Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

EMMI: nem kapnak haladékot a pedagógusok, az oltás pótlására eredetileg is december vége volt a határidő

Frissítés 19:35

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy téves az az értesülés, miszerint meghosszabbítja a kormány a pedagógusoknak megszabott december 15-ei határidőt december 30-ig a kötelező oltás felvételére.

Az oltást előíró kormányrendelet ugyanis eleve azt rögzítette, hogy akik december 15-ig nem vették fel az oltást, azoknak a munkáltató felhívását követően további 15 napjuk van arra, hogy ezt pótolják. Tehát minden marad a régiben: azokat a pedagógusokat, akik nem oltatják be magukat év végéig, január 3-ától fizetés nélküli szabadságra küldik, egy évvel később pedig el is bocsáthatják őket állásukból.

Az EMMI azt is közölte: „A beoltott pedagógusok aránya jóval 90 százalék fölött van és folyamatosan emelkedni fog a következő napokban is.”

Korábban írtuk:

Két hét haladékot kaptak a kormánytól a pedagógusok, hogy felvegyék az oltást, miután elvileg december 15-ig lett volna kötelező azok számára, akik mindeddig nem tették meg. A Telex információi és az RTL riportja szerint a pedagógusok december 30-ig, vagyis két héttel tovább jelentkezhetnek az oltásért, amennyiben nem akarják, hogy kényszerszabadságra küldjék őket.

A tévécsatorna Devecseren is járt, ahol több mint százan tüntettek félpályás útlezárással azért, hogy hét oltatlan pedagógust ne küldjenek kényszerszabadságra.

A riport az alább nézhető meg.

 

A devecseri szülők, a tüntetés szervezői azt szeretnék, hogy az érintett tanárokat legalább teszttel engedjék oktatni. A tanárhiányra, valamint a koronavírus-járvány miatt egyébként sem rózsás közoktatási helyzetre is felhívták a figyelmet, kiemelve, hogy a gyerekek számára fontos az ismert és szeretett tanárok munkája.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke derűlátóbb. Mint mondta, novemberi információik szerint a pedagógusok 5-6 százaléka nem kívánta beoltatni magát, ez a szám azonban jelenleg alacsonyabb lehet, és abban is bízik, hogy hó végére többen beoltatják magukat. Véleménye szerint ugyanakkor Budapesten és a nagyobb településeken átszervezésekkel és helyettesítésekkel fogják tudni kezelni a helyzetet.

Ehhez képest a december eleji állapotok szerint 15 ezer olyan tanár lehetett még, aki nincs beoltva – az ő fizetés nélküli kényszerszabadságolásukkal pedig nemcsak az érintett tanárok megélhetése kerül veszélybe, de az oktatási rendszer működése is. Egy hónapja még Horváth sem volt ilyen optimista.

Ehhez képest a kormánynak a tanárszakszervezetekkel folytatott tárgyalások legutóbbi fordulója után minden fél számára elfogadható megoldások helyett mindössze némi gyurcsányozásra futotta, ami értelemszerűen nem közelítette az álláspontokat.

A kormánnyal folytatott tárgyalásokon résztvevő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint Pedagógusok Szakszervezete elutasította, hogy jövőre tervezett nyomásgyakorló akcióik, valamint idei, év végi megmozdulásaik az ellenzék kampányeseményei lennének.

Ahogy a Mérce is megírta, január 31-re figyelmeztető sztrájkot, ennek eredménytelensége esetén pedig március 13-ára újabb sztrájkot szerveznek a pedagógus szakszervezetek, miután az októberben kezdeményezett sztrájktárgyalások a kormánnyal zátonyra futottak. Csütörtökön az EMMI közleményében a sztrájkot politikai kampányfogásnak bélyegezte.

Az EMMI szerint:

  • jövőre 10%-os béremelésre fog sor kerülni,
  • a szakszervezetek visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafeteria ajánlatát,
  • a szakszervezetek elutasítják az oltást,
  • a szakszervezetek a „Gyurcsány-párt befolyása alatt állnak”.

A tanárszakszervezetek közös közleményben utasították el az EMMI állításait.

Nem felel meg a valóságnak szerintük, hogy jövőre 10%-al emelkednének a pedagógusbérek, ugyanis az alapilletmények változatlanok maradnak, csupán bérpótlékemeléssel kívánja a kormány lenyugtatni a kedélyeket. Ezzel szemben a szakszervezet 45%-os alapilletmény-emelést követel, amellyel legalább elérnék a tanári keresetek az idei minimálbérrel számolt illetményszintet (a tanári illetményszámítás alapja 2014 óta nem emelkedett).

A pedagógus-szakszervezetek által tervezett év eleji sztrájkokról, valamint a munkabeszüntetéshez való csatlakozás lehetőségeiről itt lehet bővebb információhoz jutni.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila