Közmédiás vonulással ért véget a nemzeti ünnep – március 15. percről percre a Mércén

Sűrű nap van mögöttünk, délelőtt zászlófelvonás, klímasztrájk és Orbán-beszéd is volt, délután pedig az ellenzéki pártok és civil szervezetek közös demonstrációját tartották. Ezután az ellenzéki képviselők az Országház kapujára függesztették ki közös kiáltványukat, Hadházy Ákos pedig pár tucat ember élén újra a közmédia székházához vonult.

Kiemelt kép: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Bár Hadházy Ákos egyelőre még tart az MTVA épülete felé, mi lezárjuk a mai percről percre közvetítésünket – persze bármi fontos történik ma este, arról majd még beszámolunk!

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, 6 kinti tudósítónk és 5 bent ülő szerkesztőnk nevében búcsúzom is.

Ha délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök beszédét erőtlennek minősítettük, akkor az összellenzéki tüntetést is hasonló jelzőkkel illethetjük. A különbség annyi: Orbán legalább csak egy felszólalót hívott fel maga mellél a színpadra.

Ahogy azt sejteni lehetett, az ellenzéki pártok is egyfajta EP-választási előszobának tekintették az idei nemzeti ünnepet. Ha mi is így teszünk, akkor nem sok okunk van az optimizmusra, ugyanis bár ez volt az a tüntetés, amit úgy harangoztak be, mint a teljes ellenzéki összefogás eddigi legnagyobb eseményét, látványosan kevesen (legfeljebb ötezren) voltak a demonstráción.

Vagyis rögtön a startvonalnál eldőlt, hogy ez a teljes összefogás azért mégsem az a mézesmadzag, amivel be lehet csalogatni az embereket a pártok utcájába.

Igaz, voltak gondok a mozgósítással is: nem igazán volt látványosan kommunikálva a mai közös tüntetés, így legfeljebb azok a pártok tudtak értékelhető bevonulást felmutatni, akik előzetesen saját körben is mozgósítottak. Ebből a körből a Demokratikus Koalíciót érdemes kiemelni, Gyurcsány Ferenc például az utóbbi idők legvehemensebb DK-beszédével lepte meg híveit – amit egyébként Dobrev Klára, a párt EP-listavezetője is megfejelt egy hasonlóan energikus beszéddel. A DK-szimpatizánsok legnagyobb örömére.

Nagyobb tábort a zászlók fényében még a Jobbik, és talán az MSZP tudott felmutatni.

De nem is ez volt az igazán komoly baj. Hanem az, hogy 2019. március 15-re az ellenzéki pártok totálisan kifogytak a mondanivalóból.

Azt, hogy összefogásra van szükség, és hogy „egyedül nem megy, csak együtt tudjuk leváltani a kormányt”, jó ideje hallgatjuk. Viszont ezen a lassan kiüresedő szólamon kívül nem sikerült ma sem újdonságot mondani a tüntetőknek, és mivel ma minden eddiginél többen álltak fel a színpadra, hogy még hosszúságban is egymásra licitálva ecseteljék ezt, nem csoda, hogy már a tüntetés utáni vonulás sem vonzotta igazán, csak a legelszántabbakat.

Tipikus példája ennek Donáth Anna – legalább üdvösen rövid – beszéde, melynek fő üzenete az volt:

„Ahhoz, hogy valódi egységet teremtsünk, nem elég valamit tagadni, előbb meg kell neveznünk a közös értékeinket.”

Ugye, hogy ezt már elég sokszor hallottuk? De arról, hogy mégis mik lennének ezek a közös értékek, még mindig nem tudunk semmit.

Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos pedig szinte ugyanazt a beszédet tartotta meg ma is, mint a Mindenki Magyarországa Mozgalom indulásakor (Márki-Zay talán kicsit arrogánsabban hangsúlyozta saját szerepét az ellenzéki összefogás tető alá hozásában, immár teljesen elfelejtkezve arról, hogy ő maga is úgy jutott polgármesteri székhez, hogy az ellenzéki pártok tolták hátulról).

Ráadásul Hadházy mindezt megfejelte egy újabb vonulással is az MTVA épületéhez, ami igencsak messze van a tüntetés helyszínétől ahhoz, hogy egy ilyen hosszúságú tüntetés végén tömegeket vonzzon.

Viszont talán ez mutatja meg a legjobban, hogy miben áll jelenleg az ellenzék gondja.

Leginkább abban, hogy az ellenzék már megint nem figyel oda a saját választóira, hanem saját nünükéin pörög. Bármennyire is tiszteletre méltó az a következetesség, ahogyan Hadházy Ákos kitart az MTVA csepülése mellett, azt nem belátni, hogy ezeknek a vonulásoknak semmilyen értelme vagy vonzereje nincsen – szűklátókörűségre utal.

De ugyanígy kezdik szem elől veszteni a pártok azokat az ügyeket, amelyek valóban fontosak a társadalom szempontjából (e szempontból még látványosabb volt, ahogy tegnap legfeljebb félmondatos gesztusok szintjén támogatták a közszolgálati dolgozók sztrájkját).

