A Fidesz győzelmét és az ellenzéki erőviszonyok jelentős átrendeződését hozta az európai parlamenti választás Magyarországon. Az Unió egészében pedig a liberálisok és zöldek látványos megerősödésével járt a vasárnap lezárult forduló.
A Mérce percről percre követi a választási eredmények utáni politikai reakciókat, a különböző frakciók alakulását, illetve az EU-s csúcsvezetői pozíciók betöltését. A tegnapi nap eseményeit itt olvashatjátok.
csehország • A tegnapi cseh választásokat nem túl nagy meglepetésre Andrej Babis miniszterelnök pártja, a szociáldemagógiára építő ANO nyerte, de nagyobb arányban, mint várták.
Czechia, European Election 2019: Plurality of vote share by district
Yellow: ANO-ALDE
Light blue: STAN+TOP09-EPP
Dark blue: ODS-ECR#EP2019 #Eurovolby pic.twitter.com/uFEUbU48OR— Europe Elects (@EuropeElects) May 27, 2019
A cseh körzetek térképéről kiderül, hogy csak Prága környékén nem szereztek többséget: magában a fővárosban a konzervatív-jobbközép STAN/TOP09 szövetség nyert, az elővárosokban pedig Václav Klaus pártja, az Eu-kritikus ODS.
Ezzel búcsúzunk is, köszönjük a mai, egész napos figyelmet!
írország • Az ír EP-választások „first preference” szavazásai szerint – ezek azok a pártjelöltek listái, akiket első helyen ikszeltek a szavazók, hiszen a szigetországban lehetőség van arra, hogy több lista jelöltjeit egyénileg is rangsorolják a választáson – a kormányzó jobbközép Fina Gael végzett az első helyen, a liberális pártcsaládba tartozó ellenzéki nagypárt a Fianna Fáil a második.
Harmadik szinte holtversenyben a nacionalista baloldali Sinn Féin és a Zöld Párt, a Sinn Féin 11,7%-ot ért el, míg a Zöldek az első preferenciákban 11,4%-ot kaptak. Az eredmény a Sinn Féinnek nem túl hízelgő, -6,5%-ot vesztettek 2014-hez képest.
Rajtuk kívül azonban bejutott még az I4C (Függetlenek a Változásért) nevű, alternatív baloldali lista is Brüsszelbe, ők szocialistaként határozzák meg magukat.
Ők is meglepően sok szavazatot, 7,4%-ot szereztek, ami saját magukhoz mérve igazi áttörést jelent.
Ireland:
First Preference Votes
FG-EPP: 29.5% (+7.2)
FF-ALDE: 16.5% (-5.8)
SF-GUE/NGL: 11.7% (-7.8)
Greens-G/EFA: 11.4% (+6.5)
I4C-GUE/NGL: 7.4% (+7.4)
LAB-S&D: 3.1% (-2.2)
S/PBP: 2.3% (-1.0)
SocDems-S&D: 1.2% (+1.2) pic.twitter.com/wJX1fz623h— Europe Elects (@EuropeElects) May 27, 2019
Franciaország • A francia EP-választás szinte minden eredménye ambivalensen értékelhető, kivéve egyetlen bizonyosságot: a baloldalt az alapoktól kellene újjáépíteni.
A szinte végleges számok alapján Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) mindössze 0,9 százalékponttal előzi meg a kormányzó erők Reneszánsz elnevezésű listáját, amelynek fő pillére Emmanuel Macron köztársasági elnök pártja, a La République en Marche (LREM), más jobbközép erők mellett.
Bár ezt sikerként adhatja el Le Pen, aki így revansot vehet a 2017-es elnökválasztás második fordulójáért, ahol a végső tévévitában hozott elég gyatra teljesítmény után alulmaradt Macronnal szemben.
Közelebbről azonban az RN által most szerzett 23,3% alacsonyabb, mint a 2014-es 24,9%, amikor a távol maradók aránya 8 ponttal volt magasabb. A most vasárnapi, jó 50%-os részvétel arra utal, hogy az előrejelzésekkel szemben a választók mégsem voltak annyira közönyösek az EP iránt, amely hagyományosan nem visz sokakat az urnákhoz Franciaországban.
Ez a kiemelkedőnek számító részvétel még inkább aláhúzza, hogy az RN mögött nem igazán van tartalék és növekedési lehetőség – a többi szélsőjobbos lista egyesített eredménye is 5% alatt marad.
Eközben Le Penék hosszú távú projektjében, a konzervatívokkal való összefogásban sem látszik a perspektíva egyelőre, főleg ha az utóbbiak ilyen siralmasan teljesítenek.
A Republikánusok (Les Républicains, LR, akik korábban már olyan tehetségeket adtak a világnak és a franciáknak, mint Nicolas Sarkozy, most mindössze 8,5%-ot értek el. Ez kevesebb mint fele a 2014-ben, majd a 2017-es elnökválasztás első fordulójában is teljesített, jó 20%-nak. Sarkozy 1999-ben 12,8%-ot szerzett, másnap le is mondott a pártelnöki tisztségről.
Úgy tűnik, hogy logikus módon az egykori jobboldali gyűjtőpárt mérsékeltebb, esetleg liberálisabb csoportjai átpártoltak Emmanuel Macronhoz, aki szinte minden szempontból kielégítheti az igényeiket: legyen szó a nagy állami rendszerek reformjáról, a leggazdagabbnak kedvező adópolitikáról, a menekültekkel szembeni kemény vonalas hozzáállásról vagy a sárga mellényes tüntetések kapcsán alkalmazott fokozódó rendőri és ügyészi offenzíváról.
A köztársasági elnök köre ugyan utólag sikeresnek ítélheti a stratégiát, amely elsősorban a Le Pennel vívott, azaz a progresszív-nacionalista csataként próbálta eladni a választást. A kormánypárti erők szerint ez segített abban, hogy elkerüljék a hasonló választásokon nagyon is gyakori szankciót, szóval e vereség voltaképpen győzelem lenne – amely mellesleg azt is bizonyítja, hogy amúgy sincs másik, meggyőző alternatíva (leszámítva persze Le Pent és a káoszt).
Nehéz azonban nem kudarcként vagy legalábbis figyelmeztetésként értékelni, hogy Macron épp a számára kezdetektől központi fontosságú európai terepen szorult a szélsőjobb mögé.
Hasonló részvételi aránnyal egy hasonló összetételű koalíció a 2017-es parlamenti választáson 32,3%-ot szerzett. A soron következő, önkormányzati választáshoz pedig a 2016-ban nagyjából a semmiből létrehozott pártnak egyelőre nem igazán van meg a struktúrája. Azaz nemcsak a Nagy Reformmaraton támogatottsága kérdéses, de a jövő politikai horizontja is – túl azon persze, hogy a macroni kísérlet nyomán valóban felszívódtak a politikai alternatívák, ami a demokrácia szempontjából nem túl kecsegtető.
Ha esetleg Emmanuel Macron mégis ragaszkodna ahhoz, hogy minden a legnagyobb rendben, lesz aki az orra alá dörgöli majd ennek ellenkezőjét: egy mai felmérés máris arra jutott, hogy a megkérdezettek 72%-a szerint változtatni kell a kormánypolitika irányán.
