Szociális helyett egyenlőségi paradigma: minimumprogramot hirdettek roma szervezetek 2022-re
Magyarország politikai elitje az elmúlt évtizedekben adós maradt a romák valódi képviseletével.
Magyarország politikai elitje az elmúlt évtizedekben adós maradt a romák valódi képviseletével.
A Mi Hazánk politikusa bejelentette, nem hajlandó elhagyni azt az ingatlant, amelynek a bérleti jogát a kerület politikai konszenzussal mondta fel.
Számos olyan ügy van, amelyekben a romáknak saját magukat megszervezve kell kiállniuk saját magukért, a rasszizmus kérdésében, eközben „a legtöbb tennivalója a többségi társadalomnak van”.
Az irodát a VIII. kerülettől bérli a szélsőjobboldali párt, az önkormányzatban kezdeményezni fogják a bérleti szerződés felülvizsgálatát.
A politikus elnézést kért mindenkitől a „cigánybűnözés” fogalmának használatáért.
Márki-Zay Péter nem tudott – és láthatóan nem is akart – kitörni a paternalista fogalomkörből, ragaszkodott ahhoz, hogy kell valaki, aki segíti a mélyszegénységben élő embereket, valaki, aki garanciát vállal értük, aki gondoskodik róluk, és „felemeli” őket, aki példaképeket állít eléjük.
18-as korhatár besorolást állított be a sok százezer követővel rendelkező KerekMese legújabb epizódjára, miután az internet nekiment a csatornának.
Hogyan vívható ki azoknak a csoportoknak politikai képviselete, akiket még csak megszólítani sem próbálnak a pártok?
A menekültek pont ugyanolyanok, mint mi. Vannak közöttük egyedülállók, családok, ez utóbbiból szigorúbb hangulatúak és boldogok. Vannak tervezgetők, álmodozgatók és gátlástalan hazudozók. Pont ugyanolyanok, mint mi, magyarok.
Arra, hogy roma közösséget a koronavírus-betegség súlyosabban érintette, mint a nem romákat, pusztán következtetni tudunk. Azonban az, hogy a járvány minden következményével egy kataklizma erejével hatott a legszegényebb községek lakóira, s ezeken belül a romákra – egyértelmű.