A Financial Times az ukrán konfliktusról kérdezett. Orbán szerint két igazodási pontjuk van: az egyik az igen harcias lengyel álláspont, a másik pedig az Európai Tanács álláspontja – aminek ülésén az ukrán elnök is jelen volt legutóbb. Mint mondta az EU semmilyen biztatást nem adott Ukrajnának.

Arról, hogy Lengyelország körömszakadtáig oroszellenes, kifejtette: Magyarország igyekszik leválasztani oroszpolitikáját az ukránpolitikájáról. Tehát támogatja Ukrajna függetlenségét, ugyanakkor ellenzik az Oroszország elleni szankciókat.

Amik egyébként – legalábbis részben – épp az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt állnak fenn.

Az Oroszországgal kötött gázmegállapodással kapcsolatban elmondta, hogy a magyar felfogás az, hogy 15 évre az éves szükséglet fele mindig rendelkezésre álljon, a másik felét pedig piacról szerzi be, arra számítva hogy így biztonságos és olcsó is lehet az ellátás. Emellett számít a kormány a horvát LNG-re, valamint az azeri gázra is.

Kifejtette, hogy Oroszország mindig leszállítja a kötelezettségben vállaltakat, szemben az LNG-s ügyfelekkel. Utóbbiak ugyanis felrúgják a szerződéseket, amennyiben jobb ajánlatot kapnak a lekötött gázra, és inkább kötbéreket fizetnek a le nem szállított gáz után.

Az orosz gáz árával kapcsolatban nem tudta megerősíteni, hogy azért olyan kedvező a szerződésben szereplő ár amilyen, mert ne szállítana Magyarország Ukrajnának gázt.

Az Euronews-zel kapcsolatban az FT megkérdezte Orbánt arról, hogy felmerül-e hogy Fideszhez köthető üzleti körök felől befolyásolási kísérlet jelentkezik az új tulajdonoson keresztül. Orbán elkente a választ, ugyanakkor elismerte, hogy van személyes ismeretsége az új tulajdonosokhoz.

A megszorításokról elmondta, ezekre minimális hatása van a növekvő nemzetközi energiaáraknak. Ezek ugyanis tízmilliárdos nagyságrendű terheket rónak a kormányra, míg a megszorítások százmilliós nagyságrendűek. Azt is kifejtette, hogy az olyan beruházásokat, mint a reptér megvásárlása, nem törölték, mindössze elhalasztották.

A költségvetési hiányról elmondta, hogy az egész Unió elengedte a hiánycélokat a koronavírus-járvány idején, Magyarország pedig a középmezőnyt lőtte be.