A miniszterelnök hosszú évek után 2019-ben vállalt először szereplést nem kizárólag kormánypárti újságírók előtt. Ahogyan akkor, úgy egy évvel később, 2020-ban is az év első kormányinfóját vezényelte minisztere, Gulyás Gergely helyett (ekkor harangozta be sajtótájékoztatóját szellemesen a „Vessetek a mókusok elé!” idézettel az Annie Hall című film magyar szinkronjából). 2021 elején ezt az alkalmat „elmosta” a koronavírus-járvány második hulláma, ám a miniszterelnök a nyáron kárpótolta a sajtó munkatársait, és júniusban teljes meglepetést okozva bukkant fel az egyik szokásos, csütörtöki kormányzati tájékoztatón. Ezúttal pedig nem várja meg, hogy 2022-re forduljon a naptár, és már idén „letudja” jövő évi penzumát is: hétfőn derült ki ugyanis, hogy 2021 utolsó kormányinfóját is a miniszterelnök tartja. A Mércét nem hívták meg az eseményre, de az alábbi percről percre tudósításunkban beszámolunk olvasóinknak a jeles alkalomról.
Vagyis véget ért a mai, különleges kormányinfó, melyen szokatlan módon maga Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt az újságírók kérdéseire, csaknem három és fél órán keresztül.
Fél kettő tájt a résztvetők boldog karácsonyt felkiáltással véget vetettek a szeánsznak, így mi is ezzel zárjuk közvetítésünket.
Érdemes volt végigülni az év utolsó kormányinfóját, hisz többek között olyan fontos dolgokat tudhattunk meg, minthogy Orbán Viktor képes elfogadni, ha egy nála fiatalabb nő kapja meg az államfői pozíciót, illetve hogy a kormányfő véleménye szerint nem vették el a városoktól az iparűzési adót.
Nemsokára rövid elemzéssel jelentkezünk portálunkon arról, mit is hallhattunk így év vége előtt a kormány prominenseitől, és összefoglaljuk a nap legfontosabb tanulságait.
Lehet azt gondolni, hogy valami erős határzárral Magyaroszág ki tudta volna vonni magát az európai járványhullámok rendszeréből, de ami az EU-ban megtörténik a hullámok tekintetében, az meg fog történni itt is – mondta Orbán a 444 újságírójának, aki arra volt kíváncsi, hogy miértvalósult meg idehaza – Gulyás Gergely szavajárásával – a „legpesszimistábbnál is pesszimistább” forgatókönyv a negyedik hullám esetében.
A miniszterelnök kikérte magának, hogy nem itézkedett a kormány, szerinte intézkedett, de nem lezárásokkal, hanem oltási alapú a védekezéssel. Szerinte a kormány „nem érdemel fültekerést” az elvégzett munkáért.
Kovács Zoltán ezen a ponton erélyesen rászólt a 444-et képviselő Haszán Zoltánra, hogy kérdéseket tegyen fel a polemizálás helyett.Az omikron közeledésére Orbán szerint leginkább a kórházi kapacitásainkkal készültünk fel.
A lengyel-belorusz menekültválság kapcsán a miniszterelnök azt mondta, nem lát bizonyítékot a lengyel kormány állítására, miszerint Putyin orosz elnök állna a kialakult helyzet mögött.
Végezetül arról faggatták a miniszterelnököt, miért nincsenek magyar futballjátékosok az európai topligákban. Orbán szerint lassan halad a magyar futball fejlődése, a továbblépés a mostani szintről pedig már nem pénzkérdés, hanem minőségi kérdés.
A 168 óra kérdésére válaszolva Orbán elmondta, tudott róla, hogy a WHO elismerte a kínai vakcinát. Noha a Szputnyikot nem ismerte el a nemzetközi szervezet, a magyar delegációk két vakcinagyárat is megnéztek, hogy meggyőződjenek a vakcina biztonságáról.
A lap tudósítója szerint az engedélyezési dokumentumok alapján felmerül a gondatlanság gyanúja, Orbán szerint nem. Ennek keretében kicsit fényezte magát azzal, hogy minden hajnalban az Operatív Törzs ülésén ült. Orbán elmondta, hogy az NNK gyűjt adatokat a kórházban fekvők közötti oltottak és oltatlanok arányáról.
A polgármesterek akár 50 százalékos béremelése mellé nem biztosít forrásokat a kormány – amiről Orbán elmondta, hogy véleménye szerint ügyesek, megoldják az önkormányzatok.
Majd azt fejtegette, hogy a kormány nem vette el az iparűzési adót a településektől, mert ott marad mindenhol helyben, csak épp nem az önkormányzatoknál, hanem a vállalkozásoknál.
Orbán Budapest Matolcsy által javasolt feldarabolásáról elmismásolta, hogy nem teljesen ért vele egyet, de hát Zugló elszakadásáról döntsenek a zuglóiak.
Végezetül arról esett szó, miért is kerüli a miniszterelnök, hogy kimondja Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt nevét.
Ezzel kapcsolatban a kormányfő kifejtette, jó oka van rá, majd afféle mókás közjátékként Márki-Zay nevének kiejtése nélkül megerősítette a 168 óra riportere számára, hogy jól látja, hogy kerüli az ellenzéki jelölt néven nevezését.
A TV2 kérdésére, hogy mi a véleménye Márki-Zay Péter azon kijelentéséről, hogy máshogy kell rezsit csökkenteni (kevesebb vizet-gázt kell fogyasztani), a miniszterelnök elmondta, nem érti, mi történik, neki ez egy másik bolygó.
Az energiaárakkal kapcsolatos további döntéseket nem terveznek, a 8 évvel ezelőtt meghozott döntések (rezsicsökkentés) idő- és ütésállóak. Más országokban nagyban nőnek a rezsiszámlák.
Márki-Zay és Bige László kapcsolatáról azt mondta:
„Országonként különböző megoldások vannak és egy országon belül is más-más felfogást követnek. Magyarországon a jobboldal azt a felfogást követi, hogy az üzletet csinálják az üzletemberek, a politikát meg csinálják a politikusok. És ha bármelyik irányba ezt a vonalat átlépik, akkor rendet kell tenni.”
A baloldalon szerinte az üzlet és a politika nem válik el, mivel a legutóbbi három miniszterelnökük sikeres üzletember is volt.