Persze, érthető, hogy ma az ellenzék elsősorban az EP-választásra koncentrál, ám mivel arról mondanivalója az európázáson meg a szabadságon túl nincsen, ezért igencsak kétséges, hogy a mai megmozdulás után mennyire lesz ez mozgósító erejű.

Az EP-választás amúgy nem meglepő módon – legyen bármekkora is a tétje – soha nem fog akkora tömegeket mozgósítani, mint amekkora jelentőséget a pártok tulajdonítanak neki. Ráadásul májusban még nem valósul meg az a totális összefogás, amivel az ellenzék már most kampányol – ez viszont agában hordozza azt a veszélyt, hogy a választók az esetleges kudarc után még nagyobb apátiába süllyednek majd, és az összefogásban is elvesztik a hitüket.

Egyelőre itt még nem tartunk, de már most van ok az aggodalomra. Mert bármennyire is úgy tűnik, hogy minden párt az összefogásról és a közös célokról, meg a közös eszmékről beszél, azzal, hogy nem bírják elengedni a saját felszólalóikat, és mindannyian szükségét érzik annak, hogy felmutassák saját erejüket is ebben a nagy összeolvadásban, nem kifejezetten erősítik meg azb emberben a hitet, hogy egyáltalán képesek lesznek arra, amiről folyamatosan beszélnek.

Ebből így nehéz kimazsolázni, hogy ki és hogyan szüli majd meg az ellenzéki egységet.

Ráadásul a helyzet az, hogy ez a mai tüntetés nem csak a pártok miatt fulladt teljes érdektelenségbe. A „civil blokk” sem lépett túl a saját árnyékán: hogy minden szar, azt eddig is tudtuk, hogy miért kell még egyszer elmondani, ráadásul lassú, vontatott formában, az nem igazán érthető.

Egy elementáris gesztussal, egy felszólalóval, aki végre mond valamit, egy váratlan, meglepő húzással sokkal nagyobb lelkesedést lehetett volna kiváltani.

Ehelyett egy kétórás, verssel, Molnár Péter lassan minden tüntetésen felcsendülő slammelésével, közös kórussal és egyebekkel sikerült totálisan dekoncentrálni az emberek figyelmét. Külön ironikus, ahogy Turcsán Szabolcs az LMP-től még meg is próbálta magyarázni, hogy az az értetlen, aki a túl sok felszólalón gúnyolódott előzetesen – miközben maguk a beszédek jócskán igazolták az előzetes aggodalmakat.

Nem szívesen idézek Orbán Viktortól, de a legjobban talán a következő dakota közmondást szívlelném meg az összefogást szorgalmazó pártok és mozgalmak helyében:

„Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla.”

És most nem arra gondolok, hogy el kell engedni az összefogást – már csak azért sem, mert valóban nincs jelenleg olyan politikai erő, ami önmagában versenyre kelhetne a Fidesszel. De ideje észrevenni, hogy a szavak és a szimbolikus gesztusok immár kevesek: vagy konkrét cselekvési tervvel* is előáll az ellenzék, vagy elkezd végre politizálni a szó eredeti értelmében, vagy végleg felőrli (újra) a kormányváltás után láthatóvá vált társadalmi elégedetlenséget.

*Általában amikor ezt írom, akkor meg szoktam kapni, hogy de hát nézzem meg, hány helyen sikerült már leegyeztetni az egyetlen ellenzéki jelöltet az önkormányzati választásra, stb. Ez azonban nem jó érv jelenleg: mivel ezek az alkuk jelenleg csupán amolyan zárt ajtók mögött megkötött megállapodások, 2018 áprilisa meg nincs olyan messze, hogy ne emlékezzünk arra, mi ezeknek a megállapodásoknak a rákfenéje – először ideje lenne valóban letenni azokat a közös értékeket, amelyek minden ellenzéki párt számára elfogadhatóak, és amelyek garantálják, hogy bármelyik ellenzéki párt jelöltje áll majd egyedüliként szemben a Fidesszel, az nem erőszakolja rá a saját ideológiai és elvi elhajlásait az összefogást támogató (vagy támogatni akaró) minden más elkötelezettségű választópolgárra sem.

Vagyis e tekintetben ideje lenne kitenni a csizmákat az asztalra.

A Mi Hazánk Mozgalom is megtartotta ünnepi megemlékezését, ahol Toroczkai László azt mondta: a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely azt vallja, hogy Magyarország a magyaroké, Európa pedig az európaiaké.

Véleménye szerint ma is érvényes a sajtószabadságra vonatkozó követelés,

nem csupán „a kormány által uralt médiát” cenzúrázzák, hanem a multinacionális tőke által kontrollált média sem mondja el az igazságot.

Az 1848-as követelésnek megfelelően ugyan van Országgyűlés Pesten, ám az „bohózat és szánalmas vergődés”, amelyet a parlamentben látunk – mondta.

Arra utalva, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Dohány utcai zsinagógában tartotta budapesti sajtótájékoztatóját, feltette a kérdést: vajon nincsenek olyanok Magyarországon, akiknek előjogaik vannak?

