Városliget • Boros Péterné a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is az szakszervezeti tagok és munkások elődeinek elért munkajogi eredményeit méltatta.

Majd arra tért ki, hogy március 14-én három közszolgálati területre hirdetett sztrájkot (erről a Mércén élőben tudósítottunk – aszerk.) az MKKSZ.

Borosné felidézte, a magyar közszolgálati dolgozóknak saját „közrabszolgatörvényük” van, amely példátlan kiszolgáltatottságot jelent a közszolgálati dolgozóknak. Úgy fogalmazott, bár a kormányzati tisztviselők bérét emelték, arról nem szólnak a hírek, hogy a béremelést évtizedes bérbefagyasztás előzte meg, ahogyan arról sem, hogy a béremelés mellett szabadságot és ebédidőt vettek el, és megszűntek az előmenetel törvényi garanciái.

Borosné hangsúlyozta, az MKKSZ követeli, hogy kormánytisztviselők mellett a járási és megyei dolgozók is kapják meg az illetményemelést július 1-jétől, és legyen újra ünnep a közigazgatás napja.

„A mi munkáltatónk a mindenkori kormány, és ez a kormány is csak az erőt tiszteli. Tisztes munkáért járó tisztes bért csak erős szakszervezetek tudnak kiharcolni”- zárta beszédét az MKKSZ elnöke.

Borosné beszédével véget ért a szakszervezetek demonstrációja, a Városligetben további programokkal várják az érdeklődőket. A vonulásról és a beszédekről készült közvetítésünket teljes egészében visszanézhetitek itt:

Városliget • Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azzal kezdte beszédét:

„Jó lenne olyan vihart támasztani, ami képes lenne elsöpörni a rossz törvényeket, amelyek károsak munkavállalókra”.

Majd a SZEF múlt heti kongresszusán hozott nyilatkozatot idézte Földiák, amelynek első mondata az, hogy Magyarország több évtizedet lépett vissza a Munka Törvénykönyvét illetően.

Míg Európában nőnek bérek, nő a jogszerűség, Magyarországon pont az ellentéte történik – tette hozzá. Földiák kiemelte, hogy különösen rossz a helyzet a közszolgálatban, ahol rendkívüli mértékű a túlóra.

Földiák arra is kitért, a kormány macska-egér harcot játszik a sztrájkbizottsággal, mindenáron fel akarják szalámizni a sztrájkbizottságot alkotó szakszervezeteket, erre példaként hozta, hogy az egyeztetések során minden képviselővel külön időpontokban tartott megbeszéléseket akarnak folytatni.

A SZEF elnöke azzal zárta mondandóját, „előbb-utóbb a sztrájk fegyveréhez kell nyúlni”, ehhez pedig a jelenlévő dolgozók részvételét kérte.

Városliget • Karácsony Gergely és Tóth Bertalan együtt álltak színpadra a Nagyréten, az MSZP majálisán.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke úgy fogalmazott, ma az EU-csatlakozás 15. évfordulóját és „a munkát, a munkavállalók szolidaritását” ünneplik.

Azonban ma szerinte jólét és szabadság helyett az európai uniós pénzekkel való visszaélést, a jogállam végső leépítését és a dolgozók, a „magyar munkásemberek” kizsákmányolását látjuk.

„Több százezer család ma dolgozói szegénységben él, nem keres annyit, hogy ki tudja fizetni hó végén a csekkeket. […] a rabszolgatörvénnyel pedig a magyar munkásoknak a kormány azt üzeni, ha többet akartok keresni, többet kell dolgoznotok”

-mondta Tóth

Szerinte a 8 órás munkaidő már rég a múlték a legtöbbünknek, a megélhetéshez 12-16 órákat kell dolgozni. Azt is mondta, az EP-választások tétje a „szociális Európa jövője”, és hogy az MSZP minimálnyugdíjat, minimálbér-emelést, tisztességes családi pótlékot követel.

Tóth úgy adta át a szót Karácsony Gergelynek ,a Párbeszéd társelnökének, és budapesti főpolgármester-jelöltnek, hogy kiemelte reményét, „jövőre már egy szabad városban ünnepelhetünk.”

Karácsony úgy kezdte, a Városliget „Budapest ésa világ első közpénzből épült parkja” amelybe az emberek hagyományosan eljönnek megünnepelni május 1-ét. Most azonban szerinte a Fidesz le akarja rombolni a Ligetet, „csak azért, hogy Orbán a Karmelita kolostor erkélyéről nézhessen le a népére.”

„Májusban arról döntünk, hogy az EU 15 éves álmát fenntartjuk-e, hogy beletörődünk-e abba, hogy az EU csupán a korrupt kormányok gyülekezete-e, vagy tényleg a miénk.”

Karácsony szerint óriási a tét, hiszen a klímaváltozás, és az európai demokrácia lebontása a legfontosabb kihívása. Szerinte ki kell harcolni a szociális Európát, amelyben minden állampolgárnak ugyanannyi jár.

„Európa szociális lesz, vagy nem lesz!” – szögezte le.

Szerinte az alternatíva rettenetes, és azt jól jelképezi Matteo Salvini és Orbán Viktor találkozója, „a neofasiszta erők felemelkedése” Európa nyugati felén.

Azonban kiemelte, a klímaváltozás ugyanolyan fontos és húsbavágó kérdés, amelyet hamarosan mindannyian érezni fogunk.

Az őszi önkormányzati választásokra készülve megjegyezte, a Fidesz és Orbán Viktor „terepasztala” csupán, ahol a patkányhelyzet is mutatja az elhanyagoltságot. Hozzátette azonban, ő nem „az ellenzék jelöltje” a Budapestért folyó küzdelem pedig „nem a kormánypárt és az ellenzék harca,” hanem az emberek és egy elnyomó hatalom küzdelme.

Beszéde után az MSZP-Párbeszéd új EP-kampányfilmjét is levetítették.

Városliget • Jan Goudriaan az Európai Közszolgálati és Szakszervezeti Szövetségének (EPSU) főtitkára követte Webert a városligeti színpadon.

Hangsúlyozta: az EPSU nemcsak egy szaskszervezeti csoport, hanem egy olyan kollektíva, amely azért dolgozik, hogy a politikai döntéshozatalt befolyásolni tudják a munkások.

Majd május 1. jelentőségére kitérve arról beszélt, hogy a mai napon a munkavállalói mozgalom történelmi eredményeit kell megünnepelni:

• azt, hogy rövidebb lett a munkahét
• hogy a hétvégék szabadok lettek
• hogy a munkások szabadságot, illetve fizetett szabadságot kapjanak

„A szakszervezetek azok, akik szociális védelmet kívánnak teremteni a munkahelyeken. Azért küzdenek, hogy a munkahelyeken demokrácia és kollektív megállapodások legyenek” – mondta Goudriaan.

A cseh szakszervezeti vezető leszögezte, mivel a munkások soha nem kaptak a munkáltatóktól semmit sem ingyen, csak harc árán, ezért nem engedhetik meg egyetlen kormánynak sem, hogy visszavegyék a korábban említett eredményeket.

Goudriaan eredeti, angol nyelvű beszéde szerint „new dealre” (a helyszíni tolmácsolás szerint „új rendre”) , valamint magasabb bérekre van szüksége a dolgozóknak.

Végül arról beszélt az EP-választás kapcsán, hogy választani kell a haladás és a nacionalista, Európa-ellenes álláspont között – utóbbi szerinte semmi jót nem ígér a dolgozóknak.