A 24.hu tudósítójának kérdésére Orbán elmondta, inkább nem ismétli meg az első reakcióját azután, hogy Völner ügyéről olvasott. Véleménye szerint ugyanakkor nem lett volna helyes, ha már az Ügyészség közleménye előtt tudott volna az ügyről, majd kifejtette, hogy az Ügyészség a Parlament alá van rendelve, nem a kormány alá.
A miniszterelnöknek állítása szerint nincs tudomása más hasonló ügyről, hozzátéve, hogy a képviselői mandátum a képviselőhöz tartozik: nem tudják elvenni tőle, csak önmaga mondhat le róla.
A negyedik oltással kapcsolatban kifejtette, hogy folyamatosan tárgyalnak a szakemberekkel, ugyanakkor egyelőre nincs napirenden. Mint mondta, tudomása szerint nincs tudományos konszenzus abban, hogy a harmadik oltás milyen mértékben hosszabbítja meg a védettséget, noha korábban az volt a konszenzus, hogy nagyon hosszú időre. A miniszterelnök elmondta azt is, noha ő rendelne kínai és orosz vakcinát, az uniós beszerzésből elegendő érkezik.
A miniszterelnök azt is elmondta, nem lenne fair kínai vakcinát rendelni, miközben vannak szegényebb országok, melyek a nyugati vakcinákhoz nem jutnak hozzá.
Arról nem beszélt, hogy egyébként mennyire tartja fairnek úgy általánosságban, hogy a gazdagabb országok átoltottsága összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a szegényebb országoké, és arról sem ejtett szót, hogy Magyarországon a társadalom körében milyen népszerűségnek örvendnek a különböző típusú vakcinák. Arról sem beszélt, mennyire volt fair tízezrével rendelni a később nem használt lélegeztetőgépeket, miközben nem volt belőlük elég a nemzetközi piacon (az pedig más kérdés, hogy egyébként mennyire használhatók).
Orbán miniszterelnök úgy látja, hogy az egészségügyi párhuzamos ellátás, vagyis hogy kovid- és általános ellátás is van, igen nehéz kérdés, mivel lehet, hogy hiába tartanak szabadon ágyakat koronavírusos betegeknek, ezért folyamatosan korrigálják, mennyi helyet tartanak fenn a vírusbetegeknek. Az előző hullám után nagyobb összeget fordítottak az egészségügyre, hogy rövidítsék a várólistákat.
A miniszterelnök azt is elmondta, azért vezetnek be vezénylési szabályokat, hogy mindenhol legyen elegendő munkaerő az egészségügyben. Mint mondta nem könnyű nekik, de megbirkóznak a kihívásokkal.
A karácsonyi ügyeleti rendszerről elmondta, bízik benne, hogy felállnak majd, ez az Egészségügyi Minisztérium dolga, hogy oldja meg. Magyarországon egyébként nincs Egészségügyi Minisztérium.
Az egészségügyi szakmai szervezetekkel folyamatosan egyezkedik a kormány az ügyeletek bérezéséről. Gulyás miniszter szerint a 24.hu tudósítója téved, mikor azt mondja, hogy csökkentek az ügyeleti díjak.
Orbán beszámolt róla, hogy minden kormányülés az Operatív Törzs beszámolójának meghallgatásával kezdődik, majd meghallgatják az emberi erőforrások miniszterét is, de a helyzettől függően gyakrabban és mélyenszántóbban is megtárgyalják a helyzetet.
Karas Mónika, a Médiahatóság lemondott igazgatójának 41 milliós végkielégítéséről elmondta, hogy kívül esik a kormány hatáskörén a mértéke. Így arra a kérdésre, hogy pofátlannak találja-e, nem válaszolt – holott a második Fidesz-kormány idején határoztak arról, hogy megadóztatják a kétmillió forintnál magasabb „pofátlan” végkielégítéseket.
A kormányközeli Magyar Nemzet a kormány vívmányainak – rezsicsökkentés, családtámogatás, stb. – alaptörvényi védelmét vizionálta, amire Orbán azzal felelt: saját véleménye szerint is ki lehetne mondani ezt néhány sarkalatos intézkedésnél (példaként a családtámogatási rendszert hozta), hogy az „elért szintről nem lehet visszalépni”, és volna is elvi lehetőség a cselekvésre, de
„választás előtt alkotmányt módosítani a Gergő szerint nem vallana jó ízlésre”
– fejezte be a mondatot a miniszterelnök , miközben a mellette álló Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterre vetette tekintetét.
Orbán szerint „valamikor, majd” a Kúria által októberben elkaszált kérdésben („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?”) is kell népszavazást tartani, de a választásig erre már nem kerül sor.
Az EuroNews kérdésére, hogy 9,5 millió omikron variáns ellen rendelt vakcinát az EU-s vakcina-beszerzési program keretében szerezte-e a kormány, elmondta, egy vakcina-beszerzési programban részt vettünk, a gyerekek számára szükséges vakcinák beszerzésében részt vettünk, az elsőből kiléptünk és most egy új programba léptünk be.
A helyreállítási alappal kapcsolatban, hogy annak minél korábbi kifizitésének érdekében hajlandóak-e teljesíteni valamit a Bizottság kéréseiből, elmondta, ő azt hitte, hogy mindenben megegyeztek – így a közbeszerzések ügyében, a verseny növelésében a közbeszerzéseknél és a központi EU-s adatbázishoz való kapcsolódásban (Arachné) meg tudtak egyezni. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás alternatíváján dolgoznak.
„De bezavart a gyermekvédelmi törvény.”
Azokat a programokat, amiket a Helyreállítási Alap későbbi kifizetése miatt hátrébb soroltak,t egy „nagy paksamétából válogatták ki” elkészültség alapján.
Arról, hogy hogyan mérjük a védekezés sikerét vagy sikertelenségét, elmondta, ebben „van egy nagy vita”. Szerinte most az áldozatok családjával kéne törődni, ehelyett vita megy a halottak számáról.
Szerinte a békeidőhöz mért halálozási többletet kell megnézni a sikeresség értékeléséhez.