Balra a Zöldek és a homokos, szomorú, vizes sík
A vasárnap másik nagy győztese, az előzetes becslésekkel dacolva a Zöldek (EELV) lettek, akik 12,3%-kal nemcsak a néppártot, hanem az összes többi balos formációt is előzik, ami példátlan a párt történetében. De ezt a sikert elsősorban a többiek gyengesége teszi naggyá. A Zöldek hagyományosan jobban szerepelnek az európai választáson, 1999-ben pl. 16%-ot értek el, és legfontosabb témáik ezúttal kiemelkedő szerepet kaptak a kampányban, lévén a francia közvélemény is jóval érzékenyebbé vált a környezet- és klímavédelem fontosságára, ahogy ezt ősz óta számos fejlemény is jelezte.
A liberális beállítottságú Yannick Jadot vezette lista nem csupán a teljesen megroggyant, mindössze 6,2%-ra képes szociktól szívhatott el kiábrándult szavazókat, de a kormánypárttól is. Emmanuel Macronról ugyanis legkésőbb múlt ősszel, az ökológiai átmenet miniszterének lemondása után kiderült, hogy a bolygó iránti aggodalma főleg szavakban nyilvánul meg, tettekben jóval kevésbé. És ezen még az sem változtat, hogy egy ex-zöldet (akikből elég nagy a kínálat) még ő is fel tudott venni listájára, amelyet még Daniel Cohn-Bendit is támogatott – végső bizonyítékaként annak, hogy ha valaki tényleg aggódott a klímaváltozás vagy a biodiverzitás miatt, nem volt szabad a Reneszánsz listára voksolnia.
A francia Zöldek hagyományosan baloldali erőkként, jellemzően a PS partnereként, de sok ügyben a radikális baloldallal összefogva működtek, kissé zűrös szervezeti felépítéssel. Könnyen lehet, hogy ezúttal még Jean-Luc Mélenchon pártjától, az Engedetlen Franciaországtól (France Insoumise, FI) is elszippantottak néhány voksot, ugyanis az FI még a vártnál is rosszabbul szerepelt, mindössze 6,3%-kal, ami eltörpül Mélenchon 2017-es elnökválasztási eredményéhez képest (19,6%), és az előrejelzéseknél is rosszabb.
Kétségtelen, hogy az FI viszonya az EU-hoz szintén elég ambivalens: míg a baloldali fő trend talán az EU alapvető reformjait támogatja, az eurózónából való kilépésnek, vagy az azzal való fenyegetésnek is viszonylag jelentős a tábora. Hasonlóképpen megosztó és régi vita a protekcionizmus kérdése. A listája élére a szocikhoz hasonlóan egy „civilt”, az Oxfam volt szóvivőjét, az amúgy rokonszenves és tehetséges Manon Aubryt választó FI ezúttal elvált korábbi kényszerű partnerétől, a kommunistáktól.
Így összesen féltucat formáció szállt harcba a baloldali és zöld szavazatokért, mint a mellékelt ábra mutatja, mérsékelt sikerrel.
Korántsem valami alkalmi anomáliáról van szó, a francia radikális baloldal mára több ízben bizonyította, hogy képtelen egy hosszabb távú stratégia keretében újraépíteni a szocialisták évtizedek óta tartó neoliberális fordulata és annak látványos kudarca nyomán megszűnt baloldali alternatívát.
Ebben kétségtelenül nagy a felelőssége az egyes pártoknak és a hatalmassá nőtt egók mögött a közérdeket szem elöl tévesztő taktikázásnak, de azoknak a törésvonalaknak is, amelyekre fentebb utaltunk, az EU-hoz és a globalizációhoz fűződő viszonyt illetően (lásd még a Labour hasonló jellegű gondjait). Végezetül pedig a ma is erős és szervezett érdek-képviseleti csoportoknak és régi-új mozgalmaknak, szervezeteknek, amelyek a pártpolitikai képviselet terén nem akarták és tudták elérni, hogy a pártok értelmesebb alternatívát építsenek.
Ez a munka, amelynek szempontjából egyébként a sárgamellényes mozgalom is nagyon tanulságosnak bizonyult, sosem lehetne sürgetőbb. Bár az EP-választás jellemzően nem az alsóbb osztályok kedvence, a vasárnapi eredmények azt is aláhúzzák, hogy az úgynevezett népi szavazókat ma elsősorban, csaknem kizárólagos jelleggel a szélsőjobb képes megszólítani és az urnákhoz vinni, bár az alsóbb osztályok többsége továbbra is inkább a távolmaradást választja.
Az eredmények 74 képviselőre lebontva (a Brexit után majd 79 lesz), zárójelben a változás a képviselők eddigi számához képest:
– RN: 22 (-2)
– LREM-MoDem: 22 (az LREM először indult, a MoDem 2014-ben 7 helyet szerzett)
– EELV: 12 (+6)
– LR: 7 (-13)
– FI: 6 (+2; bár 2014-ben a kommunista párttal együtt indultak)
– PS-PP: 5 (-8)
Németország • A Europe Elects is publikálta a német köztévé Tagesschau nevű hírműsorának EP-választások alapján készített térképét, amelyen az látszik, melyik választókerületben és régióban mely pártok voltak a legerősebbek 2014-ben , és most.
A fekete a CDU-t, a zöld természetesen a Zöldeket, a piros a Szociáldemokrata Pártot, a kék a szélsőjobboldali AfD-t a lila pedig a rendszerkritikus baloldali Linksparteit jelöli.
Germany: Strongest party on the provincial level 2019 vs 2014
CDU-EPP: black
GRÜNE-Greens/EFA: green
SPD-S&D: red
AfD-EFDD: blue
CSU-EPP: dark grey
LINKE-LEFT: pink#EP2019 #Europawahl2019Chart: tagesschau/DasErste pic.twitter.com/Rpl1NsrKRs
— Europe Elects (@EuropeElects) May 27, 2019
A térképen egyértelműen és sokkoló módon látszik, mennyi bázis is vesztettek a szociáldemokraták, és az is, hogy míg Kelet-Németországban, a lengyel határ mellett továbbra is ay AfD-hez mennek a szavazataik, addig Északnyugat- és Nyugat-Németországban már a Zöldek veszik át a szocdemek szerepét. Egyébként utóbbiak például a legészakibb Schleswig-Holsteinben a CDU-tól vettek el rengeteg szavazatot. De ők vették át a szociáldemokraták hagyományos szerepét az egyébként CSU-uralta Bajorország nagyvárosaiban (München, Leverkusen) is, sőt, még Berlint is elvették a hagyományos baloldaltól ezzel az alkalommal.
london •
„Nagyon figyelmesen meghallgattuk választóink akaratát, és ma már úgy gondolom, hogy mindenképpen második népszavazással kell megerősíteni bármiféle megegyezést, amit az Európai Unióval Nagy-Britannia kötni fog, csak így szüntethetjük meg a parlamenti patthelyzetet.”
-mondta Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője, az EP-választási eredményekre reagálva.
Corbyn a teljes választási kampány, és gyakorlatilag a 2016–os kilépési népszavazás eredményhirdetése óta fenntartotta, „tiszteletben tartják a népakaratot” a kilépésre vonatkozóan. Ez a kijelentés a 2017-es kampány alatt még népszerűséget hozott neki, 2019-re azonban a 80%-ban maradáspárti munkáspárti szavazók már elkezdték ezért büntetni.
Corbyn csak és kizárólag egy, a megegyezésről szóló igen/nem szavazás ötletét vetette most fel, de valószínű, hogy ez a tervezett népszavazás lehetőséget fog majd adni arra, hogy a brit nép az Eu-ban maradás mellett is szavazhasson.
