Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Felére csökkentek tavaly a munkaügyi perek – de mi lesz a rabszolgatörvény után?

Az Mfor.hu szúrta ki, hogy a legutolsó bírósági statisztikai jelentés szerint kifejezetten látványosan, a felére esett vissza az elindított munkaügyi perek száma 2018 első félévében.

A tavalyi év első hat hónapjában összesen 3536 per indult a bíróságokon, ami az egy évvel korábbinak mindössze 50,3 százaléka.

A jelentésből kiderül, hogy a legtöbb ügy a Fővárosi Törvényszékhez érkezett, összesen 1111 darab, míg a legkevesebb az egri törvényszékhez került, ahol mindössze 53 ilyen pert indítottak.

A legfőbb okok, amelyek miatt munkaügyi perek indultak, a munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások voltak, de a munkaviszony megszűnése is elég sokakat érintett, illetve rendkívüli munkavégzés, készenlét miatt is indultak perek a bíróságokon.

Amit érdemes kiemelni: míg a polgári vagy gazdasági ügyek jelentős része az első három hónapban lezárul, a munkaügyi perek jellemzően 3-6 hónapig húzódnak. Az adatokból az nem derül ki, hogy az ügyek mekkora százalékában adnak igazat a felpereseknek.

A jelentésből kiderül, hogy az ügyek számának visszaesése több okra is visszavezethető. Ezek közül az egyik, hogy a 2018-at megelőző években folyt egy nagy munkaügyi per, amelyben közel 3000 rendőr volt érintett, akik a garantált illetménykülönbözetük elmaradt megtérítése miatt perelték a munkahelyük szerint illetékes rendőr-főkapitányságokat.

2017 első felében ezzel kapcsolatban 1403 per indult, 2018 júniusáig viszont már csupán 54.

Csökkent emellett a munkabérek, juttatások miatt indított perek száma is, 1660-ról 1074-re, de ugyanígy jócskán kevesebb ügyet regisztráltak munkaviszony miatt. (2018: 797 ügy, 2017: 1197 ügy).

Ezzel kapcsolatban érdemes azt megjegyezni, hogy a munkaügyi perek számát csökkentette az is, hogy a kötelező formanyomtatványon történő előterjesztés és az új, 2018-ban bevezetett perrend miatt kevesebb keresetet adtak be – vagyis formai okok miatt kevesebben kezdeményeztek pert munkaügyben.

Az egyelőre természetesen nem megjósolható, hogy a túlóratörvény életbe lépése vajon felháborítja-e annyira a munkavállalókat, hogy bátrabban merjenek kiállni az igazukért – e tekintetben az esetleg adhat bizakodásra okot, hogy a perrendtartás változásának köszönhetően a munkaadó szempontjából szigorúbb lett a bizonyítási eljárás a bíróság előtt, ami a munkavállalók szempontjából kedvező fordulat.

Az bizonyos, hogy régóta nem esett annyi szó a dolgozók érdekvédelméről, jogairól és munkakörülményeiről, mint az elmúlt egy-másfél hónapban. Ami egyben lehetőség is a munkavállalók jogainak szélesebb körű ismertetésére. Amennyiben pedig folytatódik a rabszolgatörvény elleni harc, tovább erősödhet majd a dolgozói öntudat is – ami egyben segítheti az érdekérvényesítést.

via Mfor.hu
Olvass tovább!