Arról is szólt, hogy miközben már 48-as követelések között is „szerepelt a nemzeti őrsereg igénye”, felszámolták a Magyar Gárdát. Továbbá a magyar katonákat ma is elviszik külföldre, például Afganisztánba „meghalni”. Nem valósult meg a közteherviselés igénye sem, hiszen minden áldott nap megsarcolják a magyar dolgozókat – sorolta Toroczkai.

Nagy Tibor, a Mi Hazánkkal politikai szövetségre lépett Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke azt mondta, hogy csakúgy mint 1848-ban, Magyarország „ma is romokban hever” és ma is csak egy forradalom képes változtatni ezen.

Hajdara Roland, a Független Kisgazdapárt (FKGP) elnöke, akinek szervezete szintén szövetséget kötött a Mi Hazánkkal, az összefogást méltatva azt mondta,

mindig a nemzeti radikálisok mozdítják előre a nemzet ügyét. Hiszen a márciusi ifjak is nemzeti radikálisok voltak – fűzte hozzá.

Szerinte a három párt nem olyan európai értékek mentén fogott össze, mint a tolerancia, vagy a nyitottság, hanem a magyarság ősi értékei alapján kíván politizálni.

(MTI)

Az összellenzéki tüntetés egyik napirendi pontja lett volna a Magyar Anyák csoport videóüzenete is, amelyet technikai okok miatt végül nem sikerült levetíteni. De a videót Facebookon is közzétették. Íme:

Hadházy gyalogos vonulását nem követjük most percről percre, de beszámolunk, mit történik majd az MTVA székházánál, amint odaérnek.

Egyetem tér Az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő által szervezet Klímaforradalom névre hallgató tüntetésen felszólalt Pitz Dániel, az ifiszervezetet vezetője, Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt és Vágó Gábor az LMP EP-listájának vezetője.

Vágó Gábor beszél az Egyetem téren

Vágó hosszan sorolta a globális felmelegedés tüneteit, és feltette a kérdést, mi kell ahhoz, hogy a politikusok végre felébredjenek.

A politikus szerint nemcsak a politikusoknak nagy a felelősségük, de a nagyvállalatoknak is, amelyeket „klímabűnözőknek” nevezett. Azt is hozzátette, szerinte a magyar nép és az emberiség elleni bűn, hogy Orbán ezekkel a nagyvállalatokkal köt stratégiai partnerséget, és ezzel a saját gyerekeink jövőjét lopja el.

Puzsér az ökológiai veszélyt Jelasicshoz hasonlította, és elmondta: a kilátástalanságunk tesz azzá, amik vagyunk.

(via Index)

margit híd Viszonylag kevesen vannak, akik az MTVA elé mennek vele, ezért az utat el sem zárták a hídon.

Kossuth tér Helyszínen lévő munkatársaink szerint a Kossuth tér mostanra kiürült, még körülbelül 50-60 tüntető van a helyszínen, a többiek vagy elmentek Hadházy Ákossal az MTVA-hoz, vagy inkább hazaszállingóztak.

Kossuth tér Körülbelül száz ember csatlakozott hozzá, hogy gyalog tegyék meg a mintegy 8 kilométeres utat. Korábban a tüntetésen azt mondta, oda is elviszik a tíz pontot és az ellenzéki kiáltványt is, és „blokádot” is akart a székház elé.

Most azonban tudósítónknak azt mondta, nemzeti ünnep lévén „nincs különösebb teendő” ma az MTVA-nál, csak ennek az üzenetnek az eljuttatása, ugyanakkor hozzátette, azért mennek gyalog, hogy demonstrálják elszántságukat is.

Kossuth tér A Szabad sajtó útján olvasták fel az ellenzéki kiáltványt, aztán a Kossuth térre vonultak néhány száz fő kíséretében az ellenzéki politikusok.

A kiáltvány végül felkerült a Parlament kapujára:

Ezután a tüntetők elénekelték a Himnuszt, míg a képviselők a Parlament lépcsőjén álltak. Középen rendőrsorfal, az éneklés után „Demokráciát”, „Diktátor”, „Börtönbe”, és hasonló rigmusok skandálásával merednek a tüntetők az Országházra.

Mindeközben csendesen eleredt az eső.

Kossuth tér 6-700 tüntető követte a parlamenti képviselőket, akik az ellenzék márciusi kiáltványák tűzik majd ki az Országgyűlés kapujára. A téren szól a Kossuth nóta, és a rendőri egységek is felálltak már az épület előtt.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán találtuk a mai nap talán legaktuálisabb párhuzamát 1848 és 2019 között.

A szakszervezet felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a ’48-as forradalmi időszak felgyorsította a megindult szerveződési folyamatokat, március 15. után általánossá váltak a bérmozgalmak.

LUX JUDIT A magyarországi szakszervezetek történetéből című kötetéből idéznek:

„Április 30-án a nyomdászok kérvényt intéztek a kormányhoz, amelyben az egyenlőség elvére hivatkozva, főnökeikkel egyenlő jogot követelnek arra, hogy a törvényes határokon belül munkájukért megfelelő bért megkapják.” – írta Jászai Samu a Szaktanács egykori vezetője.

