4 éves.

A szocialista és munkáspártokat tömörítő Második Internacionálé 1890-91-ben nyilvánította a munkások ünnepévé május 1-ét, a pár évvel korábban, 1886-ban a nyolc órás munkanapért sztrájkba lépő több százezer chicagói munkás előtt tisztelegve. A munkások jogaiért folytatott küzdelem napját Magyarországon is először 1890-ben tömegdemonstrációval tartották meg. Az azóta eltelt időben az esemény rengeteg alak- és jelentésváltozáson ment át.

A munkaszüneti nappal együtt járó „vásári mulatság” mellett idén is rendezvényeket tart a legtöbb politikai párt, a decemberi rabszolgaellenes tüntetés után pedig a szakszervezeti mozgalom is hangsúlyosabban megjelenik.

A Mérce ma is percről percre követi az eseményeket!

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Kisebb szakszervezeti demonstráció és pártrendezvények keretében telt az idei május elseje (is). Ott voltunk az MSZP-Párbeszéd, a DK, és a Momentum rendezvényén is, élőben közvetítettük az LMP társelnökeinek fórumát, de az alternatív baloldali fiatalok majálisáról is bejelentkeztünk.

Miközben a pártok a május 21-i EP-választásokra hangoltak, a szakszervezetek a munkások jogaiért folytatott évszázados harc előtt tisztelegtek és szót emeltek a kortárs Magyarország dolgozóinak nehéz helyzete, az alacsony bérek, a rabszolgatörvény és a megnyirbált sztrájkjog ellen.

A nap talán legfontosabb bejelentése a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől érkezett, Szűcs Tamás elnök május 29-re teljes ágazati sztrájkot hirdetett.

Köszönjük az egész napos figyelmet, és maradjatok tovább is a Mércével!

Budapest, Kodály körönd Nemes Balázs mutatta be a Momentum elnökét, Fekete-Győr Andrást beszéde előtt. Úgy fogalmazott:

„Négy évvel ezelőtt egy barátom meghívott egy sörre. Igent mondtam. Ez a barátom Fekete-Győr András volt, és így született a Momentum.”

Ezek után a színpadra lépett Fekete-Győr is, aki azzal kezdte, hogy Orbán Viktor mag Lengyelországban van, nem pedig a magyarokkal, akiknek szerinte a miniszterelnöknek mondania kellene valamit „az európai álomról.”

„15 évvel ezelőtt csatlakoztunk a világ legnagyszerűbb szövetségéhez, az Európai Unióhoz.”

– Fekete-Győr szerint ezért a mai nap a számvetés ideje is az ünneplés mellett. Emellett beszélni kell arról is, „ami Európa lehet”, tehát a jövőről is.

Felidézte, szüleivel együtt 2004-ben milliók hitték, hogy az országnak az EU-csatlakozás után egyértelműen jobbra fordul a sorsa. Ha azonban most, 15 év múltán visszatekintünk, a Momentum vezetője szerint:

„nem lettek itt európai bérek, európai oktatás, tiszta politika”

– ezért Fekete-Győr szerint felmerül: ki az oka mindennek, kik a felelősek, kik a bűnösök ezért?

A nagy álmok helyett Fekete-Győr szerint a felcsútiaknak jutott csak kisvasút, másoknak minigejzír, avagy 15 centis kilátó. A pártvezető szerint tehát az álmokból semmi sem lett.

„Legyünk bármelyik oldalán a politikának, a nap végén mindannyiunknak ugyanazok a problémái: Magyarországon ma bevándorlási válság helyett kivándorlási válság van.”

– emelte ki, hozzátéve, a húga is altatóorvosként dolgozik ma Angliában. Csupán azért, tette hozzá, mert normális, kiszámítható, „európai életet” akarnak, amit, ha itthon nem kapnak meg, akkor „fogják magukat és utána mennek.”

Ebből kifolyólag Fekete-Győr szerint Magyarország „lassan elveszít egy teljes generációt.”

Az EU-csatlakozás igazi győztesei azonban eddig Fekete-Győr szerint csupán a Fidesz vezérei és oligarchái: H[abony]. Árpád, T[iborcz]. István, R[ogán]. Antal és M.[észáros] Lőrinc.

Azonban szerinte a leggazdagabb magyar jelenleg a legnagyobb nyertese a csatlakozásnak, aki nem más, mint Orbán Viktor.

Ez az a pénz Fekete-Győr Andárs szerint amely a kórházakból, iskolákból elsősorban hiányzik, amit „sokak kaptak, de kevesek vittek el.”

A változás azonban a Momentum elnöke szerint „csak rajtunk múlik” a párt pedig ezért küzd.

Megismételte, pártja azt akarja elérni, hogy az EU-s támogatásokat csak három területre lehessen elkölteni

Kórházakra, iskolákra és munkahelyekre

Fekete-Győr szerint ez nagy lépés lehet afelé, hogy „tíz év múlva ne ez a dal legyen.”

Arra szólított fel, mindenki segítsen a Momentumnak hazahozni a magyar fiatalokat külföldről.

Beszéde után felcsendült az Örömóda, majd a demonstrációnak vége is lett.

Budapest, Kodály körönd Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője szerint úgy tűnt hosszú évtizedek viszontagságait követően megérkeztünk meg az Európai Unióba, a boldog, békés, fejlődő államok közösségébe.

Felidézte ehhez kapcsolódó családi történetét: nagymamáját rendszerellenesnek nyilvánították, aki többször is megjárta Recsket – az ő lánya, Cseh nagynénje emiatt több évig nem járhatott egyetemre, mindig a Szabad Európa rádiót hallgatta, és arról álmodott, egyszer Magyarország is szabad hely lesz – ő pedig emlékszik, mikor 15 évesen könnyes szemmel hallgatta az Örömódát, és elhitte, hogy nem sokára utolérhetjük Ausztriát és az jut előre, aki szorgalmas és tehetséges.

