Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ilyen volt május elseje a Mércén, percről percre a szakszervezetekkel

Rendkívüli időket élünk, ilyenkor rendhagyó megoldásokra van szükség. Idén május elsejét karanténban töltjük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség közös kiállásra. Sőt! Ha valamikor, ma igazán fontos, hogy emlékeztessük magunkat – és egymást – arra, hogy küzdenünk kell a munkavállalók jogaiért és érdekeiért.

Persze, ez a jelenlegi helyzetben nehéznek tűnik, hiszen fizikailag messze vagyunk egymástól.

Épp ezért idén először a Mércén rendhagyó módon digitális május elsejét tartottunk.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés több civil szervezettel (köztük a Szolidaritási Akciócsoporttal) közös rendezvénysorozatot szervezett Mi vagyunk május 1-je! – Szolidaritás a válságban is címmel,

amelyet a Mércén egész nap közvetítettünk, percről percre.

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Elsősorban borzasztóan izgalmas!

Soha az elmúlt 130 évben nem volt olyan, hogy a munkások ünnepén karanténban lettünk volna. De mikor, ha nem ma fontos felszólalni a munkavállalók érdekeiért?

Ma, amikor rendkívüli a helyzet, és amikor oly sokakat fenyeget a közelgő gazdasági válság, amikor a munkavállalók még kiszolgáltatottabbak, és számtalan aspektusa változott egyik napról a másikra radikálisan meg az életünknek.

Ma első alkalommal tematikus napot tartottunk a Mércén, kiemelten foglalkoztunk május elsejével, méghozzá egy igazán inspiráló és széles körű együttműködés eredményeként. Rengeteg program futott nálunk egész nap, ami a szakszervezetek és a civil szervezetek együttműködésének volt köszönhető.

Ezért szeretném megköszönni a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek, hogy minket választottak május elsejei rendezvényük helyszínéül.

A Szolidaritási Akciócsoportnak, hogy rengeteg tudást és energiát rakott ezekbe a programokba.

Az aHang platformnak és a FES-nek, hogy a lebonyolításban segítettek.

Dániel Andrásnak, Adamik Zsoltnak és Mészáros Ágostonnak, hogy olyan különleges gyerekprogrammal készültek erre a napra, amit a nekem napközben írt visszajelzések alapján még a felnőttek is imádtak.

Külön szeretném megköszönni annak a szervezői stábnak, amely esténként órákon át gyúrta és alakította ezt a programot, hogy a lehető legszínesebb és legjobb legyen: Abdallah-Magdy Szabrinának, Buri Evelinnek, Dvorácskó Balázsnak, Karácsony Szilárdnak, Meszmann Tibornak, Sidó Zoltánnak, Szatmári Lajosnak és Székely Tamásnak, hogy még az idő szűkössége és a folyton felmerülő nehézségek ellenére is konstruktívan és jó hangulatban szerveztük meg ezt az eseményt.

A Partizán egész stábjának, hogy idejüket és energiájukat nem kímélve segítettek minket, hogy ez a nap igazán gördülékenyen menjen.

És nagyon köszönöm minden mércés munkatársamnak, akik az elmúlt időszakban rengeteg energiát tettek abba, hogy ez a május elseje ilyen különleges és kiemelkedő legyen.

És persze minden olvasónknak és nézőnknek, akik követtek minket ezen az izgalmas napon!

Ha tetszett az egész napos programunk, akkor arra kérlek, támogassátok a Mércét, hogy tovább fejlődhessünk, és még több, még jobb, még izgalmasabb programokat, cikkeket és videókat készíthessünk.

Köszönjük!

...

Havonta rendszeresen támogatom a Mércét

Egyszeri összeggel támogatom a Mércét

Egyszeri bankkártyás támogatás

Támogatási lehetőségek

Magyarországon sokáig nem nézte jó szemmel a hatalom a munkásság május elsejei megmozdulásait, nem egyszer a rendőrség verte szét a kizsákmányolt, jobb bérekért, munkáért és egy igazságosabb társadalomért tüntető dolgozókat, a baloldali eszméket és hirdetőiket pedig egyenesen üldözték.

Aztán a felszabadulás után szabadon, majd a negyvenes évek végétől erősen ajánlottan részt lehetett venni a május elsejei megmozdulásokon, hovatovább az állam és a tanácsok, államosított üzemek maguk szervezték a rendezvényeket.

