Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EMMI ragaszkodik a szóbeli érettségikhez, de a diákok szerint a járvány miatt nem tudnak felkészülni

Szemben az elmúlt két év gyakorlatával, idén a szóbeli vizsgák normál menetben való megtartását tervezi a kormány –tudta meg az eduline. Az oktatási kérdésekkel foglalkozó portál hivatalos kérdésben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó Oktatási Hivatalhoz, hogy megtudja, hasonlóan 2020-hoz és 2021-hez, az oktatási kormányzat idén is a szóbeli vizsgák elengedését tervezi-e. A hivatal szűkszavú válaszában kifejtette, „jelenleg nincsenek érvényben rendkívüli szabályok az érettségi vizsgákra” vagyis jelen állás szerint valószínűsíthetően a megszokott rendben kerülnek megtartásra a középfokú tanulmányokat lezáró központi vizsgák szóbelijei.

Erről tanúskodik az Oktatási Hivatal által kiadott, az érettségi vizsgák idején alkalmazandó járványügyi szabályzat is, amely külön kitér a szóbeli vizsgákra. A dokumentum értelmében ugyan figyelni kell majd a távolságtartásra, azonban arról az iskolaigazgatók dönthetnek, hogy kötelezővé teszi-e a maszkviselést az érettségit lebonyolító intézményekben, valamint magára vizsgák idejére pedig a tanulóknak ajánlott, de nem kötelező a szájmaszk használata.

Miközben a kormány szerint a jelenlegi járványhelyzetben minden további nélkül megtarthatók a szóbelik, sok diák úgy érzi, a pandémia olyan terhet ró rájuk, amely lehetetlenné teszi az eredményes felkészülést ezekre a vizsgákra.

Néhány hete mi is beszámoltunk arról, hogy az érettségi előtt álló tanulók egy csoportja aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy hasonlóan 2021-hez és 2020-hoz, idén is kerüljenek eltörlésre a szóbelik. A már több mint 12 ezer ember által aláírt kezdeményezés felhívja rá figyelmet, hogy a szóbeli vizsgák a személyes jelenlét miatt tömegesen növekvő esetszámokat eredményezhetnek és különösen nagy egészségügyi kockázatot jelentenek az őket lebonyolító idősebb tanárok számára.

A petíciót indító diákok emellett emlékeztetnek rá, hogy a vírus 2020 januári magyarországi megjelenése óta eltelt két év közel felében az online térben zajlott az oktatás, ami jelentősen megnehezítette a tanagyag befogadását, kiváltképp azon fiatalok számára, akik anyagi helyzetük okán nem rendelkeznek a digitális oktatáshoz szükséges infrastruktúrával. Ráadásul a webkamerák előtt zajló oktatásban szerintük nem volt lehetséges az emelt szintű kémia és fizika érettségi vizsgák részét képező kísérletek helyes végrehajtási módjának elsajátítására. Ezek fényében úgy látják, rájuk ugyanazoknak a könnyítéseknek kéne vonatkozniuk, mint a 2021-ben és 2020-ban érettségizőkre.

Miközben a tavaly szeptemberben kezdődő 2021/2022-es tanévben egyelőre nem került sor az általános online oktatás bevezetésére, a növekvő esetszámok miatt egyre több diáknak és tanárnak kell karanténba vonulnia, amely jelentősen megnehezíti a vizsgákra való felkészülést. Ahogy azt a petíciót kezdeményező osztály tagjai is elmondják, előfordult, hogy

az összes kötelező érettségi tantárgyra (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) felkészítő tanár egyszerre volt karanténban koronavírus-fertőzés miatt.

Mivel a helyettesítések a további tanárok hiányzásai miatt gyakran szintén nem kivitelezhetők, így marad az otthonról, betegen folytatott tanítás, ami hatékonyságában érthető módon össze sem hasonlítható a jelenléti oktatással.

Az idei érettségi nehezítő tényezői közé tartozik a közoktatásban dolgozók számára kötelezően előírt koronavírus elleni védőoltás is. Korábban mi is számos cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy 780-ra tehető azon tanároknak a száma, akik az oltás felvételének elutasítása miatt fizetetlen szabadságra voltak kénytelenek menni. Az ő pótlásukat az EMMI hol jogellenes módon, eseti helyettesítéssel, hol óraszám-emeléssel, hol pedig egyetemi hallgatók toborzásával kívánja megoldani és nem ritka az sem, hogy a tanároknak olyan tárgyakat kell helyettesíteniük, amelyhez nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel.

Gyakran előfordul az is, hogy egy valamilyen szempontból speciálisabb tantárgyat tanító pedagógus kiesése miatt kétségessé válik, hogy a diákok hogyan tudnak majd leérettségizni. A kötelező oltással kapcsolatos problémákat bemutató januári körképünkben megszólaltattuk a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, Totyik Tamást is, aki egy olyan esetről számolt be, amikor

 egy iskola francia szakos tanárának kiesése nyomán kérdésessé vált, hogy a végzős diákok hogyan készülhetnek fel majd az érettségire és a szülők jelenleg elkeseredetten keresnek valakit, aki – ha nem is rendelkezik tanári diplomával – legalább beszél franciául, hogy a gyerekeik legalább valamiféle nyelvoktatásban részesüljenek.

A tanárhiány ráadásul már ezt megelőzően is súlyos terhet rótt az érdekképviseleti szervezetek szerint: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly év égénországos figyelemfelhívó akcióba kezdett a  „Holnap ki fog tanítani?” jelmondattal, amelynek célja, hogy rámutassanak, közel van az állami közoktatás végleges hanyatlásának visszafordíthatatlansága. A másik nagy tanárszakszervezettel, a PSZ-szel együtt figyelmeztető sztrájkot is meghirdettek január 31-én, melyben becslések szerint 20 ezernél is több pedagógus vett részt. A pedagógussztrájk – melyet a Mérce élőben is közvetített – jelentőségével kapcsolatos elemzésünket itt, az abban résztvevő tanárokkal szemben indított retorziókísérletekről pedig itt lehet részletesebben olvasni.

Címlapkép: MTI/kormany.hu/Árvai Károly