A nyomdatulajdonosoknál a jobb munkadíjak kieszközlésére ‘egy mindnyájunkért és mindnyájunk egyért való kezessége és szoros összetartás határoztatott.’ Prohászka Ferenc, Kiss Ferenc, Neumann Lajos, Kocsi Sándor könyvnyomdászok nevét jegyezték fel, akik Landerer úrhoz fordultak követeléseikkel. Az új kormány az esetleges sztrájkot el akarta kerülni, s így mindent megtett a békés megoldás érdekében. A nyomdászok bértárgyalásán Klauzál Gábor miniszter mellett egy alkalommal Batthyány miniszterelnök is megjelent. Végül 1848. május 13-án egy 10 napi és éjjeli tárgyalás után létrejött az első nyomdász árszabály, melyet méltán nevezhetünk az első kollektív szerződésnek.

A nyomdászok voltak azok, akik a segélyezésen túl elsőként hoztak létre olyan egyesületet, amely a tagok képzését és anyagi érdekeinek védelmét is célul tűzte ki. A nyomdászok különleges helyet foglaltak el a politikai életben, hiszen a tömegtájékoztatás és közvélemény formálás közvetítése a kezükben volt. A nyomdászok átlagosnál nagyobb olvasottsága, tájékozottsága is hozzájárult ahhoz, hogy a legkorábban építsék ki a munkáltatókkal szembeni érdekvédelem rendszerét. Az első kollektív szerződés mellett ők voltak azok, akik elhatározták a ‘bizalmi-férfi rendszer’ kiépítését.”

És valóban: ma, amikor a rabszolgatörvény bevezetése rég nem látott tartalommal és erővel töltötte fel a szakszervezeti mozgalmakat, amikor a dolgozók harca napról napra újabb szintre lép, amikor a munkavállalók újra erőt és eredményeket kezdenek felmutatni jogaik érvényesítésekor – nem lehet nem észrevenni a párhuzamot.

Van még hova fejlődni, a közszféra és a pedagógusok harca is azt mutatja, hogy a kormány nem nézi jó szemmel a dolgozók hangjának felerősödését. De legalább valami elkezdődött – megint.

Szeged A város hivatalos ünnepségén ma beszédet mondott Botka László szocialista polgármester, aki emlékeztette az egybegyűlteket: ’48 októberében azért érkezett Kossuth Lajos Szegedre, hogy felbuzdítsa a város lakóit, de ehelyett ő maga nyert energiát a helyiektől.

„Minket sosem kellett külön noszogatni, ha városunk vagy a hazánk függetlenségét veszély fenyegette. Mindig önként és elsőként álltunk a nemzet szolgálatába, a szegedi ember szenvedélyesen kötődik otthonához és a szabadsághoz” – mondta Botka.

„A márciusi ifjak egyenlőséget, szabadságot és testvériséget hirdettek. Szeged városa azóta is e hármas talapzaton áll. Mi ma sem azt nézzük, hogy ki honnan jött, mi a vallása, a származása, vagy mi a rangja. Egyedül az számít, hogy ki mit tesz a városért, közösségünkért és a hazáért” – tette hozzá.

Ezek után egy átfogalmazott 12 pontot sorolt fel, ebben szerepelt az álhírek és lejáratások elleni küzdelem, a polgárok jólétét szem előtt tartó kormányzat, és a konstruktív európaiság is.

„Nekünk az a küldetésünk, hogy megvédjük Szeged szabadságát és közös erővel tovább építsük és megerősítsük gyönyörű, Európai városunkat” – jelentette ki.

Botka teljes beszédét itt nézhetitek meg:

(via Szeged.hu)

„Zavarjuk el Orbánt/döntsük meg a kormányt!

Ez az egyik kedvenc rigmusa a vonulóknak, de természetesen a ”Mocskos Fidesz„ és az ”Orbán egy geci„ is nagyon megy.

Fotó: Mérce

Az összellenzéki tüntetés után a felszólaló politikusok bejelentették, hogy a Parlamenthez vonulnak, ahol kiáltványukat akarják kifüggeszteni.

Párszázan biztosan velük tartanak.

Fotó: Mérce

A Szabad sajtó úton véget ért az ellenzéki tüntetés, kb. négyezer ember vett részt rajta. Az ellenzéki képviselők innen a Kossuth térre vonulnak, feltehetőleg a demonstrálók egy része is velük tart.

Időközben az Egyetem téren az LMP klímatüntetése kezdődik perceken belül, ahol felszólal a párt EP-listavezetője, Vágó Gábor és Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt is.

Vágó Gáborral, a párt EP-listavezetőjével az élen. A demonstráción jelenleg körülbelül 100-an vannak.

