Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

780 pedagógus kapott eddig felmentést Káslertől az oltás alól, hogy mi az indoklás, azt nem tudni

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közleményéből derül ki, hogy a 78 ezer állami intézményekben dolgozó pedagógusok egy százaléka kapott mentesítést Kásler Miklóstól a kényszerszabadságolás alól azért, mert még nem vette fel az első oltását. Ez 780 pedagógust jelent, az, hogy mi jogosít fel valakit ilyen felmentés megszerzésére, azt nem részletezi a közlemény.

Az EMMI adatai szerint a pedagógusok 94 százaléka be van oltva, 3 százalékuk rendelkezik szakorvosi ellenjavaslattal és egy százalékuk van betegállományban vagy vár mentesítésre a felmentettek mellett. Így az adataik alapján az állami szférában dolgozó pedagógusok egy százaléka nincsen beoltva, ami 780 embert jelent.

Karácsony előtt jelent meg az önkormányzati és állami intézményeknél dolgozók kötelező oltásáról szóló kormányrendelet módosítása, amiben az szerepelt, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere „különös méltánylást érdemlő esetben a járványügyi és köznevelési szempontokra tekintettel”, valamint az Operatív Törzs javaslatának figyelembe vételével mentesítheti a kényszerszabadságolás alól azokat a dolgozókat, akik nem vették fel december 30-ig az első oltást.

Az EMMI új közleménye szerint az elmúlt két hétben eddig majdnem 800 pedagógus kapott ilyen felmentést, de azt, hogy pontosan mit takar a „különös méltánylást érdemlő eset” és hogy kik és mennyi időn át vizsgálják ezeket a kérelmeket, azt nem tudni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a módosítás beismerése annak, hogy súlyos működési zavarral jár az oltatlan pedagógusok elküldése.

Ezen álláspontjukat legújabb Facebook-posztjukban erősítette meg a PDSZ, melyben azt állítja a szakszervezet, hogy „a kieső kollégákat sok helyen ingyenmunkával kívánják pótolni”, ezért egy új felmérést indítottak Facebook-oldalukon a kötelező oltások miatt létrejött munkaerőhiány feltérképezésére.

Az Inforádiónak adott interjújában Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a kötelező oltás miatt kialakuló tanárhiány nem egyenletesen oszlik el az országban: míg Budapesten nagyon magas az átoltottság, illetve nagyobb létszámúak az iskolák, így könnyebb átszervezni az oktatást az egy-egy kieső tanárt pótolva, addig vidéken komoly gondot fog jelenteni az általános tanárhiányt tetéző kényszerszabadság. Ha egy olyan pedagógus esik ki, aki egy kisebb tantestület tagja, az ő munkáját szinte lehetetlen lesz pótolni.

A pedagógus szakszervezetek és a kormány közötti sztrájktárgyalások következő állomására január 12-én kerül majd sor, azonban az eddigi megbeszélések nem jártak sikerrel, a szakszervezetek január 31-én pedig figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Ha nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal, akkor március 13-án is sztrájkot szerveznek majd a szakszervezetek.

2011-től megváltozott a sztrájktörvény, ennek alapján pedig meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatásokról a munkáltatóval. A kormány ugyanis elvárná a sztrájkoló pedagógusoktól, hogy a sztrájk ideje alatt tanítsanak, a szakszervezet szerint viszont a sztrájk alatt felügyelniük sem kéne pedagógusoknak.

A szakszervezetek hangsúlyozták, azért küzdenek, hogy senkinek ne kerüljön az állásába ha sztrájkol, viszont kérik a pedagógustársadalomtól, hogy minél többen vegyenek részt az akcióban.