Persze, hogy ezzel némiképp kiveszett egy idő után a munkásmozgalmi hagyomány, és ideológiai tartalmát is kitartóan koptatták a világos sör és a mustáros virsli ostromai, ugyanakkor egy fontos üzenete megmaradt: még ha ennek megvalósítása hagyott is maga után kívánnivalót, a rendszer elvileg, és az előttevalóhoz, valamint utána következőhöz képest gyakorlatilag is a dolgozókat szolgálta, hol jobban, hol rosszabbul.

A Fortepan képeiből közlünk válogatást régi május elsejékről, szerkesztőink családtagjainak személyes élményével. Fogadjátok szeretettel összeállításunkat.

Athénban a kijárási korlátozások ellenére százak tüntettek a parlament előtt, jelzésekkel ügyelve a távolságtartási szabályok betartására, miután a válság miatt ismét veszélybe kerültek a munkahelyek – épp hogy sikerült némiképp kilábalnia a recesszióból.

 

Az Egyesült Államokban a május elsején nem csupán a munkások munkahelyi helyzetéről, de a lakhatásról is szó esett, miután sokan nem tudják fizetni lakbéreiket a válság hatására.

 

De a londoni lakbérsztrájk is folyamatban van.

 

És a németországi Weddingben is tüntettek baloldaliak.

 

A fentiek persze csupán ízelítők, a mai nap világszerte kiállt jogaiért a munkásosztály, hogy a nemzetközi szolidaritás jegyében tiltakozzanak a gyilkos tőkés rendszer ellenében.

A járványhelyzet miatt idén nem volt zenés felvonulás, sem színpadi szónoklatok, és még a közös sör-virsli rituálé is elmaradt.

Viszont mindennél fontosabbnak tartottuk, hogy a mai nap a dolgozókról szóljon, ezért rendhagyó formában, digitális május elsejét szerveztünk: három szakszervezeti konföderáció (SZEF, MASZSZ, ÉSZT), és több civil szervezet (köztük a Szolidaritási Akciócsoport) részvételével a Mércén egész nap olyan programokkal készültünk, amelyek legfőképp arra koncentráltak, hogyan lehet enyhíteni a gazdasági válság okozta károkat, hogyan tudják a szakszervezetek védeni a munkavállalók érdekeit, milyen új formákat kell kidolgoznunk, hogy szolidáris, egymásra odafigyelő, és nyomásgyakorlásra képes közösséget alkossunk.

De hogyan sikerült? Ezt értékeljük élő műsorunkban:

 

Az elmúlt évek legnagyobb szervezett lakbérfizetési sztrájkra folyik éppen Amerikában, írj a Guardian.

A statisztikák szerint csak az előző héten 3,8 millióan veszítették el az állásukat és több, mint 30 millióan fordultak munkanélküli segélyért az elmúlt hat hétben, ugyanis munkaadójuk kénytelen volt bezárni a vírus miatt.

„Az emberek nem azért sztrájkolnak, mert nem szeretnének lakbért fizetni, hanem mert nem tudnak”

-nyilatkozta Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő a lapnak.

Egyedül csak New Yorkban több, mint 13000-en írták alá egy petíciót, amelyben megfogadják, hogy május hónapban nem fizetnek lakbért, valamint egy új törvény is bevezetésre került, amelynek értelmében nem kötelezhetőek lakbérfizetésre azok, akik a koronavírus miatt estek el a bevételi forrásuktól. Andrew Cuomo, a város kormányzója pedig 90 napra leállította a kilakoltatásokat.

A lakhatási jogokért küzdő civil szervezet, a Housing Justice For All szerint az intézkedésekkel mindössze csak elódázzák a problémát.

„A lakbért felfüggesztését és az ez alatt a krízisidőszak alatt felhalmozott elmaradások elengedésére lenne szükség, legyen szó jelzáloghitelről, bérleti díjról, a közműszámlákról”

-szól a szervezet követelése.

Ha a szervezők által készített előzetes számítások bejönnek, akkor az 1930-as évek óta a legnagyobb lakbértfizetési sztrájkra kerül sor New Yorkban: akkor a harlemi lower east side-i bérlők sztrájkoltak a megfizethetőbb lakbérért.

Az otthoni munkavégzés, az iskolabezárások és a kórházkiürítések miatt rengeteg pluszfeladat szakadt most a háztartásokra, és azokon belül is elsősorban a nőkre.

