Irán tíz napon belül meg fogja szegni az atomalkut

Irán már annyira sok, Washington szerint dúsításra alkalmas urániumot halmozott fel, hogy tíz napon belül átlépik a globális nagyhatalmakkal (Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, az Európai Unió és az USA) kötött atomalkuban megállapított maximális mértéket – adta hírül a CNN.

A megállapodást még 2015-ben írta alá az említett nyolc ország, aminek a célja az volt, hogy Irán ne tudjon olyan uránt dúsítani, amely hadászati célokra használható.

A megállapodás értelmében az ország így tizenöt éven keresztül nem tudna atombombán dolgozni, cserébe pedig az USA és az Európai Unió vállalta volna a Teheránnal szembeni gazdasági szankciók feloldását.

Az USA, pontosabban maga az elnök, Donald Trump már tavaly felbontotta az egyezséget, miután többször is kritizálta azt, „katasztrofálisnak” és a „lehető legrosszabb üzletnek nevezve”. A felmondással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy bizonyítékai vannak: Irán az alku megkötése óta is folytatja az uránium dúsítását. Ezek a „bizonyítékok” nagyrészt az alku megkötése előttről származtak és a döntéssel sem az amerikai vezérkar, sem az izraeli vezérkar nem értett egyet, csak a két ország vezetője, de nekik érdekükben áll Irán meggyengítése.

A CNN értesülései szerint ma Behrúz Kamalvandi, az egyik iráni atomügynökség szóvivője egy sajtótéjékoztatón azt mondta,ha az ország így folytatja az urándúsítást, akkor tíz napon belül, azaz június 27-én hivatalosan is átlépik a háromszáz kilogramban megállapított limitet.

Kamalvandi azt nyilatkozta, hogy amennyiben Irán úgy érzi, a gazdasági szankciók felfüggesztése nem teljesült, vagy éppen ellenkezőleg, szigorúbb lett, akkor az országnak jogában áll részlegesen vagy teljesen visszavonni az egyezmény melletti elköteleződését. A szóvivő azt is mondta, hogy

az európai országok még „megmenthetik” az atomalkut, ha ők is komolyan veszik az egyezményben rögzített vállalásaikat.

A közel-keleti ország az atomalku érvényessége értelmében tárolhat egy bizonyos mennyiségű urániumot és nehézvizet (a sima víz egy kémiailag módosított fajtája, amely az atombomba készítéséhez szükséges), a limitet túllépő mennyiséget pedig eladták más országoknak. Miután az USA felmondta az atomalkut, az ország nem tudta már exportálni a fölös urániumot – a jelenlegi mennyiség is ennek az eredménye.

Az USA és Irán konfliktusa az utóbbi, addig nyugati szövetségesként számontartott országban kitört 1979-es „iszlám forradalom” óta húzódik, és csupán Barack Obama próbálta azt rendezni 2015-ös atomalkujával. 2018-ra ez, főleg Trump elnök szélsőségesen Irán-ellenes tanácsadója John Bolton befolyása és a siíta állam szíriai konfliktusban játszott szerepe (Basár al-Aszad elnök leghűségesebb szövetségeseinek számítanak, miközben Washington éppen Aszadot próbálta elmozdítani onnan), ismét elmérgesedett.

Az esetleges iráni atomfegyver arzenál fenyegetése pedig főleg az USA egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesét, Izraelt fenyegeti. Eközben az EU mindenáron szeretné a 2015-ben kialakult békés viszonyt kereskedelmileg kihasználni, ez az USA pressziója miatt egyre kevésbé sikerülhet.

Olvass tovább!