Fotó: Mérce

Ezt az álmot azonban elvették tőlünk – folytatta Cseh –, ahogyan sok mást, a jogállamot, a szabad sajtót, az alkotmányt, a szabadságunkat. Napi két milliárdot loptak el, amiből európai országot lehetett volna építeni, egy olyan országot, ahol ünnep a munkások számára a május elseje.

Az EU-s elit pedig végignézte, ahogy mindez megtörténik és lépésről lépésre bontják le az Unió egységét.

Cseh szerint a mostani választáson ezért nőttek a tétek: választhatunk, milyen lesz a következő 15, 30 és 45 évünk. Szerinte két tábor van az Európai Unióban, akik az európai egység mellett vannak, és akik ellene. Amiről döntünk tehát a következő:

Több Európát vagy több Orbánt szeretnénk?

A Momentum jelöltje egyértelműen előbbi mellett áll, és ezt kínálja a választóknak is. Amikben hisz: Erős Európa, amely megvéd a külső és belső fenyegetettségektől – Törődő Európa, amely foglalkozik az állampolgáraival – Haladó Európa, amely felkészít a jövő kihívásaira – Okos Európa, ami átgondolja a lépéseit és nem szórja a pénzt – Büszke Európa, ami nem hagyja, hogy saját pénzén gyűlölködjenek ellene – Tisztességes Európa, ahol az Európai Ügyészség küzd a korrupció ellen.

A felsorolt célokat közösen lehet elérni, aminek az érdekében az ellenzéki pártoknak az EP-ben együtt kell szavazniuk, és meg kell szervezniük az európai ellenállást.

Budapest, Kodály körönd Az Európameneten felszólalt a Momentum európai pártcsaládjának, az ALDE-nak két képviselője is. A spanyol jobboldali-liberális Ciudadanos EP-listavezetője, Luis Garicano kijelentette: támogatni jöttek a Momentumot és Európát, mert kellenek liberális hangok az Unióban.

Elmesélte, hogy ma járt a CEU-n, beszélgetett a rektorral. Nehéz elképzelni, hogy a 21. században egy uniós kormányzat elüldöz egy szabad egyetemet, ez botrányos – mondta.

„Orbánnak mennie kell” – vonta le a következtetést, és az ALDE támogatásáról biztosította a magyarokat.

Beszédét a Momentumra való szavazásra buzdította az egybegyűlt demonstrálókat.

Emma Bonino volt olasz külügyminiszter arról beszélt, hogy a demokrácia és a szabadság egy folyamat, amely nem csak előre, de visszafele is mehet. Szerinte a fiatalok azt hihetik, mindig ilyen szabad volt Európa, pedig ez nincs így, az előző évszázadban két gyilkos világháború bölcsője is volt. Mégis két generáció alatt egyesült a kontinens.

Figyelmeztetett: rajtunk múlik, hogy merre halad a demokrácia. Majd felszólított mindenkit, ne engedjék, hogy visszatérjünk a háborúk, népirtások Európájába.

Budapest, Kodály körönd A független képviselő ma csak a Momentum menetének végén szólalt fel, az Európameneten. Először is „boldog születésnapot” kívánt az uniós Magyarországnak, a csatlakozás 15. évfordulóján.

Fotó: Mérce

Majd hangsúlyozta, az EU nem „pénzeszsák, hanem értékközösség”, ugyanakkor Magyarország ma az EU-n belüli negatív példa.

„Nekünk nem Putyin és Erdoğan a példaképünk!”

– hangsúlyozta.

Majd hansgúlyozta, olyan országban, ahol Polt Péterek, Matolcsy Györgyök és Domokos Lászlók vezetnek állami intézményeket, ahol ilyen állapotban van a közmédia és ahol a képviselők jogait most is korlátoznák az intézményekbe való belépés szigorításával, az nem demokrácia.

Május 1. lévén Szél kicsit a dolgozók jogairól is beszélt, itt a dolgozó nők egyenlő jogaiért való kiállást, és egy erős magyar szociális háló szükségességét hangsúlyozta. Azt is kiemelte, nem maradhat az EU-n belül ekkora különbség nyugat és kelet között.

„Van élet az orbáni modellen túl, sőt, csak ott kezdődik igazán az élet”

– jelentette ki.

Majd arról beszélt, a klímakatasztrófa iránti felelősség alapvető közös érdek, hiszen elhanyagolása a legnagyobb felelőtlenség, és ebben a legfiatalabba generáció, akik már ebbe beleszülettek, a legérdekeltebbek közé tartozik.

„Európának nem szabad a klímaszennyezést szótlanul nézni, és főként, nem szabad azt finanszíroznia.”

Ezért alapvető változás kell, hogy Európa fenntarthatóvá váljon.

Budapest, Kodály körönd Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere a korábbi kormányok politikusait tömörítő V21 csoport nevében szólalt fel a Momentum Európamenetén.

Fotó: Mérce

Visszaemlékezett, hogy „nagy buli volt” 15 éve, nem messze a mostani demonstráció helyszínétől, a Hősök terén: április 30-án este várakoztak az emberek, hogy éjfélt üssön az óra és hivatalosan is az Európai Unió tagjaivá váljunk. Balázs szerint minden politikai árnyalat jelen volt, együtt örültek annak, hogy beteljesült az álom.

Az egykori külügyminiszter arra is emlékeztetett: minden rendszerváltás utáni kormány követte ugyanazt az irányt, volt egy nemzeti egység az uniós integráció kapcsán, egészen a 2010-es évek elejéig.

Most mégis úgy véli, a harminc éves út végén máshová érkeztünk meg, mint ahová akartunk. Szerinte az uniós tagság nem egy lépés, hanem állapot, amelyet minden nap meg kell erősíteni. Az uniós tagság egy érték és egy közösség.

Mi azt szeretnénk nagyon sokan, ha bent maradnánk – mondja Balázs, de szerinte Magyarország elfordult Európától, és emiatt Magyarországtól is százezrek fordultak el, vagyis kivándoroltak.