A Brexit Párt 31%-os győzelme ugyan nagyarányú, a brit EP-választásokon azonban sokkal több, Eu-ban maradást pártoló választópolgár szavazott a felmérések szerint, mint amennyien ellene voksoltak.
Budapest • Rövid indexes interjúban magyarázza pártja, az MSZP gyenge szereplését Ujhelyi István, az EP-kampány főnöke. Ebben Ujhelyi azt mondja, szerinte a DK kampánya során az MSZP teljes „Szociális Európa” programját átvette, valamint egyszerűen az ő szavazóikra mentek rá a DK-sok.
„azt hiszem, hogy sokszor kreativitásában, ügyek vitelében ügyesebbek is voltunk a DK-nál, de a Klára-brand nekik működött. Ráadásul nekem végig az az érzetem volt, hogy tulajdonképpen közösen mozgósítunk, mintha együtt, egymásért kampányolnánk, aztán a végén rájuk mentek el szavazni. Eközben a Párbeszéd szavazói meg, más okból, elmentek a Momentum felé, nem működött az összefogás-keresésünk.”
értékelte a kampányfőnök röviden a tanulságokat, majd azt is elárulta, az MSZP jövő szombaton dönt arról, hogy az elvileg Tóth Bertalan pártelnök által listavezetőként szerzett EP-mandátummal ki megy majd ki végül a szocialistáktól egyedüliként az EP-be.
Ő maga, miközben elismerte, komoly kudarc volt az eredmény, nem látja azt, hogy kampányfőnökként ő lenne ezért elsősorban a felelős, de hozzátette, „részletes jelentést” készít majd az elnökségnek, amelyben kielemzik a rossz szereplés okait.
„mi voltunk, akik javasoltuk, hogy legyen közös lista, de a DK azonnal kikosarazott minket, attól tartok, hogy az ellenzéki választók minket büntettek meg, amiért mégsem csináltuk meg ezt az összefogást.”
Vetette fel Ujhelyi a szerinte lehetséges egyik fő okot.
„megvolt a saját sztorink is, az a bizonyos szociális Európa, amiből levezettük a programunkat. Én mélyen hiszek ebben, eddig is ezért dolgoztam az EP-ben, és ezután is ezt teszem, ha tehetem. És ez az MSZP sztorija; az MSZP uniós partcsaládja a második legnagyobb erőként képviseli ezt és bizony végre is fogja hajtani a következő években. De a DK zseniális húzással az első napon átvette ezt a sztorit, méghozzá Dobrev Klárával. Copy-paste átvették az egész programunkat, ráültek a sztorinkra, és a saját jelszavaikkal, valamint Klárival elvették tőlünk. Ügyesen csinálták.”
-tette még hozzá.
Budapest, magyarország • A Political Capital elemzőintézet elemzése szerint a Fidesznek nem sikerült megszereznie a mandátumok kétharmadát, európai pozíciója pedig instabillá vált. Az EPP-n belül sok ellenséget szerzett magának, ugyanakkor a Salvini-féle pártszövetséghez csatlakozva befolyása jelentősen csökkenne. A Fidesz belpolitikai érdekei oltárán, egy EPP elleni kampánnyal feláldozta az európai parlamenti pozícióját. A Fidesz nagy (de nem rekord) arányú hazai győzelme európai szinten csökkenő befolyással párosul.
Az elemzés főbb megállapításai címszavakban:
Az EP-választás következményei az európai színtéren
- A mainstream továbbra is erős; fragmentáltabb, de nem euroszkeptikus EP alakulhat.
- Elhúzódó játszma során választják majd meg az Európai Bizottság elnökét.
- A V4-országokban is erősödtek az euroszkeptikus és a liberális pártok is.
- A Putyin-barát szélsőjobb- és szélsőbaloldali pártok erősödésével erősödik majd a Kreml hangja az Európai Parlamentben.
Az EP-választás következményei Magyarországon
- Az EP-választás hazai eredménye az identitáspolitika és a társadalom politikai polarizációjának további erősödését vetíti előre.
- Az összefogás-mantrával kampányoló MSZP-Párbeszéd kudarcot vallott, míg az önálló arcéllel is rendelkező, a kormányoldallal való kollaboráció gyanúját elkerülő pártok előretörtek.
- A hatékonyan működő kormánypárti mozgósítási gépezet az egyre autokratikusabb politikai rendszer egésze által biztosított anyagi és szervezeti erőforrásbeli fölényen nyugszik. De a kormánypárt korántsem olyan erős, mint amilyennek mutatja magát.
berlin, Németország • A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatja, hogy az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke, és kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett – idézi a CDU elnökének hétfői nyilatkozatát az MTI.
Annegret Kramp-Karrenbauer tájékoztatóján kiemelte: pártja támogatja Manfred Webert az Európai Parlamentben (EP) szükséges többség megszerzésében a brüsszeli bizottság elnöki tisztségéhez, és támogatja Angela Merkel kancellárt, hogy megszerezze a Manfred Weber jelöléséhez szükséges hozzájárulást a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban, a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó európai uniós testületben.
A csúcsjelölti rendszer erősíti a demokráciát, 2014-ben már alkalmazták is, és „nincs semmi ok arra, hogy most ne alkalmazzuk” – mondta a CDU elnöke. Hozzátette: arra törekszik, hogy pártja a következő EP-választáson is alkalmazza a csúcsjelölti rendszert, és reméli, hogy más pártcsaládok is átveszik a rendszert.
Hétfő reggel Manfred Weber is a csúcsjelölti rendszer mellett tette le a garast. Müncheni sajtótájékoztatóján az Európai Néppárt jelöltje az Európai Bizottság élere úgy fogalmazott
„az EP-ben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek.”
Az utóbbi időben több helyről is hallani lehetett, hogy nem a pártcsaládok által megnevezett csúcsjelöltek közül fog választani az EP, hanem egy kompromisszumos jelölt, például a néppárti Brexit-főtárgyaló, a francia Michel Barnier mögé sorakoznának fel a tagállamok és az EP-képviselők.
A magyar kormánypárt nyíltan kimondott szándéka is a csúcsjelölti rendszer felrúgása, nemrégiben Orbán Viktor be is jelentette, hogy a Fidesz már nem támogatja Weber csúcsjelöltségét.
Ezt erősítette meg ma Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki az MTI-nek azt nyilatkozta,
a magyar kormány egyik csúcsjelöltet sem tartja alkalmasnak arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, azonban reméli, hogy a tárgyalások során felmerülnek majd megfelelő személyek.
A mostani választások után felálló Európai Parlamentben azonban nem valószínű, hogy a Fidesznek vagy szélsőjobboldali barátainak elegendő erejük lesz ahhoz, hogy akadályozzák a konszenzusos csúcsjelölt megválasztását. Weber már ma tárgyalásokat kezdet a mérsékelt pártok – liberálisok, szocialisták, zöldek – frakcióival, akiknek a Fidesz és az euroszkeptikusok nélkül is kényelmes többségük lesz az új EP-ben.
A teljes országos elnökség tegnapi lemondása után most Moldován László, az LMP budapesti elnöke is bejelentette posztjáról való lemondására készül – értesült az Azonnali.hu. Moldován arról beszélt, „evidens”, hogy távoznia kell, miután a vasárnapi eredmények szerint a tavalyi 11 százalék helyett az LMP ma már csak 3 százalékos párt Budapesten.
Bővebben nem kívánt a döntéssel kapcsolatban nyilatkozni, és még csak annyit árult el, szerinte „számos oka van” a zöld párt ilyen mértékű bezuhanásának.