A helyzet eddig sem volt rózsás: a munka és a háztartási feladatok összeegyeztetése a járvány előtt is komoly kihívást jelentett a dolgozó nőknek, most azonban jelentősen romlott a helyzet.

A beszélgetés során a dolgozó nőket érintő problémákról lesz szó, a gondoskodási intézmények csődjéről, valamint arról, hogy hol a helyük a szakszervezeteknek ebben a kérdésben.

Vendégek: Kovács Anikó (Vasas), T. Saroy Krisztina (Amnesty International), Szűcs Viktória (SZEF).

Az elmúlt hetekben a Mércén Szolidaritás a válságban címmel közöltünk cikksorozatot, amelynek célja, hogy rendszerkritikus szemüvegen keresztül nézzen rá a koronavírus-járványra, és olyan közösségi cselekvési lehetőségeket mutasson be, amelyek segítségével nemcsak a mostani válsághelyzetet vészelhetjük át, de hosszabb távon is fenntartható, elidegenedéstől mentes életet élhetünk. Az írások közül most különösen ajánljuk azt, amelyek ehhez a  beszélgetéshez kapcsolódik:

1906. V. 1., a nyolcórás munkanapért – és a tőkés kizsákmányolás felszámolásáért – folytatott általános(nak szánt) sztrájk kezdődátuma csupán egy villanás a francia munkásmozgalom történetében.

Ezen dátum köré felfűzve azonban beleláthatunk abba, mit is akart az anarchoszindikalista szakszervezeti mozgalom, és hogyan kívánt egy igazságosabb társadalomért küzdeni a sajátos francia hagyományból fakadóan, hová vezetett az egyes frakciók, baloldali irányzatok létrejötte, formálódása és küzdelme egymással, valamint az elnyomó rendszerrel –

olvassátok hát el cikkünket, hogy megtudjátok, miért oly fontos ez a dátum!

Nézzük, hogyan ünnepelnek az ellenzéki pártok a munkásság ünnepén!

Az MSZP online aláírásgyűjtésbe fogott: a „Petíció az emberek védelmélben” címmel egy öt pontból álló védelmi csomagot állítottak össze.

Arra kérnek mindenkit, hogy pártállásra való tekintet nélkül írja alá a petíciót,ha egyetért a szakszervezetekkel. Az öt pont a következő:

  • Követeljük a tömeges tesztelés elindítását, és az egészségügyben dolgozók jelentős béremelését!
  • Követeljük a munkanélküli ellátás időtartamának 9 hónapra, összegének minimum nettó százezer forintra emelését!
  • Követeljük a családi pótlék, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás megduplázását!
  • Követeljük a 2020-ra járó 6,5%-os nyugdíjemelés visszamenőleges kifizetését, az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatását, és az átlag alatti nyugdíjban részesülők számára azonnali húszezer forintos egyszeri juttatás kifizetését!
  • Követeljük, hogy a munkahelyek megtartása érdekében a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoktól az állam vállalja át a bérek és járulékaik 80%-át!

A Momentum a járvány miatt munkájukat elvesztett emberek tömegére hívja fel a figyelmet ezen a „grotesz majálison”, ugyanis szerintük évtizedek óta nem voltak ennyire kiszolgáltatottak és jogfosztottak a dolgozók.

„A gazdasági szempontokat soha nem tehetjük asztalra a szociális szempontok nélkül. Nem szabad elfelejtenünk a számok mögött rejtőző emberi nyomort és szükséget. Képesnek kell lennünk új számokra jutni, amelyek már a megmentett életekről, a 21. századhoz illő életszínvonalról, újra felpörgő társadalmi mobilitásról szólnak. Boldogabb, sikeresebb majálisokról”

-írja Donáth Anna képviselő.

Kendernay János, az LMP társelnöke online sajtótájékoztatót tartott, amely itt nézhető vissza teljes egészében:

Kendernay szerint a vírus által kiváltott helyzet rendkívüli lehetőséget ad a gazdasági és társadalmi reflexióra; a kiútkeresés és a válság utáni világok sikerének záloga az legyen, hogy senkit sem hagyunk hátra.

Nem a profit, ne a múlt századi beidegződések vezessenek minket, hanem az emberségesség

-mondta a társelnök.