Hozzuk vissza Európát, és akkor talán ők is visszatérnek – buzdította az egybegyűlteket.

Budapest, Kodály körönd Megérkezett a Momentum által szervezett Európamenet a Kodály köröndre, ahol beszédet mond

  • Balázs Péter, volt külügyminiszter a V21-csoport képviseletében
  • Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő
  • Emma Bonino,római szenátor és volt olasz külügyminiszter
  • Luis Garicano, ALDE alelnök, a Ciudadanos listavezetője
  • Fekete-Győr András, a Momentum elnöke
  • Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője

Helyszíni tudósítónk szerint 3-400 ember, Donáth Anna, a Momentum alelnöke szerint 500-1000 ember lehet jelen.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Budapest Skandálják a résztvevők. Jelenleg az Izabella utca sarkán jár a menet, és pár perce ilyen volt a hangulat.

Budapest A Mérce kérdésére a Momentum Európamenetén vonuló Fekete-Győr András pártelnök a rendőrségi ügyével kapcsolatban elmondta, hogy beszélt az ügyvédével, és minden bizonyíték azt tanúsítja, hogy nem járt el erőszakosan és nem is akadályozta a rendőröket az eldobott füstgyertya, pedig ez a kettő kéne ahhoz, hogy helytálljon a hivatalos személy elleni erőszak vádja. Most vár – folytatta – és megkérdezné az ügyészséget, hogy mi a helyzet Tiborcz István ügyeivel és Mészáros Lőrinc gazdagodásával.

Szarvas Koppány Bendegúzt, a Momentum tagját szintén hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják, azonban az ő ügye „még egy lépéssel” hátrébb tart, kikérték a nyomozati anyagokat, amit a rendőrségnek május 10-ig kell a részükre megküldenie. Azt azonban eldöntötte, hogy nem csukatja le magát – mondta a Mércének.

Fekete-Győr rendőrségi ügyéről ebben a cikkben számoltunk be részletesebben.

Keszthely A keszthelyi, hagyományosan május 1-re eső szezonnyitóra idén egységesen vonult ki az ellenzék, jobbikos, szocialista, DK-s, momentumos és volt együttes képviselőkkel és szimpatizánsokkal a menetben.

A Keszthelyi Többség tudósítása szerint meglepetést keltett a szerény létszámú és szellősen elhelyezkedő nézőközönség között az egységes, szervezett ellenzéki csapat, Ruzsics polgármester oda is ment hozzájuk, hogy távozásra kérje őket, mert szerinte ez nem politikai rendezvény. Végül hátrébb húzódva, de ott maradtak az ellenzéki felvonulók.

Az eseményen beszédet mondott Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, és Ruzsics Ferenc polgámester, a résztvevők szerint váratlan megjelenésüknek is köszönhető, hogy ezúttal kimaradtak a beszédekből a brüsszelezések, sorosozások, migránsozások.

A Keszthelyi Többség Facebook bejegyzésében azt is írják, hogy nem fogják annyiban hagyni, hogy a kormánypárti városvezetés NER-lovagok számára árusítsa ki a Balaton-partot. Az ünnepségről az ellenzékiek szerint „híresen független és mindig objektíven tájékoztató” Balatoni Krónika is beszámolt, az ünnepségről közzétett 21 képnek ugyanakkor csupán az egyikén, igen messze és elmosódva látható az ellenzéki tábor egy zászlaja.

Fotó: Keszthelyi Többség

Fotó: Keszthelyi Többség

Lengyelország, Varsó Most meg kell védeni Európát! – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Facebook-oldalára feltett videójában.

A Varsóban tartózkodó miniszterelnök elmondta, május elsején munkával telik az ünnepe.

A kormányfő azoknak az országoknak a találkozóján vesz részt, amelyek 15 éve csatlakoztak az Európai Unióhoz.

Orbán Viktor azt mondta, úgy látják, hogy a közép-európai országok – az állampolgárok nagyon kemény munkájának köszönhetően – kihasználták az uniós tagságban rejlő lehetőségeket.

„Ezt akarjuk tenni a jövőben is” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: ehhez azonban most meg kell védeni Európát, benne a nemzeti és keresztény kultúrát.

Olyan vezetőket kell választanunk, akik nem engedik, hogy Európába betelepítések történjenek, hogy Európa bevándorlók kontinense legyen – szögezte le a kormányfő, kiemelve: a bevándorláspárti politikusokat ki kell szavazni, a bevándorlás ellenes politikusokat pedig be kell vinni Brüsszelbe.

Ez a következő hetek feladata – jelentette ki Orbán Viktor, aki üzenetét most is azzal zárta, hogy „hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”.

(MTI)

Budapest, szabadság tér A kormányközeli szélsőjobbos blognak az elmúlt hónapokban több ellenzéki pártokat vagy baloldali fiatalokat provokáló akciója is volt, most a Momentum EP-listavezetőjénél, Cseh Katalinnál próbálkozott, de nem járt sikerrel.

Nyíradony Az MSZP Hajdú-Bihar megyei 3. számú választókerületi szervezete és a  párt megyei nőtagozata családi majálist szervezett a nyíradonyi Bokréta utcában május elsején.

A „Bokrétás” a város egyik legszegényebb része, az itt élők többsége sokgyermekes, nagy részük közmunkából él, igen szerény körülmények között. Számukra a rezsicsökkentés és a kormány hangzatos ígéretei semmit sem jelentenek, hiszen nem használnak gázt, s bizony egy részüknél az áram is ki van már régen kapcsolva – írta közleményében a párt helyi szervezete.

A programon az elmondásuk alapján több száz gyermek és felnőtt vett részt, utóbbiak pecázhattak, és különböző ügyességi játékokkal üthették el az időt. Tombolát is sorsoltak, a fődíj egy televízió volt.