Arról, hogy milyen beavatkozásokra számít a választásokba, az EU-tól vagy az Egyesült Államoktól azt mondta, majd ha megtörténik, beszél róla, mert nem akar összeesküvés-elméletekbe belecsúszni.
A HVG tudósítója sokakhoz hasonlóan a Völner-ügyről, kérdezett, felemlegetve, hogy tavaly az agrártárca helyettes államtitkárát vették őrizetbe korrupció miatt. Orbán válaszában elmondta, hogy ez pont kettővel több ügy, mint amennyinek szabadna lennie.
Orbán azt is kifejtette, hogy mivel az államtitkár tagadásban van, meg kell várni a bíróság döntését az ítélkezéssel. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ilyen esetben az állami tisztségviselésről le kell mondani, ezt Völner meg is tette.
A Pegasus-üggyel kapcsolatban elmondta, hogy kizárólag a titokgazda döntése, hogy nyilvánosságra hozza-e a megfigyelések részleteit, neki pedig nincs olyan szándéka, hogy erre felszólítsa Pintér minisztert. Megkérdezte ugyanakkor miniszterétől hogy van-e teendője, Pintér szerint azonban nincs.
Hatvanpusztáról szólván kifejtette, minden másnap látja, miután az újságok írnak róla, azzal kapcsolatban pedig hogy egyszerű majorság-e, a sajtónak a tulajdonoshoz kell fordulnia (aki egyébként Orbán miniszterelnök apja).
A miniszterelnök szerint a béremelések nem sodorják veszélybe a hiánycélt, mindazonáltal a jelenlegi világgazdasági helyzetben nem lehet biztosat mondani.
Ezzel kapcsolatban dicsérte kicsit a kormányt, kiemelve, milyen szerencsés helyzetben van a veszélyhelyzet miatt, hisz így parlamenti vita nélkül hozhatnak döntéseket.
A miniszterelnök végezetül mindenkit megnyugtatott, hogy a választásokat nem halasztják el, és a választókerületek határait sem fogják módosítani. Gulyás miniszter szerint jelenleg a választókerületek határai sokkal szabályszerűbbek, mint 2010-ben.
Az Inforádió kérdéseire több fontos, oltással kapcsolatos információ is elhangzott a kormányinfón. A kormány felhatalmazta az operatív törzset, hogy harmadik oltáshoz kösse a védettségi igazolványt, és azt, hogy ez mikortól rendelnék el, szintén az operatív törzs dönti majd el.
Az esetleges negyedik oltásról a miniszterelnök azt mondta, hogy jelenleg bizakodóak arra vonatkozóan, hogy a harmadik oltás az omikron ellen is jó, és annak terjedése következtében nem a fertőzések súlyossága, hanem a számossága növekszik meg.
„Az oltás bizalmi kérdés, ezért kéne bízni a harmadik hatékonyáságban, mert ha negyedikért kéne menni, már nehezen menne”
– tette hozzá.
További lényeges infó hangzott el a ma bejelentett köztársasági elnöki jelölésről: a Fidesz jelöltjének, Novák Katalin családügyi miniszternek az utódát a kormányban Orbán január 1-ig szeretné megnevezni.
Az Index kérdésére a miniszterelnök elmondta, 50 nappal az országgyűlési választás előtt fogják nyilvánosságra hozni a Fidesz jelöltjeit és listáját.
A francia V4 csúcs után legközelebb Boris Johnson lesz a Visegrádi országok vendége, ezenkívül a Türk Tanáccsal is találkoznak. Márciusban Magyarországon rendezik meg a CPAC konzervatív „dzsemborit”.
Hogy mit gondol arról, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a pedagógusokkal folytatott sztrájktárgyalások után kijelentette, szerinte (és a kormány álláspontja szerint) a tanárok ellenállása mögött a baloldal áll azt mondta,
„én kiállok a miniszterem mellett”.
A Sputnyikkal beoltott állampolgárok utazási nehézségeiről elmondta, próbálkoznak, de még nem sikerült megoldani, mivel a WHO még nem ismeri azt el. Azt ajánlotta, hogy harmadik oltásnak vegyenek fel olyat, amit elfogadnak külföldön. Elmondta, már nem Ausztriára tekintünk víruslaborként, mert az osztrákok megmaradtak a „lock-down típusú védekezési rendszernél”, mi pedig áttértünk az oltásalapú védekezésre.
Az Associated Press újságírója először a migrációs nyomással kapcsolatban kérdezett, felemlegetve, hogy a magyar hatóságok 100 ezer illegális határátlépőt jelentettek, ami kétszerannyi határátlépési kísérletet jelentett, mint a Frontex által jelentett 50 ezer.
Orbán válaszában kifejtette, Ausztria kancellárja 30 ezer Magyarországról érkezett határsértőről számolt be, vagyis mindenki más számokat mond, ugyanakkor úgy gondolja, a magyar hatóságok hiteles számokat közöltek.
Völner Pál ügyével és a Pegasus szoftver használatával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, nem tud mit mondani, Magyarországon minden egyes lehallgatási eljárást a Belügyminisztérium kezdeményez. Ezután idézte Pintér belügyminisztert, aki szerint Magyarországon 2010 óta nem volt illegális megfigyelés.
Noha az ENSZ jelentéstevője szerint veszélyben van a sajtószabadság Magyarországon, és az AP tudósítója szerint a közmédia vezetői utasításokat adnak az újságíróknak Orbán szerint tiszták lesznek a választások, és a kormány véleménye szerint nem gyakorol nyomást a közmédiára.
Ezután a magyarországi médiapiacot dicsérte, ami véleménye szerint pluralista, szemben a nyugatival, ami hegemón jellegű.
Miután az AP tudósítója szembesítette azzal, hogy az MTVA-t felügyeli a Médiahatóság, aminek feladata lenne számonkérni a médiatörvény betartását, Orbán némi mismásolással közölte, hogy ez valóban a Médiahatóság feladata, neki pedig semmi dolga nincs vele.
A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy miközben Brüsszelben (nem a városban, hanem a fideszes toposzban) mindenki egyetért azzal hogy meg kell állítani az illegális migrációt.
Mindazonáltal az európai hatóságok egy 2015 előtti, elavult jogot alkalmaznak, és Magyarország véleménye szerint ennek az áldozata. Úgy gondolja, ennek feloldása az, ha a Bizottság a „valósághoz” igazítja a jogrendszert.
