A brit tanker eltérítése után az USA katonákat és hadianyagot telepít Szaúd-Arábiába

Az Amerikai Egyesült Államok, valamint Szaúd-Arábia kormányai bejelentették, hogy az USA katonákat, valamint hadianyagot telepít a Közel-keleti országba

– írja a Reuters.

A lépés közvetlen előzménye, hogy az Iráni Forradalmi Gárda pénteken elfogott és a Bandar Abbászi kikötőbe navigált egy brit zászló alatt hajózó olajszállító tankert, a Stena Bulk cég Stena Impero nevű hajóját a Hormuzi-szorosban, útban az Egyesült Arab Emirátusokból Szaúd-Arábia felé.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala, igen szűk, cserébe a Perzsa-öböl bejárata, vagyis amennyiben egy hajó onnan a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül a Földközi-tengerre – vagy egyáltalán a világon bárhova – kíván hajózni, mindenképp át kell rajta haladnia. Ez pedig a közel-keleti olajat szállító hajók jelentős részénél így van.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Perzsa-öböl – és a Hormuzi-szoros – épp az egymással acsarkodó, nyugati és amerikai szankciókkal sújtott Irán, valamint az Egyesült Államokkal és más centrumországokkal kifejezetten szívélyes viszonyt ápoló olajdiktatúra, Szaúd-Arábia között fekszenek.

A a 23 fős, nemzetközi legénységgel operáló hajót a forradalmi gárda apró naszádjai, valamint egy helikopter közelítették meg, ezt követően letért útvonaláról és elvesztették vele a rádiókapcsolatot. Korábban egyes híradások szerint egy másik hajót is elfogtak, azonban a libériai zászló alatt hajózó Mesdar végül folytathatta útját.

A Stena szerint az Impero nemzetközi vizeken hajózott, így Iránnak semmi joga nem volt ahhoz, hogy feltartóztassa, a Közel-keleti állam azonban arra hivatkozik, hogy nem tartotta be a vízi előírásokat, hovatovább ütközött egy kis halászhajóval, majd figyelmen kívül hagyta a segélyhívó jelzést.

Irán nem először próbálkozott a hónapban, 11-én is megpróbált eltéríteni egy tankert, akkor azonban egy brit fregatt ezt megakadályozta.

Irán viszont nem véletlenül a brit hajókra repült rá, ugyanis Gibraltárnál korábban a Egyesült Királyság hatóságai foglalták le a Grace 1 nevű iráni tankert, mely a gyanú szerint a szankciókkal sújtott Szíriába szállított volna olajat.

Amire az iráni rezsimnek minden bizonnyal szüksége is van, miután az Egyesült Államok tavaly felmondta az országgal kötött atomalkut, melynek fényében a harcászati célú nukleáris kutatás feladásáért cserébe a nyugati országok kereskedtek Iránnal.

Ennek következtében Trump elnök szerint biztonságosabb lett Amerika, azonban katonai szakértők, saját vezérkara, valamint az izraeli hadsereg szerint is igen rossz ötlet volt a térség békéje szempontjából, ráadásul Irán ismét elkezdte úgy dúsítani az uránt, hogy abból fegyvert lehessen gyártani.

Az USA azt állítja, a héten lelőtt egy iráni drónt,

mely túl közel került az egyik hadihajójukhoz, Irán ezt azonban tagadja, cserébe bejelentette, hogy felszámolt egy amerikai kémhálózatot.

A térségben folyamatosan növekszik a feszültség, és mivel a jól hangzó semmiségek mellett nőket súlyosan elnyomó, kritikus újságírókat meggyilkoló, népirtásokban résztvevő, az egyet nem értőket rendszeresen megkínzó szaúdi rezsim konzekvensen képviseli a nyugati érdekeket, az országot (a szintén népirtó Iránnal és a korábban említett, szintén népirtó Szíriával szemben, melyek más, a linkek alatt elérhető okokból kifolyólag szintén igen aggályosak) nem sújtják szankciók.

Sőt, mi több, Szalmán herceg, a véreskezű diktátor a modern, reformer államférfi képében tetszeleghet, a Netflix pedig kicenzúrázta műsorából a rezsim számára kényelmetlen részeket, Szalmán király pedig örömmel fogadja az USA hadseregét.

Ugyanakkor a hadsereg-telepítéssel kapcsolatban arról az apróságról sem szabad elfeledkezni, hogy az Egyesült Államokban 2020-ban választások lesznek, a helyzet eszkalálása pedig Trump elnök érdekében állhat, mivel a háborús elnököket újra szokták választani.

via Reuters / CNN / Portfolio / Index
Olvass tovább!