A Párbeszéd egy, a Mércéhez is eljuttatott közleményben május elseje alkalmából az alapjövedelem bevezetését kéri. A párt szerint a munkavállalók most azokat a munkavállalói és szociális jogokat ünnepelhetnék ma, amelyet nagyszüleik vívtak ki számukra: ám

„hazánkban olyan kormány van, amely a válságra hivatkozva hatályon kívül helyezte a munka törvénykönyvét, és mindent a munkavállaló és a munkáltató közötti egyedi megállapodásokra bízna”

A Párbeszéd szerint a mai nap fontos emlékeztetője annak, hogy a szakszervezetiség, az összefogás hatalmas szereppel bír a munkajogokért folytatott harcban.

„A legfontosabb jogunk az élethez való jog, ennek egyik legfőbb garanciája pedig az alapjövedelem. Ez a koronavírus és a kormányzat embertelensége miatt terjedő, súlyos társadalmi válságban minden eddiginél világosabban látszik”

„Mit ér a munkás, ha magyar?” teszi fel a kérdést a Jobbik . A párt szerint az ország „a multik gyarmatává és a Fidesz oligarcháinak tartományává” zülledt. Miközben az ország vezetői stratégiai partnerséget ajánlottak az nagy vállalatoknak, addig a munkások jogait jelentősen megnyirbálták, a béreken, a munkakörülményeken pedig nem javítottak.

„Az elmúlt ciklusokban a szociopata neoliberális dogma szellemében lefegyverezték a szakszervezeteket, a magyar munkavállalókat pedig feláldozták a tőkeérdekek oltárán, hogy olcsó bérrabszolgákat, engedelmes biorobotokat állítsanak elő a multik és a hazai Döbrögik, valamint Oberstrómanführerek számára”

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely szerint arra készültek, hogy idén a Városháza parkjában ünnepeltek volna a szakszervezetek, a Városligetből ugyanis fokozatosan kiszorították őket az építkezések:

„Hiszem, hogy munkavállaló egyedül nem képes megvédeni magát. Ezért hiszek az önszerveződés erejében. Ezért hiszek a közösségben, ezért hiszek a szakszervezeti mozgalomban is”

A megszűnő munkahelyek és kieső jövedelmek miatt nagyon sok embernek jelent majd gondot a lakbér, a rezsi és a jelzáloghitel fizetése.

Vannak azonban olyan közösségi és szolidáris megoldások, amelyek képesek lehetnek érdemben reagálni ezekre a problémákra.

Ez a beszélgetés két ilyen lehetőségről szól majd elsősorban: a bérlői szakszervezetekről, amelyek többek közt Barcelonában és Londonban is sikeresen lépnek fel az albérlők érdekeinek képviseletében. Valamint a bérlői lakásszövetkezetekről, amelyek például szakszervezeti tagok lakhatását oldják meg hosszú távon is megfizethető módon.

Vendégek: Pósfai Zsuzsanna (Periféria Központ) és Szabó Natasa (Szolidáris Gazdaság Központ).

Az elmúlt hetekben a Mércén Szolidaritás a válságban címmel közöltünk cikksorozatot, amelynek célja, hogy rendszerkritikus szemüvegen keresztül nézzen rá a koronavírus-járványra, és olyan közösségi cselekvési lehetőségeket mutasson be, amelyek segítségével nemcsak a mostani válsághelyzetet vészelhetjük át, de hosszabb távon is fenntartható, elidegenedéstől mentes életet élhetünk. Az írások közül most különösen ajánljuk azt, amely a beszélgetéshez kapcsolódik:

A webináriumban szakszervezeti aktivisták és szakértők beszélgetnek dolgozói egészségről, munkavédelemről és a szakszervezetek érdekvédelmi szerepéről.

  • Hogyan érvényesülnek és érvényesülhetnek a dolgozók egészséggel kapcsolatos érdekei?
  • Mi a helyzet a stresszel és a fokozódó munkahelyi mentális terheléssel?
  • Hogyan változtatja meg a vészhelyzet a munkahelyi rutinjainkat?

Vendégek:

Kovács László, a MASZSZ, VDSZ munkavédelmi szakértője, Schuszterné Kovács Ildikó, munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi szakasszisztens, Melisné Szilvia, Auchan alapszervezeti titkár (KASZ) és Pinkasz András (KSH Szakszervezet). A moderátor Meszmann Tibor, munkaügyi kutató lesz.