Miután befejeződtek a beszédek, a teljes ellenzék felsorakozott a színpadon, miközben közös kiáltványuk hangzott el (amint a birtunkba kerül, ezt is közzétesszük!), amit a tüntetés után a Parlament falára is kitűznek.

fotó: mérce

 

Szabad sajtó út A Párbeszéd EP-képviselője azzal nyit, igazságos, demokratikus, független, tiszta és békés országot akar, és ezt akarták a reformkorban is, amikor „vigyázó szemüket Párizsra” és a forradalomra vetették.

„Amikor Petőfiék Nyugat felé tekintettek, azzal nem lettek kevésbé magyarok” – szögezte le, hozzátéve, hogy ugyanakkor emiatt árulónak is bélyegezte őket Bécs.

Jábor szerint a szabadság, az emberi méltóság, a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a testvériség azok az értékek, amelyeken az Európai Unió is nyugszik. Ezért pedig „meg kell harcolunk, hogy ne Oroszország pénzügyi, energetikai és politikai függőségét nyögjük egy Moszkávtól függő, köpcös ki bábhelytartó alatt.”

Jávor úgy folytatta, Ep-képviselőként ő már megdolgozott azért, hogy ez ne így legyen, és tovább is fog dolgozni érte. Jábor felidézte, a forradalom óta eltelt 171 évben nagyon sokszor kellett megküzdenie a magyaroknak a függetlenségért, de legalább ennyiszer el is buktak. „Európa azonban éppen ezeken az eszméken nyugszik, és nekünk kell megvédeni Európát az önkénnyel, a zsarnoksággal, a keleti despotizmussal szemben.”

Éppen ezért a Párbeszéd politikusa szerint kishitűnek sem szabad lenni. „A hazát azok az eszmék emelhetik fel, amelynek megvalósításához [Brüsszelből] minden segítésget megkapunk … a győzelem a kezünkben van.” – szögezte le.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Jábor szerint a májusi EP-választás tétje az „Európa vagy Oroszország, nyugat vagy kelet.” Hozzátette, a keleti elnyomás és zsarnokság helyett „Európát és a szabadságot” kell választaniuk a magyaroknak.

Szabad sajtó út A Momentum Donáth Annát küldte színpadra az összellenzéki tüntetésen.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

1848-ban azért sikerült forradalmat csinálni, mert a társadalom széles rétegei mozdultak meg, és nem csak azt tudták elmondani, hogy miből nem kérnek többet, de azt is, hogy milyen országban akarnak élni – kezdte beszédét a politikus.

„Ahhoz, hogy valódi egységet teremtsünk, nem elég valamit tagadni, előbb meg kell neveznünk a közös értékeinket.”

Donáth Annak szerint ha az ellenzéknek sikerül ezeket a közös értékeket megneveznie, és a támogatóik is elhiszik nekik, hogy valóban képesek a közös cselekvésre,

„akkor milliók fognak mögöttünk állni.”

Ehhez viszont közösen kell dolgoznunk. Csináljuk együtt – zárta beszédét.

„Március 15 a fiatalság ünnepe” – mondja a mindössze 19 éves Kálló Dániel, az MSZP EP-listájának legfiatalabb tagja. Szerinte sokszor halljuk, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, a közügyek, pedig ez nem igaz.

Nem a politikából ábrándultunk ki, hanem abból, ami poltika néven fut ma ebben az országban.

A fiatalok azért hagyják el az országot, „mert szertenéznek, és nem lelik honjukat a hazában”. Hogy várjuk a fiatalságtól, hogy ne forduljon el a közélettől, ha nincs beleszólsuk a politikába? – kérdi.

„Tudjuk, hogy a ’48-as eszméknek nem a múzeumokban van a helye” – mondja. Most itt az ideje, hogy együtt merjünk nagyot ébredni. Tiszteljük elődeink áldozatait, de tanuljunk a hibáikból is, és építsük fel azt a hazát és azt a Európát, amiért ’48 óta küzdünk – zárja beszédét.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Szabad sajtó útja A Liberálisok országgyűlési képviselője szerint ezért vannak ma itt, és addig tiltakoznak majd, amíg a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Ezek után az 1848 tavaszi 12 pontot kéri számon a jelenlegi rendszeren.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

„Ma nem ünnepelni, hanem követelni jöttünk” – szögezi le, majd jogállamot, jogegyenlőséget és demokráciát követel az országnak.

Bősz arról is szólt, hogy a béke ma a Fidesznek annyit jelent, hogy hagyják őket „békén garázdálkodni”, a szabadság alatt csak a saját szabadságukat értik, az egyetértés alatt pedig azt, hogy „elveszik az egyetértés jogát.” Majd arról beszél, hogy a vita hozhatja el a békét, szabadságot és egyetértést is.

Liberálisként úgy érzi, „ellopták” tőlük március 15-ét. De arra tett ígéretet, hogy vissza is veszik, de hozzátette, „ehhez a lelkünkben forradalomnak kell lenni.”