A rendezvényen részt vett Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is, aki a párt kampánybuszával érkezett, és rögtönzött utcafórumot is tartott, ahol elmondta, hogy „a szocialistáknak még markánsabban kell felvállalniuk a vidéki emberek, a szegények, az elesettek érdekeinek képviseletét”, valamint azt is, hogy „egy magát baloldalinak mondó pártban természetesnek kell lennie a szolidaritásnak, fel kell vállalnia minden elesett honfitársunk gondjait és problémáit”.

Fotó: MSZP

fotó: MSZP

Fotó: MSZP

Az MSZP-től emellett Harangozó Tamás a párt szekszárdi majálisáról,

Miskolcról pedig Varga László, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke jelentkezett be.

Budapest, szabadság tér A Momentum Mozgalom Európa-menetének indulása előtt a Szabadság téren szólt az összegyűltekhez Margarethe Vestager a dán szocálliberális Radikale Venstre politikusa és az EU versenyügyi biztosa. A jogállami normákat, a vallálkozás szabadságát és a fiatalok munkaerőpiaci, vállalkozási lehetőségeit tartja az unió legnagyobb értékeinek amelyekért a magyarok szerinte „nagyon keményen megharcoltak.”

„Európa veletek van, nem vagytok egyedül!”

– üzente, hozzátéve, hogy az ökológiai reformokat, és a szabadságok helyreállítását tartja a legfontosabb feladatoknak.

Budapest, szabadság tér Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa tartott nyitóbeszédet, utána a Kodály körönd felé veszik az irányt, itt 17 órától beszédet mond:

  • Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő;
  • Balázs Péter, volt külügyminiszter a V21-csoport képviseletében;
  • Fekete-Győr András, a Momentum elnöke;
  • Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője.

Nagyjából 4-500 Momentum-szimpatizáns gyűlt eddig össze.

Budapest, szabadság tér A Momentum harmadik alkalommal szervezi meg május elsején az Európamenetet. Az idei rendezvény Magyarország 15 évvel ezelőtti uniós csatlakozását ünnepli. Jelenleg a Szabadság téren zajlik a gyülekező, innen fél 4-kor indulnak el a Kodály körönd felé, ahol 17 órától beszédek hangzanak el. Jelenleg pár százan vannak a gyülekező helyszínén.

Május elsejének megünneplését a (Marxista) Második Internacionálé 1889-es határozata és „a Munka-demonstrációira” hívó Amerikai Munkáskongresszus 1890-es tüntetési felhívása vezette be.

Eric Hobsbawm néhai marxista történész azonban kiemeli: míg a szervezők egyszeri, nem túl ünnepélyes nemzetközi tüntetésekre gondoltak, addig az azokon résztvevő, százezres európai, nagy-britanniai és amerikai munkástömegek gyakorlatilag kikövetelték a felvonulások évente ismétlődő megtartását.

Május elseje népszerűségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy már az 1920-as évektől éppen a szocialistaellenes francia, német és angol politikusok követelik, legyen ez „a munka ünnepe Európában”, amely „osztályharc” helyett a megbékélést hirdetné.

Május elseje kialakulásának pontos történetéről Hosbawm 1990-es előadását most az amerikai Jacobin magazin közölte újra:

Budapest, Városliget A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a sátrában arról tartanak vitát, hogyan lehet összefogást és szolidaritást létrehozni a szakmák és ágazatok dolgozói között. Az eseményre a Hallgatói Szakszervezet is kitelepült egy standdal. A beszélgetés résztvevői:

Erőss Gábor (szociológus, TUDOSZ MTA TK alapszervezet),
Ferenczi Attila (egyetemi oktató, ELTE PDSZ),
Körösi Gábor (közgazdász, MTA KRTK TDDSZ alapszervezet),
Lajtai György (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés),
Mezei Tibor (KMDSZ, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma),
Nagy Klára (szociológus hallgató, Hallgatói Szakszervezet),
Rácz Ferenc (szakszervezeti szakértő, Vasas Szakszervezeti Szövetség),
Ravasz Ágnes (tanár, PDSZ Országos Választmánya)),
Levezetők: Meszmann Tibor (szociológus, szakszervezeti szakértő) és Neumann Eszter (szociológus, TUDOSZ MTA TK alapszervezet).

Fotó: Szabó Dorottya / Hallgatói Szakszervezet

Fotó: Szabó Dorottya / Hallgatói szakszervezet

A beszélgetés több részletben követhető és visszanézhető a PDSZ Facebook oldalán.

Budapest, Ötvenhatosok tere Az Autonómia mozgalom szervezésében fiatal, pártokhoz nem kötődő baloldaliak („valódi magyar baloldal”, ahogy TGM fogalmaz) is a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén gyűltek össze. Az Autonomista Majális egyik szervezője elmondta: évtizedes magyar rendszerellenzéki hagyományba illeszkednek, mely a Kádár-rendszer alternatív baloldali ellenzékétől egészen mai napig létezik – ezt a hagyományt próbálják továbbvinni.

Budapest A Szolidaritás Mozgalom az egykori Zöld Pardon helyén, a Petőfi híd budai hídfőjénél tartja május elsejei rendezvényét, a Munkás Büszkeség napját. Az eseményen kézműves- és gyerekprogramok mellett koncertek lesznek este, többek között fellép a Hétköznapi Csalódások is.

Fotó: Szolidaritás / Facebook

Illetve tartanak provokatív politikai heti hetest is 15 órától az alábbi résztvevőkkel:

Németh Angéla – 15. kerületi polgármester
Czeglédy Csaba – ügyvéd, politikus
Székely Tamás – szakszervezeti vezető (VDSZ)
Kalmár Szilárd – Munkások Újságának főszerkesztője
Megyeri Ferenc – punkzenész (HétköznaPI CSAlódások)
Székely Sándor – a Szolidaritás elnöke, független országgyűlési képviselő
Moderál: Komlóssy Réka

Pécs A nemzetgazdaságok teljesítőképességével arányos, közös európai minimálbér bevezetését és közös szociális minimum kialakítását kezdeményezi az LMP – mondta Demeter Márta, az ellenzéki párt társelnöke szerdán Pécsen.