Az elmúlt hetekben a Mércén Szolidaritás a válságban címmel közöltünk cikksorozatot, amelynek célja, hogy rendszerkritikus szemüvegen keresztül nézzen rá a koronavírus-járványra, és olyan közösségi cselekvési lehetőségeket mutasson be, amelyek segítségével nemcsak a mostani válsághelyzetet vészelhetjük át, de hosszabb távon is fenntartható, elidegenedéstől mentes életet élhetünk. Az írások közül most különösen ajánljuk azt, amelyek ehhez a  beszélgetéshez kapcsolódik:

 

A mai napon letartóztatták a török szakszervezeti szövetség (DISK) elnökségét, derül ki a European Public Service Unions (EPSU, Európai Közszolgálati Szakszervezetek) Facebook-posztjából.

Az elnökség a szakszervezeti épületet készült éppen elhagyni, hogy május elseje alkalmából a munkások erőfeszítéseit ünnepelje virágokkal. A poszt szerint betartották a közösségi távolságtartás szabályait, maszkot is viseltek, ám a csoportra mégis erőszakkal támadott rá rendőrök egy csoportja, hogy börtönbe vessék őket. Az EPSU az elnökség azonnali szabad lábra bocsájtását követeli, mint írják:

„Együtt harcolunk egy olyan jövőért, amelyben az emberek és a bolygónk előbbre való, mint a profit”

A LIGA Szakszervezetek is közleményt adott ki a rendhagyó május elseje kapcsán, amelyben Ifjúsági Bizottságuk a fiatal munkavállalókat szólítja meg.

A koronavírus-járvány által leginkább súlytott területeken kiugróan magas a fiatal munkavállalók száma: de az idegenforgalomban, a vendéglátásban és a szórakoztatóiparban dolgozók most kilátástalan helyzetbe kerültek. Emellett arra is felhívja a figyelmet a szakszervezet, hogy pont ez a korcsoport van leginkább kitéve az atipikus foglalkoztatás hátrányainak, így ilyenformán is kiestek a védőhálóból.

A járványhelyzet arra is rávilágított, hogy az egészségügyben, szociális ágazatban dolgozók munkája nélkülözhetetlen:

„Az ágazatban dolgozó jól képzett fiatal munkavállalókat erkölcsileg és anyagilag is meg kell ezért becsülni, hogy mostani áldozatos munkájuk elismeréseként a jövőben is hazánkban járuljanak hozzá az egészségügy és a szociális ágazat sikeréhez”

-írják.

A szakszervezeti szervezettség a fiatalok körében alacsony, ezért többen méltánytalan feltételekkel, a jogosan járó juttatások nélkül, ténylegesen egyik napról a másikra kerültek utcára. A munkáltató jellemzően a közeljövőbeli újrafoglalkoztatás ígéretével bocsájtotta el a munkavállalót, de ennek betartására semmilyen garancia sincsen.

„Ahol működik szakszervezet, ott nem történhet meg, hogy bármely szakszervezeti tagot felmondási idő és végkielégítés nélkül küldjenek el, veszélybe sodorva a napi megélhetését! Az oka pedig nagyon egyszerű, a munkáltatók is tisztában vannak vele, hogy mi munkavállalók együtt erősebbek vagyunk!”

A LIGA ezért arra hívja fel a fiatal munkavállalók figyelmét: legyenek körültekintőek azt illetően, milyen feltételekkel állnak újra munkába, figyeljenek arra is, hogy képviselve legyenek az érdekeik. Amelyik munkahelyen már van működő szakszervezet, oda lépjenek be, ahol pedig nincsen – miharabb alapítsanak egyet, ebben a LIGA segítségét is kérhetik.

A koronavírus-járvány rengeteg módon változtatta meg az életünket. A bezártság mentálisan és fizikailag is megviseli az embert, a családok számára külön megterhelés a távoktatás, a mindennapjainkban az olyan dolgok is bonyolultabbak (és időigényesebbek lettek), mint egy egyszerű bevásárlás, vagy éppen a levelek feladása.

Ami viszont hosszabb távon felmérhetetlen problémákat okozhat: a munkavállalók rendkívül kiszolgáltatottá váltak. Egyik pillanatról a másikra szűntek meg munkahelyek, tömeges leépítések kezdődtek. De még ott is rengeteg probléma akad, ahol van munka.