Egy tüntetés nem olcsó dolog, ezért a szervezők általában a tömegben sétálva szoktak hozzájárulást gyűjteni a résztvevőktől, ezt általában lelkes aktivisták csinálják. A mostani tüntetés egyik szervezője a Mindenki Magyarországa Mozgalom, amelynek egyik legismertebb tagja, Lukácsi Katalin is körbesétál épp az adománydobozzal:

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Szabad sajtó út Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszél, március 15. nem a zsarnok ünnepe, hanem a népé. Szerinte Orbán Viktor nem érti március 15 üzenetét. A miniszterelnök tavaly ilyenkor aljas módon megfenyegetett mindenkit, aki nem hajt fejet előtte, jött a rabszolgatörvény, jött a pártállami számvevőszék, a fideszes médiaholding – emlékeztet. A Fidesznek csak egy pontja van: „kívánjuk Brüsszel eltörlését”.

Szabad az az ország, amit a saját miniszterelnöke megfenyegetett? – kérdezi.

Mi egy szabad országban szeretnénk élni, ahol az egyenlőség nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor egyenlő az állammal

– mondja.

Jakab szerint a gyűlölet csak gyűlöletet szül: amíg az ellenzéki pártok egymást gyűlölik, addig talán elég is ennyi ahhoz, hogy Orbán Viktor hatalon maradjon.

De van egy orssz híre a miniszterelnök számára: ma egy színpadon állnak az ellenzéki pártok. Nemzeti egység születik.

„Én a harcot választom, és ebben a harcban nem azt nézem, hogy ki áll mellettem a színpadon, hanem, hogy kik állnak mögöttünk.” – mondja.

Szabad sajtó út Az LMP képviseletében Turcsán Szabolcs szólalt fel.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Kezdésként megköszönte, hogy az emberek a jeges szélben is végigvárják a tüntetés programját. Majd megjegyezte: sokan gúnyolódtak azon, hogy ilyen sok felszólaló van az összellenzéki tüntetésen, de szerinte épp ez bizonyítja, hogy milyen sokszínű az ellenzék.

„Az ellenzék akkor lesz sikeres, ha minél sokszínűbb, ha az együttműködés nem cél, hanem eszköz lesz, ha megtanulunk együttműködni” – mondta.

Pártja programjára utalva megjegyezte: az élhető és fenntartható Magyarország megteremtésének első lépése a kormány elzavarása.

„Mi ezért bárkivel együtt tudunk működni” – szögezte le Turcsán.

Szabad sajtó útja A független képviselő arról beszél, mi is lenne pontosan a cél, és milyen teendőkre lenne szükség. Az elsőről elmondja, az csak egy „szabad, független, nyugatias Magyarország”, a teendők pedig elszántság, és a széthúzás megszüntetése.

Szerinte mindennek sikerére jó példa, hogy az Európai Ügyészséghez való csatalkozásról szóló népszavazási kezdeményezését immár 460 ezren írták alá.

Hadházy szerint a célként kitűzött egymillió aláírást is sikerül összegyűjteni, „ha akad 10 ezer aktív polgár”, aki ebben segíti majd.

Ezenkívül minden szavazókörbe ellenzéki ellenőrt is követel, mert szerinte választásnak nem mehet úgy neki az ellenzék, hogy ez nem történik meg.

Harmadik feltételként a kitartó elszántságot nevezte, mert szerinte a pesszimizmus és kishitűség is komoly akadálya a valódi cselekvésnek. „Van aki szerint lehetetlenség” leváltani az MTVA hírszerkesztőjét is, „de nem tettünk-e meg mindent ezért?” – kérdezte.

Ha pedig inkább a kishitűségre hallgatnak az ellenzékiek, akkor Hadházy szerint „szánalmas balfaszok vagyunk.”

Ezek után a Kossuth térre hívott a tüntetés utánra, majd arról beszélt

ő telefonnal közvetíti majd, ahogy kisétál a Kunigunda útjára, és ott „blokádot hirdet” az MTVA elé.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Kezdésként közölte: az egyik legnehezebb, de legszebb feladat az, hogy egy normális Magyarországot építsenek. De előtt el kell zavarni Orbán rendszerét – tette hozzá.

„Aki ma hazafi, az lázad a Fidesz kormánya ellen.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a dolgozók helyzete ma hazánkban nagyon nehéz, ezért megköszönte minden sztrájkoló munkavállalónak, hogy példát mutattak mindannyiunknak.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

„Nem szabad abbahagyni, folytatni kell. Aki a pillanatnyi megmenekülésért alkut köt Orbán rendszerével, az az egész ország jövőjét veszejti el” – mondta Dobrev Klára.

Az ellenzéknek 3 dolga van:

  • folytatni a lázadást,
  • az EP-választáson kisebbségbe kell tolni a Fideszt,
  • szerezzük vissza ősszel a városainkat és a falvainkat.

Néha nem könnyű együtt mozognia az ellenzéknek, de törekedni kell rá, mert Orbán rendszerét csak így tudjuk legyőzni.

Dobrev szerint az EP-választáson még külön, de nem egymás ellen indulnak az ellenzéki pártok. Ősszel azonban a választási törvény miatt egy az egy ellen kell indulni – húzta elő ő is az összefogás-kártyát.

Aki akkor megtöri az ellenzék egységét, az az ellenzék ellenzéke lesz – figyelmeztetett az DK EP-jelöltje.

