Az uniós forrásokhoz szükséges jogalkotás élvez elsőbbséget kormánynál, saját bevallása szerint ezért nem vette még napirendre sok más fontos kérdés mellett a Fidesz alapjogsértő kampányfegyverét, az úgynevezett „önazonosság védelméről” szóló törvényt. A jogszabályt a kezdetektől elítélő, roma értelmiségiekből álló 1Magyarország Egyesület vezetője szerint azonban több érv is szól amellett, hogy a minden egyes nappal további károkat okozó törvény visszavonása nem pusztán fontos, hanem a gyakorlatban is sürgető probléma. 

„A kormány napirendjén jelenleg nem szerepel ez a kérdés, ennek oka, hogy most sok más fontos döntés mellett az uniós források visszaszerzéséhez szükséges jogszabálymódosítások élveznek elsőbbséget” – a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényre utal a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium lapunknak július 6-án küldött küldött válasza, amelyet arra a kérdésünkre kaptunk, hogy tervezi-e a kabinet felülvizsgálni, módosítani avagy akár hatályon kívül helyezni a jogszabályt. A névleg a települések önrendelkezését kiterjesztő, tartalmában alig burkoltan rasszista, a gyakorlatban konkrét alapjogsértő és kirekesztő helyi rendeletek százait eredményező törvényt a korábbi fideszes parlamenti többség a választási kampány hevében alkotta és szavazta meg. Számos önkormányzat olyan szabályokat hozott országszerte, amelyek a beköltözőktől milliós anyagi hozzájárulást várnak el, magas szintű iskolai végzettséget szabnak feltételül önkényesen, vagy éppen személyes interjún való megjelenést követelnek meg tőlük, amivel nyilvánvalóan a  hátrányos helyzetű, szegényebb, jellemzően roma családokat akarják távol tartani.

A jelenleg többek között a képviselői ciklusplafon bevezetésén és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdításán dolgozó Tisza-kormányt most azért kerestük meg a témával, mert a választás után immáron nemcsak a törvény első számú kárvallottjainak számító roma emberek érdekképviseletei és jogvédő szervezetek állapították meg a jogszabály jogsértő jellegét, hanem már az az ombudsman is, aki tavaly még eltávolíttatta az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapjáról a törvény kirekesztő jellegére figyelmeztető biztoshelyettesi jelentést. A törvényt annak elfogadása óta kritika alá vető Társaság a Szabadságjogokért munkatársának, Szabó Attilának az értékelése szerint a jogszabályt elmarasztaló ombudsmani jelentés még így is túl kevés, és túl későn jött, de ezzel együtt is konkrét intézkedési javaslatokat fogalmaz meg a kormány számára: írja át, vagy vonja vissza azt.

Minél később kaszálják el, annál több kárt csinál

„Érthető a kormány leterheltsége, amellyel szemben türelemmel kell lenni, ugyanakkor a törvény hatályon kívül helyezése több okból nemcsak fontos, hanem sürgős is” – véli Rácz Béla, a budapesti és vidéki roma értelmiségiek közösségéből álló 1Magyarország Egyesület a Mércének nyilatkozó elnöke. 

Az egyik ilyen ok az, hogy – mint azt jogvédők, pro roma szervezetek és most már az ombudsman is – megállapította: a törvényből „kinőtt” helyi rendeletek minden bizonnyal Alaptörvény-ellenesen korlátoznak egyes alapvető jogokat. Ez még akkor is így van, ha az előző  kormány által benyújtott 15. alkotmánymódosítás biztosítja a települések számára az úgynevezett „helyi közösségek önazonossághoz való jogát”. Az önazonossági törvény kritikusai szerint az alaptörvényi szöveg nem alkalmas arra, hogy annak alapján az önkormányzatok jogszerű „önazonossági” rendeleteket alkossanak, mivel azok korlátozzák a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, tehát klasszikus emberi jogokat sértő rendelkezések születnek belőle. Rácz Béla szerint az alkotmánymódosítás után hozott törvény és az az alapján hozott helyi rendeletek jobb esetben kevésbé tudatosan, rossz esetben teljesen szándékosan félreértelmezik az alaptörvényben kijelölt célokat, és azok nevében kirekesztő intézkedésekre adnak lehetőséget. 

„A Tisza-kormány azt mondja, hogy minden egyes olyan demokráciát, európai elveket és alkotmányos elveket sértő gyakorlatot fel akar számolni, amelyet az előző kormány alkalmazott, és amelyekkel ellentéteket generált magyar és magyar között. A szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot legalább olyan fontosnak gondolom, mint akár a bíróságok függetlenségét, vagy a média szabad működését” – érvel az 1Magyarország Egyesület elnöke, kihangsúlyozva azt, hogy amíg ez a törvény és a helyi rendeletek érvényben vannak, addig folyamatosan sérülnek magyar állampolgárok alapjogai.

Van azonban egy további erős érv is amellett, hogy a törvényhez hozzá kellene nyúlni. A témával foglalkozó elemzők és szakpolitikusok szerint az önazonossági rendeletek már egyébként régebb óta létező kirekesztő gyakorlatokat legitimálnak. Ez azt jelenti, hogy sok helyütt már a törvény elfogadása előtt is akadályozták egyes önkormányzatok a beköltözők egy részének – elsősorban roma embereknek – letelepedését, csak akkor még annyi jogalapjuk sem hozzá, mint a jogszabály megszületése után. 