Arról, hogy a szakszervezeti tagokat hogyan érinti a válság, itt írtunk korábban.

Az alábbi videókban munkavállalók mesélnek arról, hogyan változtatta meg az életüket, mindennapjaikat a rendkívüli helyzet. Közülük többen épp azért, mert a jelenlegi, kiszolgáltatott helyzetben

Nevüket és arcukat nem merték vállalni, csak levélben küldték el történeteiket. Az ő leveleiket színészek olvassák fel.

Egy vegyipar területén dolgozó nő helyzete

Pályaelhagyó bölcsődei dolgozó, akinek elege lett a dilettantizmusból

Munkájukat elvesztett műszakos dolgozó család. Újra közmunka? Közel a 60-hoz?

Önvallomás egy munkahelyről

Több évtizedes tapasztalattal rendelkező pedagógus – kiszipolyozó oktatási rendszer

Egy könyvtáros története: a közalkalmazottak sem érezhetik magukat biztonságban

Szilvi tapasztalatai a szakszervezet nélküli, és a szakszervezettel rendelkező munkahelyeiről

Mindezek után talán érthető, miért fontos, hogy a szakszervezetek védjék a munkavállalók érdekeit.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete rendhagyó beszélgetést szervezett a május elsejéről, a közszféra és a szociális ágazat dolgozóinak magyarországi helyzetéről, melynek vendége Szél Bernadett független országgyűlési képviselő volt.

Boros Péterné Szél kérdésére elmondta, hogy szerinte az idei majális jelszava az „Egészséges munkát és kenyeret!” lehetne. A közszolgálati szféra bár újra visszanyerte a presztizsét, a társadalmi megbecsülés majd akkor jön el, ha azt a szektorban dolgozók kiharcolják maguknak.

„Az elődeink is minden egyes fontos dolgot kiharcoltak maguknak, semmit soha nem adott meg magától a hatalom (…) a hatalommal szemben a küzdelem az, ami eredmény hoz”

-mondta Borosné.

De a koronavírus-járvány kapcsán azonban a közszolgálatban nem csak a társadalmi megbecsülés mutatkozik meg, hanem az óriási problémák is, hiszen sok helyen most nem tudják biztosítani az egészséges munkakörnyezetet. Fizikai kontaktussal munkát végezni ugyanis kockázatossá vált és amennyiben ez nincsen „beárazva” (tehát nem kapnak pótlékot, ami pont erre lenne való), addig az állam dolga ezt megváltani. A közszolgálatban dolgozók bértáblája ugyanis évek óta változatlan maradt, hatalmas bérelmaradások tapasztalhatóak a szférában, a legtöbben minimálbért keresnek.

„Mi ezt úgy gondoljuk, hogy az államnak dupla fizetést kellene erre az időszakra adni ezeknek a munkavállalóknak”

-hangsúlyozta.

A szociális ágazatban dolgozó kollégák ráadásul fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek, hiszen sokan terepen, védőfelszerelés nélkül dolgoznak – ugyanakkor a közszolgálatban nekik a legalacsonyabb a keresetük.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Boros Péterné május elsejei köszöntője itt hallgatható meg, Ferencz Norbert elnökségi tag, az MKKSZ „Szociálisok” társelnökének köszöntője itt, Farkas Andrea, Csongrád megyei titkár köszöntője pedig itt.

Május elseje a dolgozókról, és az érdekvédelemről szól. Ez az a nap, amikor fontos hangsúlyozni: együtt többek vagyunk, és csak erős szakszervezetek tudnak erőt felmutatva kiállni a munkavállalók érdekeiért.

A mai, egész napos rendezvénysorozat három szakszervezeti konföderáció, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés együttműködésében valósult meg. Alább pedig bemutatkoznak azok a szakszervezetek is, akik nap mint nap küzdenek a munkavállalók jogaiért:

Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

A bölcsőde és gyermekvédelem területen dolgozók reprezentatív érdekképviseleti közössége, immár több mint 30 éve.

Pedagógusok Szakszervezete

A legnagyobb közszférában működő szakszervezet több, mint 20 ezer taggal, 100 éves múlttal.

Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

A 104 éves VDSZ a legnagyobb ipari szakszervezet, mintegy 20 ezer aktív taggal.

