Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kásler engedélyével dolgozhatnak az oltatlan pedagógusok, a PDSZ szerint elment az EMMI józan esze

Ez a cikk több mint 2 éves.

„Mintha a józan ész 21-én végleg kiköltözött volna az EMMI épületéből…”

– értékelte új blogposztjában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormány legfrissebb oktatáspolitikai intézkedéseit.

Tegnap jelent meg ugyanis az önkormányzati és állami intézményeknél dolgozók kötelező oltásáról szóló kormányrendelet módosítása, amiben három újdonság szerepel.

Az egyik, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere „különös méltánylást érdemlő esetben a járványügyi és köznevelési szempontokra tekintettel”, valamint az Operatív Törzs javaslatának figyelembe vételével mentesítheti a kényszerszabadságolás alól azokat a dolgozókat, akik nem vették fel december 30-ig az első oltást.

Eddig ilyen lehetőség nem volt, de hogy mit takarhat a különös méltánylást érdemlő eset, a szakszervezet sem tudja, abban viszont biztos, hogy a módosítás beismerése annak, hogy súlyos működési zavarral jár az oltatlan pedagógusok elküldése. „Hiszen mi mást takarnának az úgynevezett „köznevelési szempontok”?” – írják.

A PDSZ szerint a rendeletnek nem titkolt célja az is, hogy bosszút álljon azokon, akik nem hajlandóak határidőre beoltatni magukat. Ők ugyanis, ha bármilyen okból be akarnának menni január 3-ai után, vagyis a fizetésnélküli szabadságuk alatt a munkahelyükre – legyen ez akármilyen ügyintézés, de akár azért is, hogy igazolják, hogy időközben beoltatták magukat vagy a mentesítéshez orvosi igazolást szereztek –,

csak három napon belül, saját költségre elvégzett PCR-teszttel léphetnek be a módosított rendelet értelmében.

„Természetesen ennek a rendelkezésnek az ég egy világon semmi értelme nincs azon kívül, hogy belerúgnak a nemszeretem munkavállalóba, hiszen akár mindenki más beléphet az intézménybe: az oltatlan diákok, azok oltatlan szülei, nagyszülei, az oltatlan megbízási szerződéssel tanító pedagógus, az oltatlan és szerződéses cégnek dolgozó konyhai alkalmazott vagy takarító. Vagy akár egy oltatlan járókelő. Csak az oltatlan pedagógus nem”

– fogalmaz a szakszervezet.

Emellett befoltoztak egy kiskaput is. A kormányrendelet eddig úgy szólt, hogy aki december 15-ig nem oltatja be magát az állami és önkormányzati dolgozók közül, azt felszólítja a munkáltató, és még 15 nap türelmi időt kap. Ezt a türelmi időt eddig a felszólítástól lehetett számítani, így megeshetett volna, hogy valakit nem január 3-án, hanem néhány nappal később küldenek fizetés nélküli szabadságra, most viszont utólag fixálták a 15-ei határidőt, mert „azt a főnök gránitba véste”, így minden oltatlan egységesen január 3-ától kerül kényszerszabadságolásra.

„Mi más a cél, mint az erőfitogtatás és bosszú, ne lehessen a nagy rendeletalkotót kijátszani pár nappal!”

– fogalmaz a szakszervezet.

Kásler Miklós ezen felül ráadásul egy miniszteri határozatot is kiadott, melyben felülírva a köznevelési törvényt, módosította a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak által ellátható tanórák számát, és módosította a mesterpedagógus fokozatba soroltak neveléssel-oktatással töltött munkaidejét is, azaz a nekik elrendelhető tanórák számát.

Ez a PDSZ szerint egyrészt jogellenes, mivel miniszteri határozattal nem lehetne mindezt felülírni, másrészt újfent beismerése annak, hogy nem lesz elegendő pedagógus, aki a gyerekekre vigyázzon.

„(…) és itt már rég nem a szakos ellátottságról van szó. Hiszen a Mesterpedagógus szakja egyáltalán nem biztos, hogy az értelmetlenül eltávolított pedagógus által tanított tantárgyak tanítására jogosít, de helyettesítésnél (és az EMMI-ben) ugyan mit számít ez?”

A szakszervezet szerint egyértelmű, hogy a kieső kollégák óráinak szétosztásával – a beoltottak többletterhelésével – akarják a működés látszatát fenntartani.

Az oltatlanok elküldése miatt összeomlással fenyegető pedagógushiány nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Bár Rétvári Bence államtitkár tegnap közzétett videójában azt mondta: „A pedagógusok voltak egyébként az elsők, akiknél átfogó béremelést hajtott végre a kormány, majd legutóbb 2020-ban kaptak egy 10 százalékos emelést. További lépések következnek, most látjuk, meddig nyújtózkodhatunk, jelenleg egy 10 százalékos béremelésre van lehetőség, amire január 1-jétől sort is kerítünk”, a PDSZ leszögezi: senki nem kapott 10 százalékos béremelést, csak egy 9,1 százalékos pótlékemelést, ami az inflációhoz képest is elenyésző.

„Természetesen az 50 százalékos béremelés is nevetséges állítás. Ha 10 év alatt valóban 50%-os emelést „hajtanának végre”, azzal nem igazán dicsekedni kellene: hiszen az évente nem lenne több, mint 5% (bárcsak igaz lenne). Mindeközben ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett a minimálbér is, ami alaposan hozzájárult az oktatásban dolgozók béreinek teljes leamortizálódásához. Ahhoz egészen pontosan, hogy ma már egy 8 éve a pályán lévő, egyetemi végzettségű pedagógus is kevesebbet keresne a bértábla szerint, mint egy kezdő szakmunkás”

– fogalmaz a szakszervezet, hozzátéve: Rétvári csak a számokkal dobálózik, remélve, hogy azok elég nagynak tűnnek.

Mint arról beszámoltunk, a két legnagyobb pedagógus szakszervezet, a PDSZ és a PSZ január 31-re figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután kudarcba fulladtak a pedagógusok érdemi béremelését célzó tárgyalások a kormánnyal. Arra is felhívták a figyelmet: nem tudják az intézmények, hogy az oltatlan pedagógusok hiányában kit fognak beküldeni a tanórákra január 3-a után, így már nemcsak a bérekről van szó, hanem arról is, hogy tovább tudnak-e tanulni a gyerekek. A szakszervezetek hiába követelték a kormánytól a súlyos szankciót előíró rendelet visszavonását és az ingyenes tesztelés biztosítását a közoktatási intézményekben.

Arról, hogy mennyit jelent egy iskolának akár csak 1-2 tanár elbocsátása is, nemrég egy Pest megyei általános iskola aggódó szülőivel és oltatlan pedagógusával beszélgettünk ebben a riportban.

Címlapkép: MTI/Vajda János