A politikus az LMP május elsejei rendezvényén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: céljuk, hogy Magyarországon is tisztességes európai béreket kapjanak az emberek.

Demeter Márta arra is felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális cégek helyett a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kell támogatni az európai uniós forrásokból, mert azok teremtenek több munkahelyet.
Emlékeztetett: Magyarország szerdán ünnepeli európai uniós tagságának 15 évfordulóját.

Az alkalomból az LMP egy nyilatkozatot adott ki, amelyben deklarálja, hogy milyen Magyarországot, Európát kíván építeni – mondta.

Demeter Márta szerint a Brüsszelben felhalmozódott hatalmat úgy kell alkalmazni, hogy az elszámoltatható, átlátható és ellenőrizhető legyen az európai polgárok számára.

A „napi szinten tapasztalható ínség” és „környezetrombolás” helyett fenntartható építkezést kell elindítani. Az LMP ugyanakkor helyesli az EU-s tagállamok közötti szorosabb együttműködést az egészség- és környezetvédelem, illetve a társadalmi különbségek mérséklése területén – közölte Demeter Márta.
Keresztes László Lóránt társelnök leszögezte: az LMP erősen elkötelezett az európai integráció mellett, ugyanakkor komoly változásokat kell elérni az unió működésében, ezért óriási jelentősége van az európai parlamenti választásoknak.
A sok pozitívum mellett nem sikerült azoknak az elvárásoknak megfelelni, amelyek jogosan fogalmazódtak meg a magyar társadalomban az uniós tagsággal kapcsolatban – mondta.

Álláspontja szerint nem sikerült elérni azt a felzárkózást, amelyet minden magyar ember várt az EU-tagságtól.

Négy magyar régió található az unió 20 legszegényebb térsége között, Magyarország pedig az EU második legszegényebb országává vált – hangsúlyozta.
Keresztes László Lóránt a Fidesz gazdaságpolitikája lényegének nevezte, hogy „a kiszolgáltatott, az önvédelem jogától megfosztott és olcsó bérért dolgoztatott magyar munkaerőre próbáltak befektetéseket ösztönözni”.

Ez bérválságot, majd 600 ezer ember elvándorlását okozta – közölte a társelnök.
Hozzátette: ennek következtében óriási munkaerő- és szakemberhiány alakult ki, amire a kormány a „gyalázatos rabszolgatörvénnyel” és tízezrével Magyarországra érkező, többségében ukrán vendégmunkással válaszolt.
Ezek a folyamatok továbbra is lenn tartják a béreket, ami tovább növeli az elvándorlást – vélekedett.

Keresztes László Lóránt egyúttal alapvető gazdaságpolitikai változásokat sürgetett Magyarországon és az Európai Unióban.  „Ehhez olyan EP-képviselőket kell választanunk májusban, akik valóban a magyar nemzeti érdeket és valóban az európai értékeket képviselik” – hangoztatta.

(MTI)

Budapest, Városliget Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció listavezetője a párt május elsejei rendezvényén elmondta, két okból ad a mai nap ünneplésre okot:

  • 150 éve voltak bátor és elszánt emberek, akik harcoltak a munkások jogaiért, és elérték a 8 órás munkanapot, a sztrájk és a szakszervezetek intézményét. Ma tehát azokat a tanítókat, gyári munkásokat, árufeltöltőket és nővéreket ünnepeljük, akik hátukon viszik az országot.
  • És ma 15 éve lettünk az EU tagjai, amellyel úgy érezhettük, 1000 év történelem után végre kikötöttünk a partoknál és hazaértünk.

Budapest, 2019. május 1.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-listavezetõje, képviselõjelöltje beszédet mond a Majálisozz a DK-val címû rendezvényen a budapesti Városligetben 2019. május 1-jén. MTI/Mónus Márton

Illetve megemlített két okot is, ami miatt kesereghetünk:

  • Rossz élete van a tisztességesen dolgozó embereknek, megnehezítették a sztrájk feltételeit, bevezették a rabszolgatörvényt, a közszolgáktól az ebédidejüket is elvették, sokan pedig ugyanannál a cégnél sokkal kevesebbért dolgoznak emberek, mint Németországban.
  • Az EU tagságunk 15 évéből elherdáltak 10 évet. Eltűntek a fejlesztési források, amik Orbán haverjainál, pontosabban Orbánnál kötöttek ki – mondta Dobrev.

Ugyanakkor hozzátette, ő nem szomorkodni, hanem felháborodni és utat mutatni jött. Ezt követően bemutatta programjának fő pontjait. Az Európai Egyesült Államok létrehozásáról Dobrev Klára elmondta, Magyarország számára nincs más út, csak az, hogy egy erős európai közösség egyenrangú polgára legyen.

Budapest, 2019. május 1.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-listavezetõje, képviselõjelöltje beszédet mond a Majálisozz a DK-val címû rendezvényen a budapesti Városligetben 2019. május 1-jén.
MTI/Mónus Márton

Beszélt az európai minimálbérről, családi pótlékról és minimálnyugdíjról, és leszögezte, hogy az Európai Egyesült Államok gazdagabb Magyarországot jelent.

Azt is elmondta, az elkövetkezendő években a világ nagy kihívásaira, mint például a klímaváltozásra, a globalizáció okozta szegénységre, vagy a nemzetközi terrorizmusra csak közösen, európai összefogással lehet válaszolni – mondta.

(MTI)

Városliget Boros Péterné a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is az szakszervezeti tagok és munkások elődeinek elért munkajogi eredményeit méltatta.

Majd arra tért ki, hogy március 14-én három közszolgálati területre hirdetett sztrájkot (erről a Mércén élőben tudósítottunk – aszerk.) az MKKSZ.