T-Net Szakszervezet

A telekommunikáció területén dolgozók érdekképviselete

Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete

Az állami és önkormányzati intézmények dolgozóinak szakszervezeti tömörülése.

Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete

A bányaipar mellett a könnyűipari dolgozók képviseletét magára vállaló történelmi szakszervezet.

Vasas Szakszervezeti Szövetség

A vasipar, fémipar gépipar és az autóipar munkavállalóit tömörítő egyik legnagyobb és hosszú múltra visszatekintő szövetség.

Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete

A legelhagyatottabb sorsú szociális területen dolgozók érdekképviseleti szövetsége.

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Az akadémiai dolgozókat tömörítő, a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszerét érő támadások idején újraéledő szakszervezet.

Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete

A kereskedelemben dolgozók tízezer főt meghaladó érdekképviseleti szervezete.

Vasutasok Szakszervezete

A személy- és vasúti teherfuvarozás területén dolgozók nagy hagyományokkal rendelkező szakszervezete.

Nyomdász Szakszervezet

Magyarország legrégebbi történelmi szakszervezete, a nyomdaipar területén, ma is több száz taggal.

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

A villamosenergiaipar legnagyobb szakszervezete, ágazati kollektív szerződés kötő fél.

Ne felejtsétek el: keressétek a szakszervezeteket, lépjetek be, kérjetek tanácsot!

És itt pedig megtekinthető az első május elseje emlékére állított emlékmű hagyományos megemlékezéseinek összefoglalója:

Nem telhet el a majális gyerekprogramok nélkül. És nem is akármilyen program következik: két meseíró és egy bábszínész várja a gyermeklelkű felnőtteket és a felnőtt lelkű gyerekeket!

Dániel András eddig ismeretlen kufli-kalandokat, Kicsibácsi és Kicsinéni történeteket mesél nekünk, Adamik Zsolt vagány, eddig ismeretlen szavakkal ismertet meg minket, Mészáros Ágoston pedig a zenei aláfestésről gondoskodik, és így szállunk Holdra, vagy kapunk zoopedagógiai továbbképzést.

„A kurzarbeit itt segít áthidalni a válságot, de a válság ettől még nem szűnik meg”

– nyilatkozta kollégánknak Johannes Jakob, a Német Szakszervezeti Szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund – DGB) szövetségi elnökségi tagja a koronavírus-járvánnyal járó válság kezelésére szolgáló német rendszerről.

A vezető szavaiból kiderül, Németországban a törvények jobban védik a munkásságot mint nálunk, azonban egy ilyen centrumország erős gazdaságában sem minden fenékig tejfel – de beszél arról is, milyen lehetőségeket látnak a válság áthidalására, valamint milyen kötelezettségeik vannak a cégeknek a munkásokkal kötött megállapodások terén. Olvassátok május elsejei interjúnkat!

Mint tudjátok, Budapesten kötelező, de máshol is ajánlott maszkban járni.

De a maszknak más a szerepe is lehet.Ma, amikor mindannyian távolságot kell, hogy tartsunk egymásnak, ha lehet, még fontosabb, hogy érezzük: közösséget alkotunk, amelyben szolidárisak tudunk lenni egymással. De hogyan?

A szakszervezetek meghirdették:

2020 május 1-jén a maszk és a kesztyű a dolgozó emberek új kitűzője.

Ezek segítségével van lehetőségünk megszólalni is. Legyen a maszk és a kesztyű az új nyelvünk! Mert a munkavállalókat nem lehet elhallgattatni.

Ha te is üzennél, küldj képet a digitalismajus1@szef.hu email címre.

Íme néhány már elkészült üzenet:

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés az alábbi követeléseket fogalmazta meg:

  1. Követeljük, hogy a veszélyhelyzet miatt munkájukat elvesztett emberek és vállalkozások kapjanak állami segítséget. Senki ne maradjon jövedelem nélkül!
  2. Követeljük, hogy a munkaidő-keretet minden munkahelyen, ahol működik szakszervezet csak kollektív szerződés keretében lehessen módosítani!
  3. Követeljük, hogy a kulturális dolgozók és a szakoktatók közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető törvényjavaslatot vonják vissza!
  4. Követeljük, hogy a veszélyhelyzet gazdasági hatásait csökkentő intézkedésekről a munkaadók és a munkavállalók érdekeit képviselő országos szövetségek bevonásával hozzanak meg döntéseket!
  5. Követeljük, hogy erősítsék meg a munkahelyi, ágazati és országos érdekegyeztetés fórumait!
  6. Követeljük, hogy az állam által foglalkoztatottak körében, különösen az egészségügyben, a szociális szférában, a rendvédelem területén, az állami és önkormányzati közigazgatásban, és az oktatásban kerüljön sor érdemi bérfejlesztésre!