Budapest, országgyűlés • Az MSZP elnöke szerint egyrészt az EP-választás örvendetes fejleménye, hogy a „a progresszív erők karanténja” a szélsőjobboldal körül nem tört meg, sőt „az orosz pénzből orbáni rendszert építeni akaró” osztrák alkancellár, Strache bele is bukott szavaiba.
Másrészről szerinte az eredmények reményt kínálnak a belpolitikában is „mindazoknak akik Orbán rendszere ellen vannak” , és akik az őszi, önkormányzati választásokon így „lehetőséget kapnak, hogy fordítsanak sorsukon”.
„220 településen a Fidesz elvesztette a választást az ellenzékkel szemben, […] az ellenzéki együttműködés, ami alakul pedig igenis esélyt ad arra, hogy Magyarországon változást lehessen elérni ősszel.”
Tóth saját pártja, az MSZP eredményeire felszólalásában külön nem tért ki, csak általában „az ellenzékről” beszélt.
Budapest, országgyűlés • A Mérce a parlament folyosóján kapta el Csárdi Antalt, az LMP országgyűlési képviselőjét, aki pártja EP-választási kudarcáról és Puzsér Róbert ezzel kapcsolatos kijelentéseiről is beszélt. Mint ismeretes, Puzsér a hvg.hu kérdésére, hogy mit szól az őt támogató LMP és Jobbik EP-választási összeomlásához, tegnap csak annyit mondott: „mi közöm nekem ahhoz, hogy ők épp összeomlanak?!”
Csárdi szerint az LMP nagyon erős üzenetet kapott a választóktól, amit illő alázattal kell kezelni.
„Meg fogjuk nézni, mit hibáztunk, mit kell változtatni és megyünk tovább” – mondta, majd hozzátette sok céljukat még nem érték el, ezért akarnak tovább dolgozni. A célok között a devizahitelesek problémáinak megoldását, a lakhatási válság enyhítését és a zöldpolitikai kérdéseket említette.
A Mérce arra is rákérdezett, mi a véleménye Puzsér Róbert tegnapi kijelentéséről. Csárdi hangsúlyozta, csupán személyes véleményét tudja megosztani, a pártja hivatalos reagálását még nem ismeri. Elmondása szerint Puzsér Róbert tapasztalatlan politikusként megpróbálja kihúzni magát a felelősség alól.
A képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy valaki meneküljön egy ilyen súlyos helyzet elől. Hozzátette:
„a választók egészen egyértelműen megmondták, hogy mit gondolnak egy olyan típusú új pólusú együttműködésről, amit Puzsér Róbert megálmodott.”
Budapest, országgyűlés • A Jobbik frakcióvezetője a tegnapi eredményekre reagálva rámutatott, szerinte Orbán hiába aratott Magyarországon ismét nagyarányú győzelmet, ha az Európai Unión belül „elszigetelődött” ezzel pedig Magyarországot is lehetetlen helyzetbe hozta Brüsszelben, hiszen az Európai Parlamentben „nincsenek szövetségesei” Fidesznek.
Gyöngyösi szerint mindez azért történt, mert Orbánék a valós problémákra fókuszáló kampány helyett migráció-ellenes gyűlöletkampányt folytatott, csakhogy Heinz-Christian Strache, aki Gyöngyösi szerint „a Fidesz legnagyobb szövetségese” és az ő botránya lerántotta a leplet a tervekről.
Bár egy önkormányzati választás nem feleltethető meg egy európai parlamenti választásnak, de mégis, ha megnézzük a vasárnap esti eredményeket, azt láthatjuk, komoly eséllyel rendelkezik az ellenzék Budapesten az önkormányzati választáson.
A számok alapján elég biztosan ellenzékinek tűnik a III. IV. VI. VII. IX. XIII. és a XIV kerület, jó ellenzéki jelölttel jó budapesti és helyi kampánnyal pedig hozható a II. VIII. X. XI. XV. XX, és XXI. kerület, de talán a XVI. kerület kivételével nincs olyan, ahol ne lenne verhető a Fidesz. Ha pedig ehhez a kétfarkú és az LMP 3-5 százalékát is hozzászámoljuk, még biztatóbb a helyzet.
Csakhogy ehhez természetesen kellenek a jó jelöltek és az erős kampány. A következő napok egyik kérdése az lesz újranyílik-e és hogyan az ellenzéki megállapodás Budapesten, illetve felmerül-e új név a főpolgármesteri pozícióra.
Budapest, országgyűlés • Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hosszú idő óta először szólalhatott fel úgy ma az Országgyűlésben, hogy egy választáson a Fidesz után a legjobb eredmény elért pártot vezethet, tehát újfent, mint Orbán Viktor kihívója beszélhetett.
Orbán beszédére válaszul kifejtette, a Fidesz az EP-választáson „nem érte el a célját”, Orbán elbukta az egészet, hiszen nem lesz jobboldali-szélsőjobboldal EP-többség.
Ehelyett Gyurcsány szerint Európa kirekesztettjévé, „páriájává” válhat Magyarország a Fidesz és a miniszterelnök miatt.
Orbán némileg fásultan, de konstatálta, hogy régi ellenfele visszatért.
Azzal válaszolt Gyurcsány szavaira, hogy a választások
„A maguk hazugságainak hatékonyságát ismertük meg most vasárnap, nem az emberek igazi véleményét.”
Majd, ahogyan itt már meg is említette, felidézte, vasárnap a Fidesz „rekordgyőzelmet aratott” a választásokon, ami azt bizonyítja szerinte, hogy „a magyarok azt akarják, hogy az ő érdekeiket képviseljük Brüsszelben és ne Brüsszelét idehaza.”
(24.hu)
Budapest, országgyűlés • Helyette a szociálpolitikai és családpolitikai intézkedésekről tartott kisebb sikerpropaganda-beszámolót a parlament hétfői ülésén. Szerinte folyamatosan növekszik a bölcsődei férőhelyek száma és a családok támogatása, csökken az államdadósság. Hozzátette, a „gyorsuló magyar növekedés lassuló Európában történik.”
Ehhez kérte az Országgyűlés támogatását.
Ezzel szemben a szokásos győzelmi beszéd, vagy az „ellenzékváltó hangulat” emlegetése elmaradt, ehelyett az EP-választási Fidesz-teljesítményt „a családpolitika támogatásának” tudta be.
A frakcióvezetők parlamenti hozzászólásait élőben is közvetítjük, itt:
Jánisz Várufákisz brilliáns rétor és marxista közgazdász, aki 2015-ben görög pénzügyminiszterként a gazdasági racionalitás és az európai szolidaritás talaján állva heroikus küzdelemben bukott el a hajthatatlan Trojkával szemben, DIEM25 nevű transzeurópai értelmiségi mozgalmával próbált újat hozni az európai politkába. Mozgalma Európai Tavasz néven 7 országban kötött szövetséget helyi baloldali pártokkal, az üzenet közös volt: Európa megújítására egy föderális mozgalom lehet képes.
Várufákiszék az elmúlt hónapokban körbevonatozták Európát, és közben főképp Európa demokratizálásáról (nagyobb hatalmat a parlamentnek, átláthatóbb döntéshozatali mechanizmusokat) és a Zöld New Dealről beszélgettek az érdeklődőkkel. (Az ő elképzelésük szerint az Európai Befektetési Banknak kellene évi 500 milliónyi kötvényt kibocsátania, és ebből kellene finanszírozni Európa energetikai megújítását, mindeközben új, jó megélhetést nyújtó munkahelyeket is létrehozva.) A DIEM-et és az Európai Tavasz mozgalom iránt olyan neves európai és amerikai értelmiségiek fejezték ki szimpátiájukat, mint Slavoj Žižek vagy Noam Chomsky.