Borosné felidézte, a magyar közszolgálati dolgozóknak saját „közrabszolgatörvényük” van, amely példátlan kiszolgáltatottságot jelent a közszolgálati dolgozóknak. Úgy fogalmazott, bár a kormányzati tisztviselők bérét emelték, arról nem szólnak a hírek, hogy a béremelést évtizedes bérbefagyasztás előzte meg, ahogyan arról sem, hogy a béremelés mellett szabadságot és ebédidőt vettek el, és megszűntek az előmenetel törvényi garanciái.

Borosné hangsúlyozta, az MKKSZ követeli, hogy kormánytisztviselők mellett a járási és megyei dolgozók is kapják meg az illetményemelést július 1-jétől, és legyen újra ünnep a közigazgatás napja.

Boros Péterné. Fotó: Mérce

„A mi munkáltatónk a mindenkori kormány, és ez a kormány is csak az erőt tiszteli. Tisztes munkáért járó tisztes bért csak erős szakszervezetek tudnak kiharcolni”- zárta beszédét az MKKSZ elnöke.

Borosné beszédével véget ért a szakszervezetek demonstrációja, a Városligetben további programokkal várják az érdeklődőket. A vonulásról és a beszédekről készült közvetítésünket teljes egészében visszanézhetitek itt:

 

Budapest, Városliget Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének az elnöke szerint ugyan nem állt le az ország, mint ahogy a tüntetéssorozat közepette meghirdették, mégis előrébb állnak, és az aktivitás lehet az, ami viheti előre a szakszervezeti mozgalmat.

Fotó: Mérce

Elmondta, hogy hatalmas erővel kell küzdeni egy manipulatív, és nagyon erős hatalommal szemben, amely minden eszközt megragad, hogy a multik és saját érdekei alá rendeljék az embereket. Mindent megragadnak ahhoz is, hogy megakadályozzák a sztrájkot, amit a pedagógusok szerveznek, mégis belekezd a PDSZ – folytatta.

Szűcs bejelentette, hogy május 29-ére a PDSZ az egész ágazatra kiterjedő sztrájkot hirdet, és elvárja mindenkitől, aki még hisz, hogy vegyen rajta részt, akik pedig csak a dohányzóban panaszkodnak, végignézhetik a sztrájkot.

A céljuk, hogy nagyon erős figyelmeztetést küldjenek a kormánynak – mondta el Szűcs. Április 17-én már írtunk róla, hogy a PDSZ  választmánya jóváhagyta a döntést, hogy májusban egynapos sztrájkra készülnek a tanárok.

Akkor Szűcs az ATV Start című műsorában elmondta, hogy a tervezett sztrájk

„minimum egy napos, és számolni kell azzal, hogy magyar körülmények között nem annyira a kényszerítő erejére, mint a figyelemfelkeltő erejére számíthatunk”.

A sztrájk okai és követeléseik terén a következőket sorolta fel:

  • A tárgyalások során nem vették komolyan se őket, sem másokat – habár több hónap késéssel legalább le tudtak ülni.
  • Követelik a pedagógusbérek rendezését, azt kössék a minimálbérhez, ez nagyjából 45-46 százalékot jelentene szerinte – egyébként, ahogy emlékeztetett, erre a kormány már korábban ígéretet tett.
  • Szűnjön meg a gyakornoki pozíció a pedagógusok körében, a képzés után munkába állók azonnal minősüljenek pedagógusnak.
  • Kézivezéreltté vált a rendszer, szeretnének autonómabb működést. Véleménye szerint a jelenlegi központosítás megnyomorítja a rendszert és az abban dolgozókat.

Vársoliget Kiss Nikoletta a MASzSz ifjúsági tagozatának elnöke a szervezett ifjú dolgozók nevében szólt a szakszervezeti majális közönségéhez. Kiemelte, a fiatal dolgozók is szeretnének Magyarországon élni és dolgozni, gyermeket vállalni, de ehhez a munka megbecsülése, és olyan gazdaság kell amely hosszú távon is stabil és kiszámítható.

„Hiába kapunk mi lakásvásárlásra támogatást, ha hozzá kellene még tízmillió forintot csapnunk, ha egy kis lakást kell vásárolnunk.”

Szerinte ebből nem lesz a kivándorlás megállítása és „az alacsony bérek családokat szakítanak szét.”

Egyben felvetette, ha a fiatal magyarok nem kapnak megfelelő képzést, oktatást, akkor soha nem lesz kiszámítható jövőjük. Ha pedig valaki szegénynek születik, esélye sincsen kiemelkedni ebből.

„Nekünk fiatal nőknek szükségünk van olyan garanciákra, hogy lesz munkák azután is, miután elmegyünk szülni, és biztos legyen  megélhetésünk akkor, ha gyereket vállalunk.”

Városliget Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azzal kezdte beszédét:

„Jó lenne olyan vihart támasztani, ami képes lenne elsöpörni a rossz törvényeket, amelyek károsak munkavállalókra”.

Fotó: Mérce

Majd a SZEF múlt heti kongresszusán hozott nyilatkozatot idézte Földiák, amelynek első mondata az, hogy Magyarország több évtizedet lépett vissza a Munka Törvénykönyvét illetően.

Míg Európában nőnek bérek, nő a jogszerűség, Magyarországon pont az ellentéte történik – tette hozzá. Földiák kiemelte, hogy különösen rossz a helyzet a közszolgálatban, ahol rendkívüli mértékű a túlóra.

Földiák arra is kitért, a kormány macska-egér harcot játszik a sztrájkbizottsággal, mindenáron fel akarják szalámizni a sztrájkbizottságot alkotó szakszervezeteket, erre példaként hozta, hogy az egyeztetések során minden képviselővel külön időpontokban tartott megbeszéléseket akarnak folytatni.

A SZEF elnöke azzal zárta mondandóját, „előbb-utóbb a sztrájk fegyveréhez kell nyúlni”, ehhez pedig a jelenlévő dolgozók részvételét kérte.

