TGM: Bibó (3): Zsidókérdés
Magyarország az egyetlen hely, ahol a Harmadik Birodalom és a helyi állam együttműködése a zsidók elpusztítása „terén” anélkül ment végbe, hogy ez a helyi állam fasiszta lett volna. Miért volt ez lehetséges?

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Magyarország az egyetlen hely, ahol a Harmadik Birodalom és a helyi állam együttműködése a zsidók elpusztítása „terén” anélkül ment végbe, hogy ez a helyi állam fasiszta lett volna. Miért volt ez lehetséges?
A közösségi média mechanizmusai, illetve azok tudatos felhasználása a politikai közösség manipulálására, egybemossák az üzletet a politikával, a fogyasztót az állampolgárral.
Kicsit úgy érzem, hogy amikor a társadalom április 8-ra, a választásokra gondol, mintha elfelejtette volna, mi is a végső célja a magyarok közösségének, mi lehet a célja egyáltalán a politizálásnak.
Azzal hencegni, hogy éhező gyerekeket lakatunk jól, és közben semmit sem tenni érdemben ezeknek a gyerekeknek a segítéséért – ez tényleg annyira kártékony, hogy nincs rá mentség.
A Bibó számára tűrhetetlen politikai magatartás lelki lényege az, hogy a kollektív félelem akaratlanul magára zúdítja azt, amitől fél.
Meghosszabbított kilakoltatási moratórium ide vagy oda, mégis előfordul, hogy kilakoltatnak embereket a lakásukból.
Itt az ideje hinni a kis esélyben is, abból az egyszerű helyzetből kiindulva, hogy senkinek nincs jobb terve arra, hogyan lehetne jobb hely ez az ország, mint megpróbálni megverni a Fideszt a választásokon.
Hiba csúszott ugyan a kormány számításaiba, de hogy ebből képes-e bárki más politikai tőkét kovácsolni, az erősen kétséges.
A gazdaság egy politikai kérdés, amelyről ideális esetben demokratikus módon kell döntenünk. Elsődleges célja pedig, hogy minél több jólétet biztosítson minél nagyobb számú embernek.
Kiadták Bibó István összegyűjtött írásainak első kötetét. Kitűnő alkalom ez arra, hogy a feledés purgatóriumában sínylődő Bibó-műveket újraolvassuk, és ezek tükrében a saját történelmi pozíciónkat is szemügyre vegyük.