„Minél tovább várunk [a törvény visszavonásával], annál nagyobb a veszélye annak, hogy ezek a kirekesztő rendeletek még jobban beépülnek, és részévé válnak a helyi működésnek, mind az önkormányzat, de mind a lakosság részéről”

– fogalmazta meg aggályait Rácz Béla. 

Vajon mit szól ehhez Brüsszel?

Ahogyan arra a témában született legutóbbi cikkében a Roma Sajtóközpont rámutatott, a önazonosság védelmének nevében tavaly még gombamód szaporodó helyi rendeletek terjedése idénre megtört, aminek fő oka, hogy a kormányhivatalok már az országgyűlési választások előtt is sorra állapították meg a diszkriminatív jellegét ezeknek a szabályoknak.  Szemléletes, hogy míg március közepén még mintegy 269 településen volt hatályban ilyen rendelet és bár azóta újabb települések vezettek be beköltözési korlátozásokat, az országos szám júniusra mégis 234-re csökkent, mivel az önkormányzatok több esetben visszavonják vagy teljesen újraírják rendeleteiket.  

Az azonban, hogy a hatályos rendeletek nettó száma csökkent, nem jelenti azt, hogy a törvényességi felügyeleti gyakorlat önmagában képes lenne a hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendeletek elfogadását kezelni és megakadályozni. Nemrég az Amnesty International Magyarország hívta fel arra a figyelmet, hogy a rendeleteket ellenőrző fővárosi és megyei kormányhivatalok az „ahány ház, annyi szokás” elvét követve, egy év után is egymásnak ellentmondó döntéseket hoznak ezekben az ügyekben, ahol a diszkriminációt technikai, tárgyi feltételek mögé bújtatják. Példa erre az egy személyre eső meghatározott nagyságú (hasznos) lakóterület vagy az iskola-, óvoda- vagy bölcsődelátogatási igazolás megkövetelése, amelyekkel kapcsolatban egyes kormányhivatalok szerint nem áll fenn a hátrányos megkülönböztetés veszélye, mások szerint viszont igen, így jogsértőek.

„Én azt látom, hogy az elmúlt időszakban akár a kormányhivatalok, akár a bíróságok működése átpolitizált volt, és szerintem nem mertek minden esetben direktben hozzányúlni ezekhez a rendeletekhez, illetve úgy megkérdőjelezni azok jogszerűségét,  ahogyan függetlenül tehették volna” – véli Rácz Béla. 

Az 1Magyarország elnöke abban bízik, hogy a kormányváltással nagyobb tér nyílik minderre, ám azt is hozzáteszi, hogy a kormányhivatalokban regnáló vezetők feltehetően még az előző éra képviselői, és lehet, hogy az ő elképzeléseikben még legitim az önazonossági törvény törvény.

„Azt gondolom, központi akaratra és iránymutatásra van szükség ahhoz, hogy az állam is kimondja ezeknek a rendeleteknek törvénytelenséget, ennek pedig szerintem a magyar kormánytól és konkrétan a miniszterelnöktől kell jönnie. Ez már csak azért is így van, mert ő személyesen is megígérte, hogy a törvényt meg fogják semmisíteni, azt várom, hogy ez hamarosan meg is fog történni” – utalt Rácz Béla Magyar Péter tavaly nyári zalaegerszegi kampányeseményére, amelyen lakossági kérdésre valóban azt válaszolta a Tisza elnöke, hogy hatályon kívül helyezik jogszabályt. 

Rácz szerint az, hogy éppen az uniós források visszaszerzéséhez szükséges jogalkotás a hivatkozási alap a probléma megoldásának elodázásához, az Európai Bizottság hiányosságára is rámutat. Amikor az önazonossági törvény elfogadásakor delegáció érkezett Brüsszelből, civil szervezetek jelezték a jogszabállyal kapcsolatos aggályainkat, és Rácz szerint akkor úgy tűnt, az Unió részéről megértés is mutatkozott a probléma kapcsán.

Ugyanakkor amikor Brüsszel arról egyezetett a Tisza-kormánnyal, hogy milyen intézkedések feltételével biztosítják a befagyasztott eurómilliárdokhoz való hozzáférést, azok közül Rácz hiányolta az önazonossági törvénnyel kapcsolatos teendőket.

Az 1Magyarország elnöke szerint ugyanakkor a magyar kormánynak egyedül is fel kell ismernie, hogy mennyire sürgető és fontos ez a téma.

A kormány által több lépésből álló, hosszabb folyamatként előrevetített alkotmányozási procedúra például Rácz szerint kiváló alkalmat teremt arra, hogy a szabad költözéshez és ingatlanvásárláshoz való jogot megerősítsék. Arra kérdésünkre, hogy meddig élhet a türelem ebben a tárgykörben a kormány felé, az ‘Magyarország Egyesület elnöke úgy felelt: 

„Figyelembe kell venni, hogy a most felálló kormány rengeteg feladattal szembesül, de miután a feladatok sorába illeszkedőnek látom a kirekesztő törvény visszavonását is, azt gondolom, ezt legkésőbb jövő év tavaszáig mindenképpen meg kell valósítania”.