A 2019-es EP-választás egyik kétségkívül színes foltja volt, hogy az Európai Tavasz népszerűsítésében Pamela Anderson egykori színész és modell is szerepet vállalt, ezen a videón éppen Srećko Horvat horvát marxista filozófussal (ő az Európai Tavasz német listájának 3. helyét foglalta el) beszélgetnek egy németországi eseményen.
Don’t wait for the future to be asked where have you been in 2019. Join the future today on the streets with #FridaysForFurture #GlobalClimateStrike @GretaThunberg @pamfoundation @DiEM_25 @Fridays4future @ExtinctionR pic.twitter.com/2N2BzrDMFa
— Srećko Horvat (@HorvatSrecko) May 24, 2019
A baloldali föderalista áttörés azonban elmaradt, az Európai Tavasz mindössze egy képviselőt juttat az EP-be, miközben az általuk támogatott pártok több helyen értékes szavazatokat vontak el más baloldali-zöld erőktől, de mandátumhoz nem jutottak.
Az egyetlen mandátumot Görögországban sikerült elérni, itt a Várufákisz által vezetett MERA25 3.15 %-os eredményt ért el, ez az alacsony küszöb miatt egy képvielőt ér. A MERA az ellenzék győzelme miatt tegnap meghirdetett előrehozott választásokon is indul, ez a relatív siker lendületet adhat Várufákiszéknak, hogy a Syrizával szemben hiteles baloldali szereplő képét mutassák.
Néhány listának volt esélye ugyan mandátumra, mégsem jártak sikerrel.
- Németországban a 2017-ben progresszív netdemokráciás pártként 0.1% -ot elérő Demokratie in Bewegung (Demokrácia Lendületben/ Mozgalmi Demokrácia) és a Wandel (Változás) nevű újbalos pártokkal kötöttek szövetséget. Ezen a listán kapta meg az első helyen maga Jánisz Várufákisz, aki néhány nappal a választások előtt közölte, helyét nemsokára átadná a lista második helyezettjének, hogy bevethesse magát a görög országgyűlési választásokba. Talán ez a bejelentés is hozzájárult, hogy – Pamela Anderson plakátjai ide vagy oda – a lista csak 0.3%-ot kapott és a legerősebb mandátumhoz nem jutó pártként végzett. (0.7-tel a Kalózok már bejutottak.)
- Franciaországban szintén relatíve ismert névvel vágott neki az Európai Tavasz a választásoknak: a 2017-es francia elnökválasztáson a Szocialista Párt jelöltjeként magát újbaloldaliként pozicionáló, 6 %-kal az első körben búcsúzó Benoît Hamon Génération.S nevű formációja állított listát. Hamonék egy sokszereplős baloldali mezőnyben maradtak mandátum nélkül, 3.27 %-kal. A lista kudarcával két szocialistáktól kiugrott EP-képvidelő is búcsúzik a parlamenttől.
- Dániában a zöld-baloldali Alternatívával működtek együtt Várufákiszék, de az 5 % -os küszöböt itt sem sikerült átugrani: 3.4% -kal végeztek, ami visszaesés a párt 2015-ös 4.8 %-os parlamenti választási eredményéhez képest.
- Lenygelországban a 2015-ös parlamenti választásokon 3.6%.kal térképre kerülő újbaloldali Razem 1.3%-ot ért el.
Délnyugaton viszont nagyon esélye sem volt a föderatív baloldali üzenetnek.
- Portugáliában Rui Tavares (emlékezhetünk, ő írt először jelentést a magyar jogállamiság helyzetéről jelentést, aminek nyomán elüször vetődött fel a 7. cikkely szerinti eljárás) Szabad nevű zöld-baloldali pártja búcsúzott 1.83 %-kal (a küszöb itt is 5%-os volt).
- Spanyolországban az Egyesült Baloldal korábbi vezetője által gründolt Actúa ért el 0.1 %-os eredményt Várufákiszék szövetségeseként.
Az eredmények azért is tanulságosak, mert miközben a mozgalom a „föderatív”, „szociális” és „demokratikus” jelszavakkal indulva nem tudott sikereket elérni, számos jól beágyazott párt, elsősorban a zöld frakció pártjai, hasonló üzenetekkel tudtak erősödni.
Budapest • Az Országgyűlés épületében tartott sajtótájékoztatót a tegnap négy EP-mandátumot szerző Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc. Az egykori miniszterelnök arról beszélt, hiába próbálta Orbán Viktora bevándorlásellenes és bevándorláspárti erők küzdelmeként beállítani az EP-választást, nem járt sikerrel, hiszen olyan frakciók nyertek, melyek egy erősebb együttműködő szövetségként akarják látni Európát.
Kitért arra is, az EU nemcsak politika, de szociális együttműködés is, melyben nem nézzük tétlenül, hogy egy-egy tagállamban emberek nélkülözzenek.
Olyan Európa fog továbbra is épülni, amely élesen szemben áll a magyar kormányfő elképzeléseivel – mondta Gyurcsány.
Emlékeztetett, az Európai Parlamentben egyetlen pártnak vagy pártcsaládnak sincsen többsége, így az a kérdés, hogy kinek vannak szövetségesei. Gyurcsány szerint a Fidesznek nincsenek, így a párt „a vesztesek közé fog kerülni.”
Orbán pártja a választás igazi vesztese, mert szerint a Momentum és a DK is megkétszerezte a választóit tavaly április óta, a Fidesz elvesztette azok egyharmadát.
Négy tényezőben határozta meg a pártja EP-választási sikerét:
- a DK volt képes leginkább arra, hogy a Fidesz politikájával szemben egy ellenkező víziót állítson, hogy ne a hamis témákról, hanem a valóságos témákról beszéljen –
„egyenesen, őszintén és egyszerűen”. - helyes döntés volt Dobrev Klára listavezetői jelölése, mert képes volt olyan személyek érdeklődését is felkelteni a DK iránt, akik korábban nem követték a pártot.
- egyetlenegy pillanatnyi megingás, hiba nem volt az utolsó pillanatig fegyelmezett kampányban.
- jól tudtak mozgósítani, a mozgósítási versenyt ők nyerték meg.
Beszélt a tegnapi forduló tanulságairól is. Szerinte az ellenzék számára a legfontosabb tanulság, hogy Budapestet és vidéki városok sokaságát ki lehet szabadítani a Fidesz karmaiból átfogó együttműködéssel.
Gyurcsány ígéretet tett, hogy a DK a kiemelkedő eredménye ellenére sem fogja újranyitni az önkormányzati választásokra már megkötött ellenzéki megállapodásokat.
Fontosabbnak tartom a nyugodt ellenzéki felkerülést, mint hogy melyik párt kap egy 1-2 hellyel többet – jelentette ki.
Persze azt is hozzátette, hogy néhány helyen, ahol kirívó aránytalanságok vannak, ott lehetnek még korrekciók. Újságírói kérdésre azt is elmondta, a DK továbbra is támogatja Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltségét.
Gyurcsány teljes sajtótájékoztatóját élő videóban is közvetítettük, a felvételt itt nézhetitek meg:
Budapest • Hosszabb Facebook-bejegyzésben köszönte meg a vereség ellenére a szavazóknak a tegnapi támogatást Jávor Benedek a Párbeszéd politikusa, aki az MSZP várakozáson aluli kiesett az Európai Parlamentből.
