Nem kéne elbullshitelni az ellenzéki előválasztás ötletét
Tényleg bárki reálisan azt gondolja, hogy a hátralévő 69 napban meg lehet szervezni egy előválasztást úgy, hogy a győztesnek utána még legyen is ideje kampányolni?
Tényleg bárki reálisan azt gondolja, hogy a hátralévő 69 napban meg lehet szervezni egy előválasztást úgy, hogy a győztesnek utána még legyen is ideje kampányolni?
Április nyolcadikán valami véget ért. A korszak, amelyben a legkisebb rossz jobb, mint az aktuális főgonosz, s ezért kívánatos igazodni a jólértesült (liberális) közvéleményhez lezárult.
A DK, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutya Párt szerdán tárgyalóasztalhoz ül.
A 2011-ben kialakított választási rendszer nem hagy más kiutat, mint az ellenzéki pártok együttműködését az Orbán-rendszer ellen. De az azóta töretlenül sikeres összefogás-diskurzus megakadályoz bármilyen értelmes gondolkozást és cselekvést a magyar politikában.
Ahogyan az egyszeri szegénylegénynek a magyar népmesékben, úgy kell az ellenzéknek is három próbát kiállnia: ki kell kezdenie a média foglyul ejtését, szembe kell helyezkednie a jobboldali populizmus narratívájával, és az eddigi szerveződési módokat is meg kell újítania.
Aláírtad a petíciót? Feliratkoztál a Soros-listára? Csatlakoztál Márki-Zay Péter akármijéhez? Nagyszerű, szuper! És akkor most mi van?
Ellenzéki oldalon is fel kell ismernünk a politika alapvetően konfliktusos természetét, és ahelyett, hogy saját szegregátumunkon belül kiüresített szimbólumokkal demonstrálnánk, hogy „mi” nem „ők” vagyunk, törésvonalakat kell politikaivá tenni.
Mit ajánl Márki-Zay Péter a csalódottaknak?
Az MSZP politikusa szerint a mai ellenzéki tárgyalásoktól függ, lesz-e parlamenti bojkott.
A múlt hétvégi vidéki kormányellenes szimpátiatüntetések szervezői követik a fővárosi nagytüntetés példáját, így több megyeszékhelyen vasárnap délutánra hirdettek második demonstrációt.