Orbán. Viktor. Megbukott. Véget ért hát minden idők egyik leghosszabb és legbotrányosabb választási kampánya, és ezzel együtt véget ért az Orbán-rendszer is. 16 évnyi, folyamatosan egyre tekintélyelvűbb kormányzás, egy új nemzeti tőkésosztály kiépítése, a dolgozók olcsó kiárusítása, a környezetvédelem és a szociális háló, közjavaink lerohasztása a vasúttól az oktatáson át az egészségügyig, az intézményesített rasszizmus, a médiapiac teljes ledarálása, a korrupció és még sorolhatnám napestig.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere.
13 éves voltam, mikor elkezdődött, a Mérce pedig a NER 7. évében indult el. Ahogy a lapunk teljes története, az én teljes karrierem is ebben a rendszerben zajlott. Tüntettem, szerveztem tüntetést a rendszer ellen, tudósítottam tüntetésről, saját bőrömön tapasztaltam meg a másképp gondolkodók ellehetetlenítését. És őszintén: nagyon örülök, hogy vége.
Még akkor is, ha nem tudjuk, mi jön most, és azt sejtjük, baloldaliként továbbra se sok örömöt fogunk lelni benne. Bár a parlamentben régóta nincs képviseletünk, de azért nem sok jóval kecsegtet, hogy a rendszerváltás óta ez lesz az első olyan parlamenti ciklus, amikor nem lesz egy szál, magát baloldaliként aposztrofáló képviselő se. Nagy változások előtt állunk, és a Tisza jövendőbeli kormánya egy hatalmas kérdőjel a tekintetben, hogy mit lehet ebben a poszt-NER korszakban elérni.
A Mérce feladata azonban az új kormánnyal szemben is marad a régi: kritikus, konzekvensen baloldali, a dolgozók érdekeit, elnyomott csoportok küzdelmeit napirenden tartó újságot csinálni. Azt reméljük, hogy az elkövetkező években kicsit szabadabban dolgozhatunk, hogy nem kell majd minden hónapban attól félnünk, mikor számolják fel a lapot, mikor leszünk újra kormányzati kereszttűzben, vagy mikor lehetetlenítik el a közösségi finanszírozásunkat. Nem ringatjuk magunkat hiú ábrándokba, hogy most majd minden jó lesz, de azért remélhetőleg javul a közélet hangulata. Tisztában vagyunk vele, hogy egy újabb jobboldali kormány radikális változást nem fog hozni a rendszerszintű kérdésekben.
Ezért lesz szükség arra, hogy ne hagyjuk annyiban, és megküzdjünk ezekért a változásokért. „Ha sokan akarjuk, a világ megváltozhat.” Mi valóban hiszünk abban, hogy a változás forrása mi magunk vagyunk, nem csupán az urnában leadott voksunkkal, hanem mindazzal, amit szerveződve, közösségként elérhetünk. A Mérce továbbra is ennek a küzdelemnek a lapja szeretne lenni, és ehhez kérjük a te támogatásod is.
Kihúztunk 8 és fél évet a NER-ben, szinte kizárólag olvasóink támogatásából, és most azt kérjük, segíts abban, hogy folytathassuk tovább. Ha még nem döntöttél róla, kérlek, ajánld fel nekünk az adó 1%-odat, vagy pedig támogass minket közvetlenül, hogy még ebben a nagyon jobboldali közéletben is megmaradhasson az ország egyetlen baloldali, társadalmi igazságosságért küzdő napilapja!