Ez az orbáni olvasatban a menekültek határokon kívüli feltartóztatását, szögesdrót-kerítések építését és a menekültkérelmek uniós határokon kívüli elbírálását jelenti.
A Pesti Srácok kérdésére válaszolva Orbán az ellenzéki nyilvánosságban újra és újra felmerülő, illetve az előválasztási kampányban is többször szóba kerülő feles többséggel történő alkotmányozásról azt mondta: „Visszadaom a diplomámat, ha ebből egy szó is igaz”, majd „politikai blöffnek” nevezte az ilyen elméleteket, amelyek szerint alkotmányos rendszerben nem kerülnek szóba, csak egy „sufniban” vagy „kócerájban”.
Arról, hogy az okóber 23-i beszédében is említett külföldi beavatkozás címszó alatt pontosan kiktől tart, és ebben Amerikának milyen szerepe lesz, Orbán azt mondta: „mi nem tartunk senkitől, volt itt már minden, mégis mi vagyunk itt”. Elmondása szerint októberben a Békemenet színpadán azt akarta csak mondani, hoyg „jön Gyuri bácsi, és nem egyedül jön, hozza az összes haverját”.
Arra a kérdésre, hogy Kövér László beszédének nyilvánosságra kerülése nem jelent-e kockázati rést a nemzetbiztonsági szolgálatok pajzsán, Orbán Viktor elmondta, a kormányzati szereplők beszélgetésének három szintje van. Az egyik a titkos, ami minősített, a másik a nem sajtónyilvános beszélgetés, a harmadik a sajtótájékoztató. Ez a második szinten van, de ha ez minősített szintről került volna ki, akkor annak jogi következményei lennének.
A magyar kormány Szlovákiában tervezett ingatlanvásárlásaival kapcsolatban, amivel kapcsolatban a szlovák kormány a nemtetszését fejezte ki, Orbán elmondta, erről a tervről nem tettek le. Amit kifogásolt a szlovák kormány, az a mezőgazdasági földek magyarok által történő vásárlása – ilyet a magyar kormány nem tesz.
A keleti vakcinákról kikerült adatokkal kapcsolatban elmondta, ő helyesli, hogy rendkívül hosszú ideig tartják vissza a közérdekű adatokat a kórházak és a népegészségügyi központ.
A HírTV riportere a koronavírus miatt arra volt kíváncsi, lesznek-e szilveszterkor korlátozások. Orbán ezzel kapcsolatban kifejtette, naponta kap jelentéseket a helyzettel kapcsolatban. Ez alapján pedig úgy látja, az utóbbi napokban kedvezőbbek az állapotok, és noha az új variánst nem tudják felmérni, úgy gondolja, karanténnal nem, csak oltással lehet megfékezni a vírust.
Ennél a járványügyi szakembereknek némiképp cizelláltabb a véleménye, ahogy korábban Magyarország kormánya is alkalmazta a karantént a vírus terjedésének korlátozására.
Azt is elmondta a miniszterelnök, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak oltási igazolvánnyal lehet igénybe venni.
Január végétől pedig várhatóan csak harmadik oltással lesznek érvényesek a védettségi igazolványok.
Orbán szerint nem tudnak biztosat mondani arról, hogy lesznek-e további szférákban is béremelések. Ugyanakkor kifejtette, hogy a lezárások első időszakában elsősorban beruházásokat hajtottak végre, utána emeltek béreket.
Azt is elmondta, hogy véleménye szerint elsősorban a piacnak kell béreket emelni, majd a kormánynak ezután van ilyen jellegű feladata, hogy megtartsa a dolgozókat. Vagyis ezen logika alapján amennyiben a kormányon múlik, nem fog azon dolgozni, hogy a piaci bérek emelkedjenek például azért, mert a kormányzat béreket emelne.
Visszautasította, hogy a béremelések ütemezése választási spekuláció lenne, majd ismét utalt arra, hogy a piaci folyamatok vezetik a kormány kezét. Úgy gondolja, ez alól a nyugdíjak kivételek, amiket gyorsabban emelnek mint ahogy korábban tervezték, majd gyurcsányozott egyet.
Orbán kifejtette, hogy noha az Unió nem ad oda bizonyos, véleménye szerint Magyarországnak járó összegeket, akkor is meg kell előlegeznie ezeket az összegeket a kormánynak a költségvetésből, majd utófinanszírozzák az EU-s forrásokból.
A Mandiner azzal kapcsolatos kérdésére, hogy milyen realitása van jelenleg az Unió bővítésének, Orbán azzal felelt: „nem állnak jól a csillagok”, rengeteg energiát kell mozgósítani, hogy – szakkifejezéssel élve – a „bővítési ernyedtséget” le tudják győzni. Ha meggyőzni nem is tudják a nagyokat, Orbán szerint minden kapocsolódási pontot biztosítani kell a Nyugat-Balkán számára az EU vérkeringéséhez.
Hogy milyen realitása van annak, hogy a választásokig megérkezik az helyreállítási alap ránk eső része, arról így vélekedett a miniszterelnök: „Ennek a programnak minden fillére hitel, mindannyian, Magyarország is felelősséget vállal érte, ezért nincs joga senkinek azt mondani, hogy a ránk eső részt nem adja oda”. Orbán brutális szabotázsnak és ideológiavezéreltnek nevezte a Bizottság viselkedését. A Bizottság szerinte egy politikai játszmát játszik, ami arra megy ki, hogy hogyan tudnának ártani a magyar kormánynak.
Orbán ugyanakkor úgy véli: a már elindított EU-s támogatásokak köszönhetően ez egy „nyilvánvalóan hatástalan” politikai fegyver.
A Fidesz-közeli médium felhozta a Városháza-ügyet is, az ezzel kapcsolatos válaszokból kiderült, hogy Orbán Viktor – Karácsony Gergellyel ellentétben, aki a Partizán vasárnap esti műsorában azt nyilatkozta, telefonon ordított a belügyminiszterrel – 1996 óta még a hangját sem merte felemelni Pintér Sándorral szemben. Karácsonyék vélekedésére, miszerint a kormány ráersztette a rendőrséget a az ellenzéki vezetésű Városházára, Orbán úgy reagált, „ki mint él, úgy ítél”.