A Partizánnal közös élő műsorban beszélgetünk a szervezőkkel arról, mit követelnek idén a szakszervezetek, milyen helyzetben vannak a munkavállalók, és hogyan lehet küzdeni az érdekeikért.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői is beköszönnek a műsorban, amelyben visszatekintünk a szakszervezeti mozgalom elmúlt 130 évére is.

Nincs május 1. felvonulás, és zene nélkül.

Mivel azonban idén nincs felvonulás, ezért a Dorogi Bányászzenekar egy összeállítással készült, ami tökéletes ráhangolódás az egész napra:

Május 1. a munka ünnepe – lenne, ha lenne mit ünnepelni. Ma azonban erre nincs okunk.

A világon átsöprő járvány gazdaságilag is megrengeti a világot, és bár egyelőre megtippelni sem tudjuk, hogy milyen mélységű lesz a válság, azt már most látjuk, hogy a magyar munkavállalók számára a kormány nem sok segítséget ad.

A gazdaságvédelmi akcióterv ugyanis alapvetően az exportra termelő nagy cégek érdekeit szolgálja, kiegészítve a NER oligarcháinak gazdasági kisegítésével, miközben a bérből élők és a munkanélküliek tömegeit, ahelyett hogy védené, csak még kiszolgáltatottabbá teszi mind a válság hatásainak, mind a munkáltatóknak.  És mindeközben a kormány gyakorlatilag felfüggesztette a munkajogot.

Témába vágó cikkeink ezen a linken érhetők el.

És mindehhez jött még április 10-én az a kormányrendelet, amely 16-án már életbe is lépett, és amelyet nyugodtan nevezhetünk a rabszolgatörvény vészhelyzeti kiterjesztésének, ugyanis ennek értelmében  a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet. A rendeletben rengeteg a homályos pont, ráadásul amellett, hogy a munkavállalókat még kiszolgáltatottabbá teszi, valójában azokon a cégeken sem segít érdemben, akik bajban vannak.

A munkaidőkeret-rendeletről nemrég a Mércén beszélgettünk Trenyisán Máté munkajogásszal, László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével és Székely Tamással, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnökével.

Vagyis 2020. május 1-je nem az önfeledt ünneplés ideje. Tavaly ilyenkor a szakszervezeti mozgalom még a rabszolgatörvényellenes-tüntetések hatásának köszönhetően látványos utcai demonstrációval tudott erőt mutatni.

Ma erre nincs lehetőség, hiszen karanténban vagyunk. Erőt mutatni viszont így is lehet, és fontos is, hogy megtegyük.

Ma egész nap a Mérce felületein látjuk vendégül a szakszervezetek és civilek közös digitális megmozdulását, Mi vagyunk május 1-je! – Szolidaritás a válságban is címmel. Facebook-oldalunkon több beszélgetést és vitát követhettek, a honlapon pedig percről-percre közvetítünk az eseményekről, és számos cikkel és meglepetéssel is készülünk!

Ízelítő a programból:

10 óra: A Partizánnal közös élő műsorban beszélgetünk a szervezőkkel arról, mit követelnek idén a szakszervezetek, milyen helyzetben vannak a munkavállalók, és miért, hogyan lehet küzdeni az érdekeikért.

Napközben a szakszervezetek mutatják be, miért különösen fontos ma az érdekvédelem, munkavállalók mesélnek arról, hogyan változtatta meg az életüket a járványhelyzet. A gyerekprogramok között felbukkannak Dániel András Kuflijai; Adamik Zsolt mesével, Mészáros Ágoston zenés programmal készül.

Délután pedig három beszélgetés is lesz a járványhelyzet okozta válság hatásairól és az azokra adható válaszokról – ezeken a linkekre kattintva bárki részt vehet:

14:00-15:15: Munka a járvány idején

15:30-16:45: Lakhatási válság és bérlői önszerveződés

17:00-18:15: Nők és anyák a válságban

Tartsatok velünk!

A május elsejei program; forrás.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}