Budapest, Városliget Dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke szerint nagy problémák vannak az országban. Az egyik a migráció, na de nem úgy: rengeteg ember hagyja el az országot, mert leépítik a közoktatást, az egyetemeket, a tudományos akadémiát.

Kuti azt követelte, hogy a tudományban, az oktatásban, az egészségügyben dolgozók is tisztes európai bért kapjanak, és élhessenek, ne megélhessenek. „Vállvetve, közösen harcolunk a jövőnkért” – mondta.

Fotó: Mérce

Budapest, Városliget

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke városligeti beszédében emlékeztetett: május elseje „a mi ünnepünk, és nem engedjük, hogy ezt elvegyék tőlünk”. Elmondása szerint a mai napon azok előtt tisztelgünk, akik ma már természetesnek vett jogainkat kiharcolták: mint a nyugdíj, a nyolcórás munkanap, társadalombiztosítás.

Ezekért nagyon sokszor sok szakszervezeti kollégánk még az életével is fizetett – mondta Kordás.

Szerinte ma is vannak ilyen hősök, akik dacolva a munkáltatói önkénnyel és az egzisztenciális félelemmel kiállnak a dolgozók érdekiért. Örömmel jegyezte meg, hogy az elmúlt időszakban egyre többen vesznek részt azokban azokban az akciókban, sztrájkokban, melyeket a szakszervezetek hirdetnek.

Meggyőződése, hogy tovább kell menniük, mert a szűkre szabott keretek között is  képesek megmutatni, hogy együtt szembe tudunk szállni a kizsákmányolással, a munkaadói önkénnyel, amit a hatalommal együtt ránk akarnak kényszeríteni.

Kordás európai béreket, nemzetközi normáknak megfelelő munkavállalói és szakszervezeti jogokat követelt, illetve a rabszolgatörvény visszavonását is.

2010 óta sok jogfosztás történt szerinte, ezért követelte a sztrájkjog újragondolását és az előzetes tisztességes egyeztetéseket a munkásokat érintő döntések előkészítésében.

„Ezeket a célokat akkor fogjuk elérni, ha összefogunk” – mondta Kordás.

Városliget Karácsony Gergely és Tóth Bertalan együtt álltak színpadra a Nagyréten, az MSZP majálisán.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke úgy fogalmazott, ma az EU-csatlakozás 15. évfordulóját és „a munkát, a munkavállalók szolidaritását” ünneplik.

Azonban ma szerinte jólét és szabadság helyett az európai uniós pénzekkel való visszaélést, a jogállam végső leépítését és a dolgozók, a „magyar munkásemberek” kizsákmányolását látjuk.

„Több százezer család ma dolgozói szegénységben él, nem keres annyit, hogy ki tudja fizetni hó végén a csekkeket. […] a rabszolgatörvénnyel pedig a magyar munkásoknak a kormány azt üzeni, ha többet akartok keresni, többet kell dolgoznotok”

-mondta Tóth

Szerinte a 8 órás munkaidő már rég a múlték a legtöbbünknek, a megélhetéshez 12-16 órákat kell dolgozni. Azt is mondta, az EP-választások tétje a „szociális Európa jövője”, és hogy az MSZP minimálnyugdíjat, minimálbér-emelést, tisztességes családi pótlékot követel.

Tóth úgy adta át a szót Karácsony Gergelynek ,a Párbeszéd társelnökének, és budapesti főpolgármester-jelöltnek, hogy kiemelte reményét, „jövőre már egy szabad városban ünnepelhetünk.”

Karácsony úgy kezdte, a Városliget „Budapest ésa világ első közpénzből épült parkja” amelybe az emberek hagyományosan eljönnek megünnepelni május 1-ét. Most azonban szerinte a Fidesz le akarja rombolni a Ligetet, „csak azért, hogy Orbán a Karmelita kolostor erkélyéről nézhessen le a népére.”

„Májusban arról döntünk, hogy az EU 15 éves álmát fenntartjuk-e, hogy beletörődünk-e abba, hogy az EU csupán a korrupt kormányok gyülekezete-e, vagy tényleg a miénk.”

Karácsony szerint óriási a tét, hiszen a klímaváltozás, és az európai demokrácia lebontása a legfontosabb kihívása. Szerinte ki kell harcolni a szociális Európát, amelyben minden állampolgárnak ugyanannyi jár.

„Európa szociális lesz, vagy nem lesz!” – szögezte le.

Szerinte az alternatíva rettenetes, és azt jól jelképezi Matteo Salvini és Orbán Viktor találkozója, „a neofasiszta erők felemelkedése” Európa nyugati felén.

Azonban kiemelte, a klímaváltozás ugyanolyan fontos és húsbavágó kérdés, amelyet hamarosan mindannyian érezni fogunk.

Az őszi önkormányzati választásokra készülve megjegyezte, a Fidesz és Orbán Viktor „terepasztala” csupán, ahol a patkányhelyzet is mutatja az elhanyagoltságot. Hozzátette azonban, ő nem „az ellenzék jelöltje” a Budapestért folyó küzdelem pedig „nem a kormánypárt és az ellenzék harca,” hanem az emberek és egy elnyomó hatalom küzdelme.

Beszéde után az MSZP-Párbeszéd új EP-kampányfilmjét is levetítették.

Városliget Jan Goudriaan az Európai Közszolgálati és Szakszervezeti Szövetségének (EPSU) főtitkára követte Webert a városligeti színpadon.

Hangsúlyozta: az EPSU nemcsak egy szaskszervezeti csoport, hanem egy olyan kollektíva, amely azért dolgozik, hogy a politikai döntéshozatalt befolyásolni tudják a munkások.