Az ARD kérdésére Orbán elmondta, Németországban nagyobb teret nyertek a „társadalmi mérnökök”, Magyarországon ezzel szemben „társadalmi realisták vannak”. Ennek ellenére a német kapcsolat egy kitüntetett kapcsolat, amiben van mire építeni. Aggodalommal töltik el a miniszterelnököt az új kancellár kormányprogramjában azok a pontok, melyek szerint nagyobb felelősséget szeretnének vállalni.
„Értünk semmilyen felelősséget se vállaljanak, azt majd mi vállaljuk magunkért.”
Az AfD-vel való együttműködést eddig kategorikusan kizárták.
Milorad Dodik, boszniai szerbek miniszterelnökével való jó kapcsolatát azzal indokolta, hogy Dodik egy választott vezető, így úgy viszonyulnak hozzá, mint egy választott vezetőhöz. Orbán szerint a „címkézés és a megpatkolás” nem vezetnek sehova.
„A külpolitika ideológiai vetületét belpolitikai legitimációra felhasználni logikusnak tűnik, de rendkívül veszélyes játék. Amit Magyarország kerül is.”
A balkán kulcsa Szerbia és a szerb nemzet Orbán szerint, és Szerbia stabilitását nem lehet biztosítani Bosznia stabilitásának biztosítása nélkül.
Breuer Péter Márki-Zay korábbi kijelentésére hivatkozva arra volt kíváncsi, hogyan lehet hogy egy miniszterelnök-jelölt buzizhat és megengedhetetlen témákat vet fel, voltaképpen hullagyalázást követ el.
Orbán válaszában kifejtette, hogy az emberi életet nem lehet csak joggal szabályozni. Vagyis nem lehet minden megnyilvánulásra külön szabályokat hozni, így egyes esetekben kénytelenek az emberi erkölcsre hagyatkozni.
Breuer ezután sajnálkozott, miután nincs jelenleg közfelháborodás, amit Orbán igen gyorsan lekevert azzal, hogy a Fidesz erkölcsi magaslatait emlegetve fényezte pártját.
Ezután a Breuer azt kérdezte, mikor fog találkozni Orbán az új német és izraeli kormányfőkkel.
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: mostanában a nemzetközi színtéren rossz a lapjárása, vereséget szenvednek politikai szövetségesei a nemzetközi porondon, utalva Merkel, Netanjahu és Trump leváltására, majd idézett egyet Csurka Istvántól.
Breuer ezután arra is kíváncsi volt, kíván-e Orbán új nemzeti légitársaságot alapítani, amit a miniszterelnök igyekezett komolyan venni. Így hosszasan fejtegette, hogy milyen kérdéses az iparág jövője, majd sajnálkozott egy sort azon, hogy jelenleg épp nem tudják megvenni a ferihegyi repülőteret.
Az Origo kérdezett ezután, ebből a blokkból az alábbi információkat nyerhettük ki a miniszterelnökből:
- A Nyugat-Balkánt be kell fogadnunk az Európai Unióba, erről szeretné a németeket is meggyőzni.
- Orbán szerint nem jó, hogy a déli határunknál, évente százezer embert fel kell tartóztani egy kerítésnél, nem kellemes a költségeket viselő adófizetőknek, az ott dolgozó rendőröknek, és nem kellemes „azoknak a szerncsétleneknek sem”, akik át akarnak jutni a határon.
- A miniszterelnök szerint a rendezett bevándorláspolitika kulcsa, hogy mindenki, aki be akar jönni, belépés előtt adja be az igényét, és úgy folytassuk le az menedékkérelmi eljárást, hogy még „kint van”, az EU bevándorláspolitikája azonban egyelőre távol áll ettől.
A Telex tette fel a következő kérdéseket. Novák Katalin köztársasági elnökjelöltségével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az elnökségben több jelölt is szóba került.
Arról, hogy egy Fidesz-tag mennyire tudja jelképezni a nemzet egységét, azt mondta, a tapasztalat az, hogy Áder János kiváló elnöke volt az országnak.
Arra a kérdésre, hogy milyen kihívónak tartja Márki-Zay Pétert, azt felelte, erről majd a kampányidőszakban nyilatkozik, addig azt figyeli, hogy „ki a főnök”. A főnök szerinte mindig a legerősebb koalíciós párt elnöke.
Orbán arra a kérdésre, hogy el tudja-e képzelni, hogy részt vegyen egy miniszterelnöki vitán csak azt ismételgette, hogy majd ha odaérünk a folyóhoz, akkor átmegyünk a hídon.
Völner Pállal utoljára néhány hete beszélt a Parlamentben. A miniszterelnök elmondta, együtt voltak kollégisták, és diákként Völner „bátrabb volt”, mint Orbán. Az államtitkár korrupciós ügyében továbbra is a bíróság döntésére vár.
Szerinte ha van bírói ítélet, akkor vizsgálni kell az igazságügyi miniszter és a miniszterelnök felelősségét.
Áder János testőreinek lehallgatásával kapcsolatban elmondta, ha valamit meg akar tudni a köztársasági elnökről, akkor átmegy hozzá és megkérdezi. Elmondta azt is, hogy egyedül a belügyminiszter adhat engedélyt lehallgatásra, ő miniszterelnökként nem adott utasítást ilyesmire.
Arra a kérdésre, hogy a hatalomban töltött idő hogyan hatott a személyiségére, elmondta: reméli, hogy pozitív irányba változott.
Ezután Kovács Zoltán a még egy utolsó kérdést kérő újságíróba fojtotta a szót.
A Financial Times az ukrán konfliktusról kérdezett. Orbán szerint két igazodási pontjuk van: az egyik az igen harcias lengyel álláspont, a másik pedig az Európai Tanács álláspontja – aminek ülésén az ukrán elnök is jelen volt legutóbb. Mint mondta az EU semmilyen biztatást nem adott Ukrajnának.
Arról, hogy Lengyelország körömszakadtáig oroszellenes, kifejtette: Magyarország igyekszik leválasztani oroszpolitikáját az ukránpolitikájáról. Tehát támogatja Ukrajna függetlenségét, ugyanakkor ellenzik az Oroszország elleni szankciókat.