„Sajnálom, hogy a zöld politikának mostantól nincs magyar képviselője az Európai Parlamentben, mert szükség volna rá, de el kell fogadnunk a választók döntését.”
– összegzett az egyébként EP-ben díjat is kapó képviselő, aki az MSZP-nek nem, de az őt 2014-ben megválasztó Együtt-PM pártszövetség szaavzóinak, a kampánycsapatnak, és EP-csapatának is köszönetet mondott.
Pozitívumként említette meg a Momentum jó szereplését, és szarkasztikusan azt is, hogy a Paks II projekt felelősei a kormányban ugyancsak fellélegezhetnek távozása folytán:
„És hogy valami pozitívval zárjam: legalább Pakson sokan megkönnyebültek tegnap este. :)„
-fogalmazott.
london • Keir Starmer, Jeremy Corbyn munkáspárti vezető brexitügyi árnyékminisztere bejelentette, a mai eredmény bizonyítja, hogy a Munkáspártnak a maradáspárti erők, és a második népszavazás követelése mellé kell állni, és el kell hagynia a brexiteseknek is megfelelni akaró politikát.
It’s no use trying to hide from these very disappointing results. We need to reflect hard and listen to our members, supporters and voters.
The only way to break the Brexit impasse is to go back to the public with a choice between a credible leave option and remain.
— Keir Starmer (@Keir_Starmer) May 27, 2019
Tegnap a BBC-ben meglepetése Corbyn egyik szoros szövetségese, Emily Thornberry árnyék-külügyminiszter ugyanígy reagált, kiemelve, katasztrofális következményekkel járt, hogy a szavazókban azt a benyomást keltették, a teljes munkáspárti vezetés támogatna egy „puha kilépést” az Európai Unióból.
Szavai nyomán a párttagság nagy többségét adó corbynisták már készülnek arra, a párt centristább erői ismét Corbyn leváltását tűzhetik ki célul, hogy megakadályozzák a párt szocialista fordulatának megszilárdulását.
Jeremy Corbynnak minden bizonnyal hamarosan reagálnia kell ezekre a követelésekre, ha csak nem akarja legközelebbi erős embereit is elveszíteni a Munkáspárton belül.
(The Guardian)
Hétfői müncheni sajtótájékoztatóján Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje bejelentette: elindítja a tárgyalásokat az EP szociáldemokrata, zöld és liberális frakcióinak vezetőjével az Európai Bizottság elnöki tisztségét illetően.
Bár az utóbbi időben több helyről is hallani lehetett, hogy nem a pártcsaládok által megnevezett csúcsjelöltek közül fog választani az EP, hanem egy kompromisszumos jelölt, például a néppárti Brexit-főtárgyaló, a francia Michel Barnier mögé sorakoznának fel a tagállamok és az EP-képviselők, Weber most újra kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett.
„Az EP-ben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek” – idézi a bajor politikust a hvg.hu.
Nemcsak Weber kezd tárgyalásokat a vezető uniós posztok kapcsán: ma Emmanuel Macron francia elnök és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is találkoznak. A Reuters szerint a két politikus egyetért abban, hogy egy zöldektől a mérsékelt konzervatívokig terjedő centrista koalíciónak kellene irányítania az Uniót a következő öt évben.
A hírügynökségnek madridi források elmondták, Sánchez azt szeretné, hogy Spanyolország súlya érvényesüljön az EU-n belül, a közösséget pedig Európa-párti politikusok vezessék.
Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Manfred Weber is, aki kizárt bármiféle együttműködést azokkal, akik „Európa elpusztításán dolgoznak”.
Mint már reggel megírtuk, a jobboldali-populista pártok növelni tudták mandátumaik számát a mostani EP-választáson, ám még így is nagyon távol állnak attól, hogy érdemben akadályozni tudják a mérsékelt pártokat. Ugyan a két legnagyobb pártcsalád, az EPP és a szocialisták (S&D) elveszítette többségét, a liberálisokkal és/vagy a zöldekkel már újra a parlamenti helyek többségét birtokolják.
Egy esetleges néppárti-szocialista-liberális-zöld koalíció annyira erős lenne, hogy még a néppárton belüli populisták, például a Fidesz szavazatai nélkül is tudná intézni a dolgokat.
Mivel a liberális és a zöld pártok is látványosan megerősödtek, így nem lenne meglepő, ha kezdeményező szerepet játszanának a jövőbeli koalíciók összetételét és politikai agendáját illetően.
Persze a helyzet ennél bonyolultabb, hiszen az Európai Bizottság elnökének kiválasztása nem kizárólag a parlament feladata, de ugyanakkora szava van a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsnak is. Itt pedig a magyar, lengyel vagy épp olasz euroszkeptikus vezetésnek sokkal nagyon ereje van, mint az EP-ben.
Nem csupán az Európai Bizottság vezetőjének személyéről születik döntés az elkövetkező időszakban. Ugyancsak most fogják megválasztani Donald Tusk utódját az Európai Tanács élén, illetve az EP-elnöki szék sorsa is most dől el. Emellett az Európai Központi Bank elnöki és elnök-helyettesi pozíciójáról is dönteni kell.
Ezekben a döntésekben pedig nem csupán az új EP összetétele játszik szerepet, de a tagállami érdekek, a kulcspozíciók igazságos területi eloszlása is szerepet játszik. Egy komplex folyamat elé nézünk tehát, amely során az unióban megszokott aprólékos kompromisszumkeresés lesz a vezérelve.
Róma • A hosszúra nyúlt vasárnapi olasz választási este feltétlen győztese Matteo Salvini belügyminiszter, miniszter-helyettes és pártja a Liga (ex Északi Liga). Salvini pontosan ugyanannyi szavazatot kapott most (32%), amennyivel új, stabil kormányzó párthoz illő szavazóbázist szedhetett össze: Észak-Olaszország jobboldali szavazói kitartottak mellette, ezenkívül a középső tartományokban (Lazio, Toscana, Umbria) is sikerült kialakítania bázisokat.
Matteo Salvini, olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes (k) és egy olasz vállalkozó (b) a Matteo Salvini tiszteletére rendezett fogadáson az olasz nagyköveti rezidencián, Budapesten 2019. május 2-án. Az olasz politikus ezen a napon megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
MTI/Mónus Márton
Ezzel párhuzamosan Matteo Renzi után összeszedte magát az olasz balközép Demokrata Párt. Az új főtitkár, Nicola Zingaretti választók számára közérthetőbb és kicsi balosabb projektje feledtetni látszik a pártbázissal a reformdühbe belebukó Matteo Renzit és szellemét, ez jelenleg 22%-ra volt elég. Ezzel viszont Zingaretti lett a legerősebb erő vezetője Salvini után.
Dél-Olaszország ugyancsak kevésbé meglepő módon továbbra sem kér a karrierje kezdetén az Északi Ligával a Mezzogiorno polgárainak szidalmazásával és ellenük folytatott északi gyűlöletkampánnyal magát megalapozó Salviniből.
2017-ben az ország délebbi tartományait (Abruzzo, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria) és Szicíliát a nápolyi illetőségű Luigi di Maio, az Öt Csillag vezetője megszerezte a párt számára, most pedig kemény harcban ugyan, de megtartották ezeket a bázisokat. Sokat vesztettek viszont az ország többi részében, így teljesítményük csupán 17 százalékos lett, ez majdnem csupán fele 2017-es eredményeiknek.
