Év végéig kaptak határidőt a pedagógusok az oltás felvételére. Azokat a pedagógusokat, akik nem élnek az oltással január 3-ától fizetés nélküli szabadságra küldik, egy évvel később pedig el is bocsáthatják őket állásukból. Míg december elején körülbelül 15 ezer pedagógus nem rendelkezett egyetlen oltással sem, mostanra (a kényszer hatására) ez a szám csökkent. Az Inforádiónak nyilatkozó Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a pedagógusok 5 százaléka oltatlan továbbra is. Mivel állami fenntartásban 100 ezer tanár tanít, az 5 százalék az 5 ezer kieső pedagógust jelent, Horváth Péter értékelése szerint ez még

„mindig nagyon sok.”

A kötelező oltás miatt kialakuló tanárhiány nem egyenletesen oszlik el az országban: míg Budapesten nagyon magas az átoltottság, illetve nagyobb létszámúak az iskolák, így könnyebb átszervezni az oktatást az egy-egy kieső tanárt pótolva, addig vidéken komoly gondot fog jelenteni az általános tanárhiányt tetéző kényszerszabadság. Ha egy olyan pedagógus esik ki, aki egy kisebb tantestület tagja, az ő munkáját szinte lehetetlen lesz pótolni.

„Ha a kisebb településeken, főleg a kisebb falvakban, ahol előfordul, hogy akár egyetlen osztály indul évfolyamomként, kiesik egy tanító, az nagyon nagy problémát fog okozni.”

Így, főleg vidéken nehéz évkezdésre számíthatnak az iskolák. Különösen nagy kihívás lesz pótolni a kieső tanítókat, továbbá a speciális szaktárgyat tanítókat. A művészeti iskolákban például nehéz lesz átszervezni az oktatást, hiszen még két azonos hangszeren játszó diákot sem lehet összevonni, egyéni képzések, órák vannak. Horváth Péter nyilatkozata alapján azt még nem lehet megmondani, hogy pontosan milyen szakosokból lesz a legnagyobb hiány.

Ahogy a Mérce is megírta, az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós méltányossági engedélyt adhat egyes pedagógusoknak, hogy oltás nélkül is dolgozhassanak. Azonban ez nem jelent túl nagy kibúvót, az NPK elnöke szerint valószínűleg csak néhány különleges egészségügyi ok lehet méltánylandó, de egyelőre még semmi konkrétumot nem tudni.

„Nem készült el egy lista arról, hogy mi az a méltányolható ok. Nyilván, akár minden egyes pedagógus mentesítést kaphatna, ezt pedig nem hiszem, hogy így lesz. Nem szeretnék senkit abban az illúzióba ringatni, hogy adja be azzal, hogy ha nem lesz ott, akkor matematika csoportokat kell összevonni, nem valószínű, hogy ilyenre a miniszter úr engedélyt adna.”

Kásler Miklós kegye helyett az ötezer kieső tanárt az iskolák átszervezessél, tantárgyösszevonással vagy akár áttanítással fogják megoldani. Könnyen előfordulhat, hogy akár szomszédos településekről fognak átjárni tanítani pedagógusok más iskolákba, ezt a közös fenntartó is lehetővé teszi. Az átszervezést segíti továbbá Kásler Miklós miniszteri rendelete is, amelyben felülírva a köznevelési törvényt módosította az ellátható és elrendelhető tanórák számát, hogy a megmaradó tanárokat több tanóra megtartására lehessen kötelezni.

Ez a rendelet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint egyrészt jogellenes, mivel miniszteri határozattal nem lehetne mindezt felülírni, másrészt újfent beismerése annak, hogy nem lesz elegendő pedagógus, aki a gyerekekre vigyázzon. A szakszervezet szerint egyértelmű: kieső kollégák óráinak szétosztásával – a beoltottak többletterhelésével – akarják a működés látszatát fenntartani.

A szakszervezetek a kötelező oltás bejelentése óta tiltakoznak, mert a kieső pedagógusok hiányában összeomolhat az egyébként sem túl erős lábakon álló közoktatás; a kötelező oltás helyett a folyamatos tesztelést javasolják. Erre is válaszul (és a sztrájktárgyalásoktól nem függetlenül) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) magyar állami szervhez méltó módon legyurcsányozta a szakszervezeteket, és oltásellenesnek bélyegezte őket. A szakszervezetek elutasítják az EMMI állításait és továbbra is sztrájkra készülnek.