Amik egyébként – legalábbis részben – épp az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt állnak fenn.
Az Oroszországgal kötött gázmegállapodással kapcsolatban elmondta, hogy a magyar felfogás az, hogy 15 évre az éves szükséglet fele mindig rendelkezésre álljon, a másik felét pedig piacról szerzi be, arra számítva hogy így biztonságos és olcsó is lehet az ellátás. Emellett számít a kormány a horvát LNG-re, valamint az azeri gázra is.
Kifejtette, hogy Oroszország mindig leszállítja a kötelezettségben vállaltakat, szemben az LNG-s ügyfelekkel. Utóbbiak ugyanis felrúgják a szerződéseket, amennyiben jobb ajánlatot kapnak a lekötött gázra, és inkább kötbéreket fizetnek a le nem szállított gáz után.
Az orosz gáz árával kapcsolatban nem tudta megerősíteni, hogy azért olyan kedvező a szerződésben szereplő ár amilyen, mert ne szállítana Magyarország Ukrajnának gázt.
Az Euronews-zel kapcsolatban az FT megkérdezte Orbánt arról, hogy felmerül-e hogy Fideszhez köthető üzleti körök felől befolyásolási kísérlet jelentkezik az új tulajdonoson keresztül. Orbán elkente a választ, ugyanakkor elismerte, hogy van személyes ismeretsége az új tulajdonosokhoz.
A megszorításokról elmondta, ezekre minimális hatása van a növekvő nemzetközi energiaáraknak. Ezek ugyanis tízmilliárdos nagyságrendű terheket rónak a kormányra, míg a megszorítások százmilliós nagyságrendűek. Azt is kifejtette, hogy az olyan beruházásokat, mint a reptér megvásárlása, nem törölték, mindössze elhalasztották.
A költségvetési hiányról elmondta, hogy az egész Unió elengedte a hiánycélokat a koronavírus-járvány idején, Magyarország pedig a középmezőnyt lőtte be.
Az RTL kérdései következtek: először a Völner-ügy témájában. Orbán elmondta, az ügyről nem beszélt Varga Judit igazságügyi miniszterrel, és nem ismer olyan körülményt, ami megalapozná az ő felelősségét. A miniszterelnök saját bevallása szerint akkor szerzett tudomást a Völner-botrányról, amikor az ügyészség kitette a honalapjára, hogy az azóta lemondott igazságügyi államtitkár kiadását kéri a parlamenttől. Orbán szerint a kormány belső vizsgálatot nem indított, csak az ügyészség vizsgálja a Völner-ügyet.
Az RTL újságírója a tesztelésekkel kapcsolatban kérdezett ezután. Orbán nem tud arról, hogy kiterjeszteni terveznék az ingyenes tesztelés lehetőségét, mondván azok a gyorstesztek, amelyek nekünk vannak, azok kórházi körülmények között használhatók. Azt pedig, hogy a PCR-tesztek sokkal drágábbak idehaza, mint nyugaton, Orbán szerint is vizsgálnia kell a Gazdasági Versenyhivatalnak, szerinte is elfogadhatatlan a mostani helyzet.
A sok használhatatlan vagy hazsnálatba soha nem kerülő, a járvány elején dráán vásárolt lélegeztetőgépről a miniszterelnök azt mondta: mikor a vírus felütötte a fejét alig tudtunk róla valamit, a legrosszabbra is fel kellett készülni, az akkori kalkulációk szerint a legrosszabb esetben 8-10 ezerre lehetett volna szükség, ezért döntött a kormány amellett, hogy 10-16 ezret rendelnek, mert „az a biztos”.
Arra a felvetésre, hogy az elszálló infláció mellett egyszeri juttatásokkal kompenzálná a kormány a lakosságot, Orbán azzal reagált, szerint a juttatások többsége inkább állandó.
Orbán Viktor kifejtette, hogy kampánykérdésekkel csak a kampány megkezdése után válaszol, így nem tudhattuk meg, hogy kiáll-e vitázni Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel. Völner Pál korrupciós ügyéről pedig elmondta, hogy a bíróság ítélete után tudja bővebben kommentálni.
A Fudan Egyetemmel kapcsolatban azonban elmondta: véleménye szerint nem fogják az országgyűlési választások előtt megtartani a róla szóló népszavazást.
És a választásokkal egy időben sem. Mindazonáltal a népszavazás után figyelembe fogják venni az eredményét.
A pedagógusok béremelésről elmondta, hogy „nincs még kolbászból a kerítés”, de véleménye szerint igazuk van, és a mostani 10 százalékos emelés nem sokat segít az alacsony fizetésükön. Mindazonáltal a komolyabb bérrendezés véleménye szerint csak akkor lehetséges, ha a Fidesz megnyeri a választásokat.
Elmondta azt is, hogy a francia elnökválasztás előtt nem hoznak létre új EP-frakciót. A Macron elnökkel való találkozó után pedig nem kívánta megválaszolni, hogy benne látja-e az új Merkelt – vagyis a magyar kormány legfontosabb uniós szövetségesét – ugyanakkor kifejtette, várják, hogy az új német kormány megmutassa a profilját. Eddig azonban a hivatalban lévő francia elnök fontos tényező, és fontos szövetségese Magyarországnak az atomlobbi terén. Ugyanakkor meglátása szerint Magyarország elsődleges célja a V4 országokkal való együttműködés.
A BBC kérdései következnek. Arra a kérdésre, hogy amikor a miniszterelnök azt mondta, hogy „nincs kolbászból a kerítés” akkor arra gondolt-e, hogy nem építenek több kerítést, vagy azt, hogy előbb megépítik és utána várják a kifizetését, Orbán először megmagyarázta a magyar közmondás jelentését.
Majd hozzátette, „a kerítés elkerülhetetlen” bármi is legyen az Európai Bíróság döntése, „mindenkit meg fogunk akadályozni, aki illegálisan be akar lépni az országba”.
Szerinte ugyan az Egyesült Királyságban ez nem világos, de idén már több mint 100 ezer ember próbált meg illegálisan belépni az országba. „Nem csak Magyarországot, hanem Európát is védjük”- tette hozzá, ami történelmi küldetése Magyarországnak.
