Hogyan leszünk nemzetközivé? Kelet-európai újságírókkal beszélgettünk
Szerb, szlovák, román, horvát, moldovai, lengyel és cseh barátainkkal beszélgettünk a régiós balos média perspektíváiról és a finanszírozási stratégiákról.
Szerb, szlovák, román, horvát, moldovai, lengyel és cseh barátainkkal beszélgettünk a régiós balos média perspektíváiról és a finanszírozási stratégiákról.
2010 óta nem nagyon gyarapodtunk, de úgy tűnik, az egyenlőtlenségek sem nőttek.
A zöld politika alapvetései iránti nyitottság megvan a félperiféria társadalmaiban is, de ez egyelőre nem tud tényleges zöld politikai jelenlétté formálódni.
A három, igen eltérő történettel és nézetrendszerrel bíró baloldali párt augusztus 15-én bejelentette, hogy választási szövetséget köt.
A trianoni békeszerződés a mai napig éles indulatokat vált ki belőlünk, magyarokból, amik gyakran a vitákat lehetetlenítik el. Interjú Kopcsik István történésszel.
Az egész régiónkra jellemző a kényszerű alacsonybér-szakosodás, de Magyarország még szomszédainkkal összehasonlítva is rosszabbul teljesít.
Megint a Gyurcsány-Orbán versengést kell majd bámulnunk évekig? Tényleg csak ennyi történt? Próbáljunk higgadtak maradni, és megfejteni, mi is zajlott az elmúlt évtizedben a politikában.
A politikai szakadás teljes, az EU-t csak a németországi tőke érdekei tartják össze, belső tartalma fogytán. Hogy ennek Orbán örül, egyszerre mutatja taktikai tehetségét, felelőtlenségét és történelmi érzéke teljes hiányát.
Az a kritika, amely a radikális bevándorlásellenes populizmust az európai emberjogi eszmékre alapozva bírálja, sok szempontból félrevezető, ha nem kapcsolódik össze a tőke következetes bírálatával.
A Gruevszki-ügy nem vízválasztó, csupán egy jó ideje elkezdődött folyamat újabb állomása. Az agyonhangoztatott, a határok megerősítéséről szóló narratíva elfedi azt a tényt, hogy az Orbán-kormány valójában nem „megerősítette” a magyar határt, csupán a szokásosnál is töredezettebbé, kaleidoszkópszerűvé változtatta azt.