Elvesztettük a CEU-t
Politikatudomány szakos, CEU-s doktori hallgatóként én is azok közé tartozom, akik tegnap szembesültek azzal: vége, nincs tovább.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Politikatudomány szakos, CEU-s doktori hallgatóként én is azok közé tartozom, akik tegnap szembesültek azzal: vége, nincs tovább.
Ideje feltenni a kérdést: ki mit ért szolidaritás alatt?
„Nem csak arról van szó, hogy mostanra beláttam, nem szégyen utópistának lenni, álmodozónak. Hogy erkölcsileg és politikailag is értékes lehet időnként a lehetetlent kívánni. S hogy ez nem azonos a hazugsággal.”
Bármilyen színezetű főpolgármester-jelölt feladata az lenne, hogy Budapestnek egy modern nagyváros vízióját adja, egy olyan nagyvárosét, amelybe nem csak hazalátogatni lehet, hanem hazatérni is.
A jobboldal követeli a saját „safe space-ét”, csak éppen a történelmileg elnyomott kisebbségek elleni harc, a különböző csoportok megalázásának folytatásaként.
A Gruevszki-ügy nem vízválasztó, csupán egy jó ideje elkezdődött folyamat újabb állomása. Az agyonhangoztatott, a határok megerősítéséről szóló narratíva elfedi azt a tényt, hogy az Orbán-kormány valójában nem „megerősítette” a magyar határt, csupán a szokásosnál is töredezettebbé, kaleidoszkópszerűvé változtatta azt.
Nem arról beszélünk, hogy az irodalomnak a nemzeti eszméről kellene szólnia – nagyon régóta csak a rossz irodalom teszi ezt – arról beszélünk, hogy az irodalom maga a nemzeti eszme.
Nem gondolom, hogy a liberális ajánlat tartalma okozta volna az SZDSZ politikai vesztét. Bár párt már nincs, az ajánlatot továbbra is meggyőzőnek, a NER kilencedik évében pedig megdöbbentően relevánsnak tartom.
A fasizmus polgárellenes volt, de nem volt (üres frázisoktól eltekintve) antikapitalista. A szociáldemokrácia antikapitalista volt, de nem volt polgárellenes. A kommunisták pedig polgárellenesek voltak és antikapitalisták.
Érdemes magunkban újra meg újra tudatosítani, hogy mindaddig, amíg a kereskedelmi érdekek azt kívánják, hogy egy híres pár szakítása naponta 5 hírt generáljon, és ebben a nagyobb hatalommal bíró férfinak nagyobb felület jut, addig a nőkről való beszéd sem tud érdemben változni.