Azzal kapcsolatban, hogy mit szólnak ehhez az Európai Unió országai, elmondta,
„ez egy hosszú filozófiai vitához vezetne, hogy mi hogyan látjuk a valóságot, és ők hogy érzékelik a valóságot.”
Az „európai mainstream” a miniszterelnök szerint idealista, de mi „itt a frontvonalon” nem tudunk ezen gondolkozni. Orbán szerint ezért van, hogy „mi két lábbal állunk a földön, „Brüsszelben pedig filozófiai megközelítést alkalmaznak”.
Kérdésre elmondta azt is, az álláspontját nem változtatja meg, a jövő évi választások kimenetelétől függetlenül.
Orbán szerint a gyermekvédelmi népszavazás vitája „mélyen” tart, véleménye szerint pénzügyi zsarolást alkalmaz az Unió. Vagyis nem bocsátja rendelkezésükre a válságkezelő alapot (valójában egy részét), míg a családvédelmi és az oktatási törvényeket meg nem változtatják. Ezzel a miniszterelnök a nyáron elfogadott homofób szabályokra utal, és azt is érdemes megjegyezni, hogy a komoly magyarországi korrupciós kockázatokat is problémásnak találja az Unió.
Az MTVA városháza eladására vonatkozó kérdésére válaszul elmondta, hogy amíg fideszes többség van a parlamentben, azt nem fogják eladni.
Az ATV részéről Csuhaj Ildikó főmunkatárs először arra volt kíváncsi, hogy Áder János utódjára tett-e már jelölést a miniszterelnök. Orbán válaszul kifejtette, sajnálja, hogy csak két ciklust enged az alkotmány a köztársasági elnöknek.
Megerősítette ugyanakkor az értesüléseket, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a kormánypárt jelöltje a pozícióra.
Az M1 kérdéseire válaszolva Orbán arról beszélt, a kormány a harmadik otlást tartja kulcskérdésnek. Szerint bár „kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése, ezzel vannak országok, amelyek próbálkoznak”, ám ő szeretné ezt elkerülni, mert „a magyar néplelket, ösztönvilágot” olyannak ismeri, ami még nagyobb ellenállást fejetene ki, mint amekkorát most kifejt. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „a kötelező oltás nem működik”, szerinte a „meggyőzéssel nagyobb eredeményeket érhetünk el, mint a kényszerrel”.
A kórházaink kapacitása „fantasztikus” Orbán szerint, aki hozzátette, az orvosaink és az ápolóink nagyon jó munkát végeznek, és nem lát olyan fertőzéshullámot, amelyet a magyar ellátórendszer ne bírna ki.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e szükség energia-árszabályozásra, Orbán azzal felelt, hogy hosszú tanakodás után a benzináraknál is bevezettek „rezsiszabályozást”. A kormány a miniszterelnök szerint ma abban látja a lehetőséget, hogy a fizetéseket és a nyugdíjakat emelje, nem pedig a további árkorlátozásban.
Bevándorlás, a „másik nagy probléma”, ami a miniszterelnök szerint ez azért került ismét napirendre mert Belaruszia(sic!) irányából a Balti-államok és Lengyelország felé megindult egy újabb útvonal.
„Magyarország álláspontja egyértelmű, nem szabad beengedni a migránsokat. Egyre többen vagyunk EU-ban akik azt mondják, hogy a migránsoktól érkezett menedékkérelmeket az ország határán kívül kell lefolyatni.”
Ez az álláspont a miniszterelnök szerint két nagy vitát generál, az első, hogy ha kerítéssel védjük az országainkat abból valamit fizet-e az Unió. Orbán szerint szenvednek a Bizottság munkatársai, akik az „Angela Merkeltől megörökölt doktrínát” próbálják nyomni, és a kerítésen kívül már bármit fizetnének, de azt nem.
Hangsúlyozta a kormányzati álláspontot, hogy Brüsszelnek meg kell téríteni részben vagy egészben a határvédelem költségeit.
A második nagy kérdéskör, a nemzeti alkotmányok és az Európai Bíróság bevándorlásra vonatkozó ítéleteinek konfliktusa. Jelenleg 8 olyan ország van, akik korábban azt mondták, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez az Uniós joggal szemben. A magyar Alkotmánybíróság a Bizottság döntésétől függetlenül meg kell védeni a határokat. Ez alapján meg vizsgálták a kormány lehetőségeit, és úgy döntöttek, hogy
„semmit sem fogunk tenni azért, hogy megváltozzon a határvédelem rendje. Fenntartjuk azt a rendet, amit eddig is működtettünk. Akkor is ha az Európai Bíróság arra szólított fel, hogy változtassuk meg azt.
Az Alkotmánybíróság döntése ráadásul a miniszterelnök szerint egy „színvonalas újítást” is tartalmaz, ami az egyéni jogból az emberi méltóság kérdését átvitte a kulturális közeg területére. Nem csak a a szabadság absztrakt fogalma áll védelem alatt, hanem az egyént körülvevő „kulturális szövet” védelme is alapjogi védelmet élvez .
A miniszterelnök a „gyermekvédelmi” vagyis homofób népszavazásról elmondta, arról szól, a szexuális nevelést kinek kell elvégeznie. Mint mondta, véleménye szerint a szülőknek kizárólagos joga van erre, az EU azonban nem így gondolja – ezt „mi elutasítjuk, saját utunkat járjuk”.
Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a világ legnagyobb részén az oktatási rendszer keretében is végeznek szexuális nevelést, ahogy Magyarországon is, évtizedek óta.
A nemzetközi sajtótájékoztatón résztvevő külföldiekre gondolva elmondta, hogy véleménye szerint korunk két legfontosabb kérdése – a mindennapi megélhetés kérdésein túl – a bevándorlásról és az LMBTQ mozgalmak által javasolt nevelésről és társadalomfelfogásról szól.
Kifejtette, hogy erről óriási viták vannak Európában és Magyarországon egyaránt, és véleménye szerint Magyarország az egyetlen ország, ahol nem az elitek és vezetők véleményére hagyatkoznak, hanem népszavazással döntenek a kérdésben. Ahogy a bevándorlás esetében volt, így lesz a gyermeknevelés kérdéskörében is a miniszterelnök szerint.
