Már több mint 6400 aláírónál tart az a petíció, amellyel az idén tavasszal érettségizők arra kérik a döntéshozókat, hogy hasonlóan 2021-hez és 2020-hoz, idén is töröljék el a szóbeli vizsgákat. Erre szerintük a mindennapjainkat továbbra is alapjaiban befolyásoló járványhelyzet miatt van szükség, amely szinte teljesen ellehetetleníti a szóbelikre való felkészülés lehetőségét, valamint úgy látják, hogy a szóbeli vizsgák a személyes jelenlét miatt tömegesen növekvő esetszámokat eredményezhetnek és különösen nagy egészségügyi kockázatot jelentenek az őket lebonyolító idősebb tanárok számára.
Az aláírásgyűjtést kezdeményező diákok továbbá felhívják rá a figyelmet, hogy a vírus 2020 januári magyarországi megjelenése óta eltelt két év közel felében az online térben zajlott az oktatás, ami jelentősen megnehezítette a tanagyag befogadását, kiváltképp azon fiatalok számára, akik anyagi helyzetük okán nem rendelkeznek a digitális oktatáshoz szükséges infrastruktúrával. Ráadásul a webkamerák előtt zajló oktatásban szerintük nem volt lehetséges az emelt szintű kémia és fizika érettségi vizsgák részét képező kísérletek helyes végrehajtási módjának elsajátítására. Ezek fényében szerintük rájuk ugyanazoknak a könnyítéseknek kéne vonatkozniuk, mint a 2021-ben és 2020-ban érettségizőkre, akiknek néhány speciális esetet kivéve elengedte a szóbeli vizsgákat a kormányzat.
Miközben a tavaly szeptemberben kezdődő 2021/2022-es tanévben egyelőre nem került sor az általános online oktatás bevezetésére, a növekvő esetszámok miatt egyre több diáknak és tanárnak kell karanténba vonulnia, amely jelentősen megnehezíti a vizsgákra való felkészülést. Ahogy azt a petíciót kezdeményező osztály tagjai is elmondják, előfordult, hogy
az összes kötelező érettségi tantárgyra (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) felkészítő tanár egyszerre volt karanténban koronavírus-fertőzés miatt.
Mivel a helyettesítések a további tanárok hiányzásai miatt gyakran szintén nem kivitelezhetőek, így marad az otthonról, betegen folytatott tanítás, ami hatékonyságában érthető módon össze sem hasonlítható a jelenléti oktatással.
Az idei érettségi nehezítő tényezői közé tartozik a közoktatásban dolgozók számára kötelezően előírt koronavírus elleni védőoltás kérdése is. Korábban mi is számos cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy 780-ra tehető azoknak a tanároknak a száma, akik az oltás felvételének elutasítása miatt fizetetlen szabadságra voltak kénytelenek menni. Az ő pótlásukat az EMMI hol jogellenes módon, eseti helyettesítéssel, hol óraszám-emeléssel, hol pedig egyetemi hallgatók toborzásával kívánja megoldani és nem ritka az sem, hogy a tanároknak olyan tárgyakat kell helyettesíteniük, amelyhez nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel.
Gyakran előfordul az is, hogy egy valamilyen szempontból speciálisabb tantárgyat tanító pedagógus kiesése miatt kétségessé válik, hogy a diákok hogyan tudnak majd leérettségizni. A kötelező oltással kapcsolatos problémákat bemutató körképünkben megszólaltattuk a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, Totyik Tamást is, aki egy olyan esetről számolt be, amikor
egy iskola francia szakos tanárának kiesése nyomán kérdésessé vált, hogy a végzős diákok hogyan készülhetnek fel majd az érettségire és a szülők jelenleg elkeseredetten keresnek valakit, aki – ha nem is rendelkezik tanári diplomával – legalább beszél franciául, hogy a gyerekeik legalább valamiféle nyelvoktatásban részesüljenek.
A tanárhiány már ezt megelőzően is égető volt az érdekképviseletek szerint: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nemrég országos figyelemfelhívó akcióba kezdett a „Holnap ki fog tanítani?” jelmondattal, amelynek célja, hogy rámutassanak, közel van az állami közoktatás végleges hanyatlásának visszafordíthatatlansága. A másik nagy tanárszakszervezettel, a PSZ-szel együtt figyelmeztető sztrájkot is meghirdettek január 31-ére.