Beppe Grillo a párt „szellemi vezetője” és alapítója a választási eredményekre csak annyit reagált:
„Ma Mária Rádió és gregorián énekek a program”
utalva arra, nagyon is le kell nyugtatni az idegeit.
Oggi Radio Maria e Canti Gregoriani
— Beppe Grillo (@beppe_grillo) May 27, 2019
Az Öt Csillag azonban igazán nem csodálkozhat: eddig kormányprogramjukból szinte semmit nem tudott megvalósítani Giuseppe Conte koalíciója, és a 2018 nyári, menekülteket Olaszországba menteni kívánó Aquarius hajó ügye óta Salvini kváz-kormányfőként dominál helyettük. Az olaszok most mindezt érzékelték is, és Salvininek immár tényleges felhatalmazást is adnának, ha holnap lenne a választás.
Salvini előretöréséből Silvio Berlusconi egykor domináns jobboldali pártja, a Forza Italia jött ki a legrosszabbul. Minden várakozáson alul, 7,5%-kal az utolsó előtti helyre futott be az Európai Néppártban politizáló Forza. Így tehát, míg Salvini továbbra sem tudott a baloldal sáncai közé betörni (ezt az Öt Csillag tette meg korábban), a jobboldal rivális erőit végleg kannibalizálhatja bevándorlásellenes és gazdaságilag ultrakapitalista programja.
Spanyolország • 2015-ös meglepetésszerű győzelme után a vasárnap tartott önkormányzati választásokon mind Madrid polgármester, Manuela Carmena, mind pedig Barcelonáé, Ada Colau kikapott.
Az újbaloldali Podemoson belüli konfliktusok, a párt két vezéralakjának, Pablo Igelsiasnak és Íñigo Errejónnak a konfliktusa – mely utóbbi pártból történő kilépésével járt – jelentősen meggyengítették a madridi teljesítményt. Bár Manuela Carmena pártja, a Más Madrid az első helyen végzett, 19 mandátumot szerezve meg az 57 tagú képviselő-testületben, a többség mégis a jobboldalé.
Így a jobboldali-liberális Ciudadanos (11 képviselő) és a szélsőjobboldali Vox (4) segítségével a 15 mandátumot szerző Néppárt (Partido Popular, PP) jelöltje, José Luis Martínez-Almeida vezetheti a spanyol fővárost a következő 4 évben.
Barcelonában története során először a baloldali-nacionalista Katalónia Köztársasági Baloldala (Esquerra Republicana de Catalunya, ERC) szerezte meg a legtöbb önkormányzati képviselői helyet, szám szerint 10-et. Bár a lakhatási aktivistából városvezetővé avanzsált Ada Colau pártja, az En Comú Podem is 10 mandátumot szerzett, de 5000 szavazattal kevesebbet kapott, mint az ERC, így a polgármesterségtől neki is el kell búcsúznia. Helyét az ERC jelöltje Ernest Maragall veheti át.
Ahogy az EP-választáson, úgy az önkormányzatin is összességében a kormányzó szociáldemokraták, a PSOE kapta a legtöbb szavazatot, és sikerült megőriznie legfontosabb városait (pl. Sevilla).
A „változás városaiként” aposztrofált településeken, vagyis ahol négy éve rendszerkritikus baloldali jelöltek nyertek, ezúttal sehol sem sikerült megőrizni a polgármesteri széket. Barcelona és Madrid mellett Zaragoza, Santiago, La Coruña és Ferrol is elveszítette radikális baloldali vezetőjét.
Az eredmények közzététele után Manuela Carmen azt nyilatkozta, nem marad többé polgármester, de Madrid továbbra is „progresszív és nyitott város” marad.
Ada Colau vasárnap esti nyilatkozatában szövetséget ajánlott az ERC-nek, hogy megőrizzék a városban elmúlt négy évben megvalósított szakpolitikákat. Colau szerint négy év alatt megváltoztatták a városon belüli hegemóniát, és mára egyértelművé vált, hogy a többség baloldali vezetést akar.
Az EP-választások eredménye így alakult Spanyolországban:
- Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE): 32,8%
- Néppárt (PP): 20,1%
- Polgárok (Ciudadanos): 12,2%
- Podemos-Egyesült Baloldal (Podemos-IU): 10,1%
- Vox: 6,2%
- Köztársaságok Most (az ERC és szövetségesei): 5,6%
- Együtt Katalóniáért (JxCat): 4,6%
- más pártok: 8,4%
Budapest, magyarország • A hvg.hu kérdésére, hogy mit szól az őt támogató LMP és Jobbik EP-választási összeomlásához, Puzsér Róbert tegnap csak annyit mondott: „mi közöm nekem ahhoz, hogy ők épp összeomlanak?!” Ma azonban Facebook-oldalán reagált a tegnapi eredményekre.
A főpolgármester-jelölti aspirációkkal rendelkező Puzsér szerint „őrjöngő szekták uralják a teljes közéletet”.
Mint írja:
„Tíz szavazni hajlandó magyar közül hét Orbánt vagy Gyurcsányt választja. Tizenöt év alatt semmi nem változott. A rossz válaszok egymást erősítik, őrjöngő szekták uralják a teljes közéletet. Nincs szükség diskurzusra, már a társadalom is a szélsőséges válaszokat igényli, a kompromisszumok ideje lejárt. Nyomasztó tendenciák ezek. Vajon mi vár ránk a gödör alján?”
A múlt héten bejelentett tervek szerint egyébként mától indulna a fővárosi előválasztás második fordulójának előkészítése, melynek elvileg június végéig kellene lezárulnia. Mivel azonban mind a Karácsony Gergelyt támogató MSZP-Párbeszéd, mind a Puzsér mögött álló LMP és Jobbik is nagyon gyengén szerepelt, így nem lepődnénk meg, ha a következő napokban ezen a fronton is jelentős átrendeződések történnének.
Kolozsvár, pozsony • Vegyes eredményekkel zárult az EP-választás a két legnagyobb határon túli magyar közösségben. Miközben az erdélyi magyarokat képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség az adatok majdnem teljes feldolgozottsága mellett megugrotta az öt százalékos bejutási küszöböt (5,46%), addig Szlovákiában sem a Magyar Közösség Pártja (MKP), sem a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd nem jutott be.
Az MKP épp csak a küszöb alatt maradt, a voksok 4,9 százalékát szerezve meg, a pozsonyi kormánykoalíció részét képező Híd azonban csak 2,6 százalékot kapott.
A viszonylag magas romániai részvételi adatok miatt az RMDSZ-nek komoly mozgósítást kellett vasárnap elvégeznie, hogy végül viszonylag biztosan átlépje a bejutási küszöböt. Miután az urnazárás után két exit-poll is öt százalék fölé mérte a párto, Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy nyilatkozott, a romániai magyarságnak erős képviselete lesz Brüsszelben.
Az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetség 440-460 ezer szavazatot szerezhetett, ami jelentősen meghaladja a korábbi EP-választásokon szerzett szavazatszámot, és a legutóbbi parlamenti választásokon elért eredményhez hasonlít.
Mind az MKP, mind pedig az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, és a Fidesz támogatója az EPP-ben és az Európai Parlamentben is.