Majd május 1. jelentőségére kitérve arról beszélt, hogy a mai napon a munkavállalói mozgalom történelmi eredményeit kell megünnepelni:

  • azt, hogy rövidebb lett a munkahét
  • hogy a hétvégék szabadok lettek
  • hogy a munkások szabadságot, illetve fizetett szabadságot kapjanak

„A szakszervezetek azok, akik szociális védelmet kívánnak teremteni a munkahelyeken. Azért küzdenek, hogy a munkahelyeken demokrácia és kollektív megállapodások legyenek” – mondta Goudriaan.

A cseh szakszervezeti vezető leszögezte, mivel a munkások soha nem kaptak a munkáltatóktól semmit sem ingyen, csak harc árán, ezért nem engedhetik meg egyetlen kormánynak sem, hogy visszavegyék a korábban említett eredményeket.

Goudriaan eredeti, angol nyelvű beszéde szerint „new dealre” (a helyszíni tolmácsolás szerint „új rendre”) , valamint magasabb bérekre van szüksége a dolgozóknak.

Végül arról beszélt az EP-választás kapcsán, hogy választani kell a haladás és a nacionalista, Európa-ellenes álláspont között – utóbbi szerinte semmi jót nem ígér a dolgozóknak.

 

Budapest, Városliget

Fotó: Mérce

Thiebaut Weber, az Európai Szakszervezeti Szövetség titkára volt az első felszólaló a szakszervezeti megmozduláson. Elmondta, hogy május elseje minden dolgozó ember szolidaritásának a napja, azért vannak itt, hogy megvédjék a magyar munkavállalók jogait és méltóságát. Kifejezte a nemzetközi szolidaritás fontosságát, és megemlékezett azokról is, akik most Venezuelában vonulnak az utcára a békéért és a demokráciáért.

Beszélt a rabszolgatörvényről is, szerinte paradox helyzet, hogy a kormány szakszervezeti vezetőket sároz be Brüsszel-pártiként bemutatva, miközben kiárusítja az ország olcsó munkaerejét külföldi nagyvállalatoknak – pedig ő tudja, hogy a magyar munkások nem másodrendűek.

„Kollégák, büszke vagyok, hogy ma veletek lehetek! Számíthattok az ESZSZ szilárd támogatására és szövetségére. Éljen a munkásszolidaritás!” – fejezte be.

Hamarosan következnek a beszédek.

Pécs

Valahová utazik.

Szeged Botka László rövid május 1-ére időzített beszédében jelentette be, Szeged az utóbbi időben jobban teljesít mint a legtöbb magyarországi nagyváros, így mutatva, hogy a dél-alföldi megyeszékhely

az idei évben 10.000 Ft-os tanévkezdési támogatást nyújt 11.000 szegedi gyermeknek, és ugyancsak fejenként 10.000 forintot juttat idén a város 34.000 nyugdíjasának, ezzel „kompenzálva az elmaradt nyugdíjemelést.”

Botka szerint mindez azért lehetséges, mert Szeged nemcsak a „szolidaritás városa”, de „különleges gazdasági sikereinek köszönhetően”engedheti meg magának, mivel az iperűzési adót fizető szegedi vállalkozások száma jelentősen megnőtt.

A szegedi polgármester közölte, a segítségre főleg azért van szükség, mert Magyarországon a közszolgáltatások és a társadalombiztosítás, egészségügy, oktatás rendszerének helyzete is folyamatosan romlik, hozzátette azonban, hogy „Szeged immár a saját lábán áll”, ami szerinte azt jelenti, hogy míg helyi adókból 15 milliárd forint éves bevételük van, addig a kormánytól csupán 5 milliárd forintot kap a város.

Gepostet von Botka László am Mittwoch, 1. Mai 2019

Hősök tere A menetben az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szervezeteinek tagsága vesz részt, akiket a Rhythm of Resistance csapata kísér dobokkal.

A városligeti nagyszínpadon háromnegyed 12-től mondanak beszédet a szakszervezeti vezetők és az európai szövetségtől érkező vendégek. Délután 13 órakor a konföderációk közös sátrában beszélgetés kezdődik az európai szociális pillérről, a fiatalok érdekvédelmi törekvéseiről, a szakszervezeti aktivizmusról. Ezután 15 órától közéleti kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők ugyanott. S hogy mit követelnek a szakszervezetek? – írták a szervezők.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Kodály körönd 11 órakor útjára indult a Kodály köröndről a számos szakszervezet képviselőit tömörítő, mintegy 1000-1500 fős menet a Városligetbe:

 

Szolnok, Tiszaliget Idén együtt tart majálist az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK és a Momentum helyi szervezete is Szolnokon. Az ellenzéki pártok között gördülékenynek tűnik az együttműködés a Tisza fővárosában, az elmúlt időszakban több tüntetést is tartottak. A pártok önkormányzati képviselőkkel és közös főzéssel várja az embereket a Körcsarnok és a játszótér között.

Fotó: Radócz Zoltán / Facebook

Hódmezővásárhely A hódmezővásárhelyi egész napos rendezvénysorozat nyitányaként felszólalt a város polgármestere, Márki-Zay Péter. Beszélt a korrupt politikusokról, akik szerinte minden politikai oldalon megtalálhatók. Emiatt a különbség nem is politikai oldalak, hanem emberek között van, és elmondása szerint azokkal kell szövetséget kötni, akik a korrupció bűnét elutasítják. Azt üzente: legyen a május elseje az emberek kölcsönös szeretetének és tiszteletének a napja.

Az egybegyűlt városlakóknak azt üzenete, egész nap kint lesz a rendezvényen, bátran keressék meg őt, mondják el véleményüket, problémáikat, elégedetlenségeiket.

A hódmezővásárhelyi eseményeket a polgármester Facebook-oldalán élőben közvetíti:

Kodály körönd Helyszíni tudósítóink szerint kb. párszázan gyűltek össze a szakszervezetek hívására a Kodály köröndön, innen 11-kor indulnak a Városligetbe, ahol európai és magyar szakszervezeti vezetők fognak beszédeket mondani.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}