Azt nem említette a miniszterelnök, hogy a „bevándorlásról” szóló menekültellenes, rasszista népszavazáson kevesebben vettek részt, minthogy megüsse az érvényességi küszöböt.
Az európai energiaválságról és kezeléséről elmondta, hogy „heves, órákig tartó őszinte és komoly vitát folytattunk csütörtökön az Európai Tanács ülésén.
A vitát lezáró dokumentumban ugyanakkor nincs szó az energiaárakról, mert nem tudtak megegyezni közös álláspontban. Miután megosztottak maradtak, nem született közös szöveg, azonban fontos eseményeket várnak az év végéig. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy az elsöprő többség szerint az atomenergia és gázfelhasználásra vannak közöshöz közeli álláspontok – vagyis nincsenek annyian az atomot ellenzők, hogy blokkolni tudják.
Úgy látja, év végéig határozat fog születni, miszerint nukleáris energia nélkül nem tudják a klímavédelmet folytatni, ezért zöldenergiának fogják nyilvánítani.
Meglátása szerint azt is ki fogja mondani a bizottság, hogy a gázenergia átmenetileg fenntartható, szemben a szénnel, ezért a gázenergia-beruházások támogathatók lesznek.
Így megtörténhetnek a nukleáris iparhoz kapcsolódó fejlesztések – eddig a bankok rosszabb feltételekkel adtak csak finanszírozást ilyen projektekre.
A külföldieknek mesélt kicsit a rezsicsökkentésről, emlegetve mekkora csatát folytattak érte Brüsszelben.
Mint mondta, vita van az energiaárakkal kapcsolatban is az uniós vezetők között. Mégpedig a karbonkvóták lakossági bevezetése miatt, aminek keretében a szennyező módon előállított energia után vásárolandó karbonkvóták árait ráterhelnék a lakosságra – vagyis a lakosságra terhelnék a fűtésből és közlekedésből származó kibocsátások költségeit.
Orbán szerint 2022-ben három kiemelten fontos dolog történik majd a kormány tervei szerint.
- Segítenek a legfiatalabbaknak és legidősebbeknek: a 25 évnél fiatalabbak nem fognak jövedelemadót fizetni, visszaállítják a tizenharmadik havi nyugdíjat.
- A kormány folytatja a járvány elleni védekezést. Orbán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Bizottság csütörtökön arról tájékoztatta az uniós kormányokat, hogy az omikron nevű vírusvariációhoz újfajta vakcinára lesz szükség. Ezt a Pfizer fogja kifejleszteni, Magyarország 9 és fél millió adagot rendel majd, amelyből másfél millió lesz felhasználható gyermekek számára. 2022 második félévében, illetve 2023-ban kaphatjuk meg az új vakcinát – közölte Orbán.
- A harmadik, a kormány által fontos dolognak tartott történés a „gyermekvédelmi” népszavazás lesz.
Orbán Viktor miniszterelnök az idei utolsó Kormányinfót az elmúlt év értékelésével kezdte. Elmondta, a 2021-es év két dologról szólt a magyarok életében, a vírus elleni küzdelemről és a gazdaság újraindításáról, hozzátette, nehéz év volt ez mind Magyarország, mind az egész világ számára.
„Egyfolytában védekeznünk kellett, együttérzünk azokkal, akiknek a családjában életek vesztek el, és szurkolunk azok felépülésért, akik most is betegeskednek”
– mondta el a miniszterelnök. Hozzátette, örülhetünk annak, hogy nem voltunk olyan tehetetlenek, mint 2020-ban amikor csak karanténnal és elszigetelődéssel tudtunk védekezni, hogy 2021-re kifejlesztették a koronavírus elleni oltást. Ezzel átállhatunk a karantén és az elszigetelődés alapú védekezésről az oltás alapú védekezésre.
„Győzni csak az oltással lehet. A szélrózsa minden irányából beszereztük a vakcinákat, elsőként Európában elértük a legmagasabb, 5,5 milliós átoltottságot, de ennél azóta sem tudtunk feljebb menni.”
A miniszterelnök elmondta, az oltásra épülő védekezést az év hátralévő részében is folytatjuk, a hangsúlyt az ismétlő és az 5-11 év közöttiek oltására fektetve.
A második nagy témával, a gazdasági újraindítással kapcsolatban elmondta, a magyar védekezésnek mindent megelőző fontos eleme a nemzeti konzultáció, amikor a vírus elleni főszabályok irányát alakítják ki.
Két konzultációban összesen több mint 2 millió ember válaszolt a kérdésekre, „ebből fakad a demokratikus támogatottság” a miniszterelnök szerint.
A gazdaság újraindítását nem segélyekre, hanem beruházások támogatására és munkahelyteremtésre építik. 1700 milliárd forintot fordítottak idén beruházások támogatására, amiből 1735 beruházás részesült.
A miniszterelnök szerint ennek köszönhető foglalkoztatottság Magyarországon elérte a válság előtti szintet, 4 688 000-en dolgoznak, a munkanélküliség 3,9%. Az európai átlag 6,7%, ami másfélszer nagyobb.
Ezzel a beruházástámogató politikával magyarázzák, hogy az idei év végére sikerült visszakapaszkodni a 2019-es szintre.
A Magyar Hang számolt be róla, hogy a kormányinfók alkalmával mindeddig mellőzött lapot véletlenül csaknem beengedték az évvége alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök által celebrált ünnepi alkalomra, azonban az illetékesek még időben észrevették az anomáliát, így ezúttal sem jutottak be.
A lap beszámolója szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársa telefonon kereste fel őket a szomorú hírrel, hogy a járványhelyzet miatt – más szerkesztőségekkel ellentétben – mégsem vehetnek részt. Miután e-mailben korábban visszajeleztek, hogy mehetnek.
A Magyar Hang szerkesztősége – hozzánk hasonlóan – évek óta hiába próbál személyesen eljutni a kormányinfóra, ellenben rendszeresen várják Gulyás Gergelyt és Szentkirályi Alexandrát a helyszín előtt, hogy legalább az utcán feltehessenek néhány kérdést.
Az esetről szóló képzelt riport itt olvasható.
A kormányinfót 10 órás kezdéssel hirdették meg, ehhez képest Orbán Viktor már összeszedett némi színházi késést.
