Parragh László is beismerte: a külföldi tőkét többre tartják, mint a magyar dolgozót
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaságot félti, nem a munkásokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaságot félti, nem a munkásokat.
Ki mernek állni a dolgozók a saját jogaikért?
A Honvédkórház számos dolgozója fontolgatja a felmondását.
Pénteken vidéken, szombaton már a fővárosban is tiltakoznak a munkavállalók az embertelen törvény ellen.
A pedagógusok szervezeti tagságaira, de még a Facebook-csoporttagságaira is kíváncsi a kormány abban a kérdőívben, amit idén szeptemberben terveznek szétküldeni az ország minden egyes tanára számára.
A magyar szakszervezetek elismerik, hogy lenne min változtatni, ezért elindítják első online képzésüket.
Egy fiatal munkavállaló vagy munkavállalás előtt álló egyik leggyakoribb válasza a szakszervezetekről szóló ismereteit firtató kérdésre, hogy „miért, van még ilyen?” Pedig a dolgozók közel 10 százaléka szakszervezeti tag, de a 35 év alatti korosztályt egyre nehezebben éri el az érdekvédelem eszméje.
A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) valóban gyakran torz politikai szerepbe kényszerülnek Magyarországon és világszerte, de a baloldal jelenlegi bénultságáért, víziótlanságáért nem tehetők felelőssé.
A kormány megszorításai elleni tiltakozás érintette a közoktatást, a tömegközlekedést, az energiatermelést, az egészségügyet, a közmédiát, a postát, a munkaügyi hivatalokat, de még a meteorológiai szolgálatot is.