Mintha mindenki ugyanarról az alapról indulna, mintha az iskola nyelve mindenkinek a sajátja lenne, az általa számonkért tudás pedig azonos mértékben elsajátítható, csak akarni kell.
A NER-es celeb egyik kedvenc elfoglaltsága önnön felsőbbrendűségének bemutatására, hogy degradáló módon prolizza azokat, akik nem értenek egyet vele. Pláne, ha még alacsonyabb társadalmi osztályba is tartoznak.
Ártalmatlanított nemzettudat és giccsképzés: így jelenik meg a nemzettudat a mai kánonból „hiányolt” szerzőknél.
Kevés szórakoztatóbb dolog van, mint nézni a Fidesz-közeli jobboldal vergődését, amikor az illiberális állam, azaz az orbáni „keresztény szabadság” fogalma értelmet kap, és annak két összetevője, a nagytőke feltétel nélküli kiszolgálása és az úgynevezett „hagyományos értékek”, például a homofóbia egymással szemben találja magát.
Ez nem az ő témájuk, mégis legalább olyan súlyos kompromisszummal adnak rá választ, mint ahogyan az ellenzék a kerítésre – pár éve.
Mi az oka annak, hogy a roma fiatalok is csak később szereznek tudomást a saját történelmük egyik legfontosabb részéről?
Az egyéni érdek alárendelése a közösségi érdeknek nem gyógyír az atomizált társadalomban jelentkező elidegenedésre, hanem csupán alkalom az egyéni függőség és kiszolgáltatottság növelésére, a kizsákmányolást lehetővé tévő hatalmi és státusbeli hierarchiák bebetonozására.
Úgy néz ki tehát, hogy a NER félti a magyar kultúrát minden egyéntől és közösségtől és dologtól, ami nem a NER, legyen az ifjúkomcsi blogocska, posztmodern-liberális irodalmi hegemónia, buzilobbi vagy éppen a talpnyalásban nem elég tehetséges konzervatív alkotó.
Én, bevallom, azok közé tartozom, akik mérhetetlenül unalmasnak és megalázónak tartották a beszédet és azt gondolom, nagyrészt felesleges időpocsékolás foglalkozni vele.
Trump elnök „fontolgatja”, hogy terrorszervezetté nyilvánítsa az Antifát.