Miközben az uniós tagállam Szlovákiában és Romániában saját pártjaikra szavazhattak a kisebbségi magyarok, a vajdasági és kárpátaljai kettős állampolgárok a magyarországi pártlistákra szavaztak. Az NVI adatai szerint összesen 34.690 érvényes levélszavazat érkezett, ebből a Fidesz kapta meg a voksok tetemes részét (33.302). A Momentum 314, a Mi Hazánk 247, az MKKP 200, a DK 198, az MSZP-P 153, a Jobbik 118, az LMP 114, a Munkáspárt pedig 44 szavazatok kapott.
egyesült királyság, london • A részleges eredmények alapján most már egyértelműnek látszik, hogy a brit pártrendszer két nagy szereplője, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt számára is óriási bukta volt a Nagy-Britanniában csütörtökön tartott EP-választás:
a kormányzó Toryk csupán az ötödik, a Munkáspárt pedig a harmadik helyre tudott felkapaszkodni.
A 2016 óta egyre nyögvenyelősebben zajló brexit-folyamat hatására mind a kilépést, mind pedig a maradást támogató választók elfordultak a két párttól és helyette kisebb vagy épp új erőket támogattak.
Az élre Nigel Farage Brexit Pártja futott be a voksok 33,3 százalékával 28 mandátumot szerezve. Nigel Farage, aki korábbi pártjával, a UKIP-pel az öt évvel ezelőtti brit EP-választást is megnyerte (26,6%, 24 mandátum), most a megegyezés nélküli kilépés üzenetével kampányolt, a kilépést akaró szavazók pedig tömegével pártoltak át a Toryktól.
A konzervatívok angliai törzsterületei szinte teljes egészében Farage-hoz vándoroltak, még a legesélyesebb következő Tory pártvezér, Boris Johnson hillingdoni körzetében is negyedik helyre szorította vissza a Brexit Párt a kormánypártot.
A másik oldalon, a kilépés ügyében igen teszetosza Munkáspárttól a Liberális Demokraták irányába történt jelentős elmozdulás, a maradáspártiak sokkal hitelesebbnek ítélték Vince Cable pártját, mint Corbynékat. A LibDemek így befutottak a második helyre, a voksok ötödének megszerzése 15 mandátumot hozott nekik, ami pont 14-gyel több, mint amennyit 2014-ben szereztek.
Harmadik helyen Jeremy Corbyn Munkáspártja, megfelezve eddigi húsz EP-mandátumát. Negyedik helyre a Zöldek futottak be (12,5%, 7 mandátum), a Toryk pedig csak a voksok 8,8 százalékát szerezték meg, és 19 helyett csak 3 (!!) EP-képviselőt küldhetnek Brüsszelbe – arra a rövidke időre, amíg Nagy-Britannia az EU része még.
A mostani eredményeknek feltételezhetően két komoly hatása lesz.
Egyrészt a Brexit Párt győzelme felerősíti a kormánypárton belül is a kemény, akár megállapodás nélküli kilépést akarók táborát, így a pénteken lemondott Theresa May utódja már sokkal kevésbé akarhatja elkerülni a „no-deal Brexit” veszélyét.
Másrészt pedig a Munkáspárton belül újra felerősödhetnek a pártvezér elleni hangok, feltételezhetően újra megpróbálva leváltani Corbynt a párt éléről. A Munkáspárt árnyék-külügyminisztere, Emily Thornberry vasárnap kijelentette, pártjának radikálisan újra kell gondolnia a Brexithez fűződő viszonyát.
Összességében egyébként a kilépést inkább támogató pártok együttesen a voksok 44, a maradást inkább támogató pártok pedig 40,3 százalékot kaptak, a kettő között álló Munkáspárt pedig 14,6-ot.
Budapest, magyarország • A Demokratikus Koalíció és a Momentum meglepetésszerű teljesítménye, illetve az MSZP, a Jobbik és az LMP gyenge eredményei már vasárnap este komoly reakciókat váltott ki.
- Az LMP elnöksége még a hivatalos eredmények publikálása előtt lemondott.
- A Jobbik Jakab Péter szóvivőjén keresztül „a szükséges korrekciók” elvégzését helyezte kilátásba.
- „Az MSZP elnöksége vállalja a felelősséget, és NEM mond le” – nyilatkozta Tóth Bertalan.
- A DK maga is meglepődött azon, hogy négy képviselőt is küldhet az EP-ben, a párt szerint európai szinten Orbán pedig elveszítette a választást.
- A Momentumnál is nagy volt az öröm, úgy értékelik, rést ütöttek az Orbán-rendszer falát, az őszi önkormányzati választásokon pedig az első téglát is kiütik belőle, ígérik.
brüsszel • A 28 tagállamból beérkezett választási eredmények és becslések alapján a Kantar közvélemény-kutató szerint így fog kinézni a 751 tagú Európai Parlament összetétele (zárójelben a 2014-es mandátumszámok):
- Európai Néppárt (EPP): 179 mandátum (216)
- Szocialisták és Demokraták (S&D): 150 (185)
- Liberálisok (ALDE): 107 (69)
- Zöldek (Greens/EFA): 70 (52)
- radikális baloldal (GUE/NGL): 38 (52)
- konzervatívok (ECR): 58 (77)
- Szabadság és Direkt Demokrácia (EFDD): 56 (42)
- Nemzetek és Szabadság Európája (ENF): 58 (36)
- más: 35
Ez a modell persze a most leköszönő parlament frakcióival számol, de nem tudjuk még, hogy a jelenlegi szélsőjobbos vagy nacionalista csoportok (három is van) hogyan alakulnak át, egyesülnek vagy szűnnek meg.
Mindenesetre annyi már biztosnak tűnik, hogy a jobboldali populisták bár növelni tudták EP-mandátumaikat, nem értek el áttörést. Ezzel szemben a leglátványosabb növekedést a liberális ALDE frakció produkálta, illetve a zöldek is növelték befolyásukat.
Az Európai Néppárt és az európai szocialisták nagyjából egyforma mértékben veszítettek képviselői helyeikből.
Bár ketten együtt már nem rendelkeznek a mandátumok többségével, az ALDE-vel vagy a zöldekkel szövetkezve is kényelmes többséget tudnak alkotni a centrista erők. Az ALDE-vel akkor is kényelmes maradna a többség, ha például a Fidesz mégis kilépne az EPP-ből.
A csúcsjelölti vitákon Frans Timmermans szocialista jelölt által felvetett „progresszív koalíció”, mely a radikális balt, a zöldeket, a liberálisokat és a szocialistákat foglalná magába, nem rendelkezne többséggel az új EP-ben.
EU28: Ladies and gentlemen, the new European Parliament!
Details: https://t.co/JaP0MTYOBR
(based on the results of the BBC, the European Parliament website, and based on our research of the future group affiliation of „new” parties entering the European Parliament). #EP2019 pic.twitter.com/WSMfdSRkuB— Europe Elects (@EuropeElects) 2019. május 27.
Budapest • A Nemzeti Választási Iroda tegnap esti közlése alapján az európai parlamenti választáson a magyar választópolgárok 43, 36 százaléka vett részt, vagyis összesen 3.430.163-an adták le voksukat.
Az adatok 99,9 százalékos feldolgozottsága mellett a szavazatok így oszlanak meg:
- Fidesz: 52,14% (13 mandátum)
- DK: 16,26% (4 mandátum)
- Momentum 9,92% (2 mandátum)
- MSZP-Párbeszéd: 6,68% (1 mandátum)
- Jobbik: 6,44% (1 mandátum)
- Mi Hazánk: 3,33% (0 mandátum)
- MKKP: 2,63% (0 mandátum)
- LMP: 2,19% (0 mandátum)
- Munkáspárt: 0,42% (0 mandátum)