Éljen az Európai Magyar Köztársaság – zárta beszédét.

Szabad sajtó út Márki-Zay Péter, Hódemzővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító tagja szerint az utóbbi időben két részre szakadt az ország, pedig együtt kellene ünnepelni. Amíg egy országot megoszt egy hatalom, addig nem lehet nemzetről beszélni, összefogással meg lehet teremteni a nemzet szó valódi értelmét. – mondja.

„1 évvel ezelőtt Hódmezővásárhelyen a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét”

– idézi fel polgármesterré választását, egy évvel később, április 8-án azonban az ország elveszett az összefogás hiánya miatt.

Sokan voltak akkor, akik saját politikai karrierjüket, becsvágyukat, pártjukat többre becsülték, mint a közös célt, de itt nem pártokról, egzisztenciákról van szó, „senkinek nem lehet drágább rongy élete, mint a ahaz becsülete”

– mondja.

1848-ban is számos politikai irányzat feszült egymásnak, de a közös ügyért képesek voltak félretenni mindezt, a hatalom akkor is megtanulta, hogy az összefogás veszélyes – emlékeztet. Szerinte a sors fintora, hogy egy bukott választás, egy évnyi győzködés és egy párthoz sem köthető ember kellett ahhoz, hogy itt és most ezen a színpadon létrejöjjön a nemzeti egység.

Az önkormányzati választásokra már meg is alakult az ellenzéki egység, és ez bárhol sikerülhet. Szerinte

„Nem jobb és baloldali, hanem hiteles, tisztességes, önzetlen emberek kellenek.”

Minél több új emberre van szükség, olyanokra, akik eddig nem vállaltak politikai szerepet, mert azt túl mocskosnak tartották – véli. Márki-Zay arra kéri az embereket, minél többen vállaljanak politikai szerepet.

Meg kell találni az ellenzéki jelöltet és mindenkinek el kell mennie szavazni. Ha összefogunk, faluról falura, városról városra fogjuk visszafoglalni az országot – mondja.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Szabad sajtó útja A roma értelmiségiként színpadra álló volt ácsi polgármester szerint a romák minden háborúban „vérükkel váltották meg magyarságukat” 1848-ba és 1956-ban valamint a világháborúban is.

Ezért felszólított mindenkit: ne nevezzenek senkit „migránsnak” a cigányok közül.

Majd röviden reflektált arra is, miért állt most egy színpadra a Jobbikkal. Ekkor egészen furcsa módon a 2009-ben rasszista gyilkosság áldozatává lett Csorba Robika emlékére hivatkozik, szerinte ő azt akarná „hogy végre a cigányság ugyanolyan lehetőségeket kapjon, mint bárki más ebben az országban.”

Majd arra hívott fel mindenkit, alkosson szövetséget „egy demokratikusabb Magyarországért, és hogy mi is több lehetőséget kapjunk, mint fájdalmat.”

Ha március 15., akkor 12 pont. A mostani, összellenzéki tüntetésen is lesz, diákok fogják felolvasni.

Mit kíván a magyar nemzet?

Így néz ki a 12 pont 2019-ben, az ellenzéki pártok és civil szevrezetek által szervezett tüntetésen:

  1. demokráciát és jogállamot;
  2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését;
  3. független ügyészséget és bíróságokat;
  4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségre vonását;
  5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását;
  6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban;
  7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését;
  8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel;
  9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek;
  10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt;
  11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét;
  12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást!

Érdemes azonban egy pillantást vetnünk az elmúlt évek-évtizedet 12 pontjaira is. Mert bár természetesen a követelések mindig az aktuális problémákhoz kötődnek, így sok közülük elveszti aktualitást, viszont úgy tűnik, hogy egyes tételek újra és újra aktualizálják magukat.

2018-ban így nézett ki

Tavaly is volt a nemzeti ünnepen 12 pont, azt is diákok olvasták fel, akkor a Független Diákparlament által meghirdetett tüntetésen Kálló Dániel olvasta fel (aki azóta az MSZP EP-listájának 5. helyét kapta meg).

Szóval a 2018-as 12 pont a következő volt:

  1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
  2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
  3. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
  4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli szabad tankönyv-választást!
  5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
  6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
  7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
  8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
  9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
  10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjakkal!
  11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
  12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében!

A Tanítanék is kiadta a maga listáját

Méghozzá 2016-ban, a pedagógustüntetések idején.

Március 15-én a következő követeléslistát olvasták fel:

 

  • Az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el!
  • A középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!
  • Csökkenteni kell a tanulói terheket!
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali, kármentő intézkedések szükségesek!
  • A kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében!
  • Követeljük a tankönyvválasztás tényleges szabadságát!
  • A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét azonnal fel kell függeszteni, a folyamatban levő eljárások befejezésének kivételével!
  • Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit! Szüntessék meg a létszámstopot!
  • A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell rögzíteni, el kell törölni az ezen felüli kötött munkaidőt!
  • Követeljük az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását!
  • Elvárjuk az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt!
  • Új alapokra helyezett, az elért eredményekre építő közoktatási rendszer kidolgozását kell azonnal elkezdeni!

A rendszerváltás ikonikus pillanata

1989. március 15-én Cserhalmi György állt a Magyar Televízió székházának lépcsőjén. A következő 12 pontot olvasta fel:

  1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.
  2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.
  3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt.
  4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát.
  5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
  6. Észszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.
  7. A bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát.
  8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.
  9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.
  10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében.
  11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.
  12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.

És az eredeti

A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott 1848-as kiáltvány szövege (Kép forrása: Wikipédia)

Szabad sajtó út Következőként Sipos Ferenc Norbert egyetemista állt színpadra.

A be nem teljesült álmok generációjának nevezte saját korosztályát, mivel a hazai politika egyáltalán nem a fiataloktól és az ő problémáiktól hangos, de közben a közönyt is számon kérik rajtuk.

„A jövőnk egy kiló krumplit vagy egy fél disznót ér.”

Majd közölte:

„Elegünk van abból, hogy a fiatalokat használják fel arra, hogy az elmúlt 30 év hibás politikáját dicsőítsék. Mi nem az elmúlt 30 évet építjük tovább, hanem változást követelünk.”

Ezután felolvasták a 12 pontjukat.

  1. demokráciát és jogállamot;
  2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését;
  3. független ügyészséget és bíróságokat;
  4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségrevonását;
  5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását;
  6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban;
  7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését;
  8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel;
  9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek;
  10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt;
  11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét;
  12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást!

Szabad sajtó út Fehér Tibor, a Város Mindenkié (AVM) aktivistája arról beszélt, jelenleg is lakhatási válság van az országban, pedig a lakhatás alapjog: kevés a szociális szolgáltatás, magasak az albérleti árak, az utcán élés pedig börtönnel is büntethető. És ez nem csak a hajléktalan embertársainkat is érinti. A Város Mindenkié szerint valamiféle közjogi választ kell adni erre a problémára.

A minimum minimuma, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni.

–hangsúlyozza Fehér.

Ennek érdekében az AVM újabb törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé, és arra kéri Rétvári Bence államtitkárt, válaszoljon a kezdeményezésükre.

Szabad sajtó útja A szervezet debreceni képviselője a „debreceniek üzenetét” tolmácsolja a fővárosi, ellenzéki rendezvényre. Felidézte, 1849 áprilisában a debreceni Nagytemplomban közfelkiáltással mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását.

„Budapesten, Londonban, Debrecenben és New Yorkban, Székelyföldön büszkén vallják a hősök emlékét, és megemlékezik tetteikről” – tette hozzá.

Emlékeztetett, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a népek barátságának tanúbizonysága. Bizonyítékul felsorolja hány etnikum és nemzetiség, vallás fiai harcoltak együtt a magyar honvédekkel.

Káposznyák szerint azok, akik ma „szuverenitást kiáltanak, elvitatják mások jogát a szuverenitást.” Ugyanezek az emberek szerinte „vallásos köntösbe bújva hazudnak és lopnak.”

Azt is hozzátette „a politikának nem ideológiákról, hanem emberekről kell szólnia.”

Március 15-e legaktuálisabb üzenete számára az, hogy „csak összefogással lehet a szabadságot kivívni.” Akkor szerinte idegen hatalom, „ma a tolvaj és gyűlölködő saját kormányunk az ellenség.”

Majd felesüdött arra, hogy tovább küzd a magyar szabadságért, a tisztességért és a törvény előtti egyenlőségért.

Szabad sajtó útja Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője volt a következő felszólaló.

A lendületet a rabszolgatörvény adta a szakszervezetek feléledéséhez – mondta, utalva a megyénként életre hívott szakszervezeti akciószövetségekre, amelyek sorra tartják a különböző útzárakat, megmozdulásokat, sztrájkokat.

„Sztrájkot, bérharcot, eredményesen jelen pillanatban Magyarországon csak a versenyszférában lehet tartani” – jelentette ki Nagy Erzsébet.

Más a helyzet a közszolgálati dolgozók esetében, ugyanis a sztrájktörvény módosításával a kormány olyan fékeket épített be, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy például a pedagógusok a munkabeszüntetés eszközével éljenek.

A PDSZ (ahogy azt mi is megírtuk tegnap) például belefutott ebbe, amikor a minisztérium az utolsó pillanatban elkaszálta a szolidaritási sztrájkjaikat – erre is emlékeztetett Nagy Erzsébet.

A jövőről is szólt néhány szót. Jelezte, hogy mindenképpen folytatják a küzdelmet az ágazat érdekében, és valódi sztrájkra készülnek, emellett felhívta a figyelmet a május elsejére meghirdetett haragos tüntetésre.

Szabad sajtó út Molnár Péter, egykori Fidesz-alapító tag, Európa-bajnok slammer természetesen ezúttal is egy slam poetry előadással készült.

A mű itt hallgatható meg teljes egészében:

Szabad sajtó út A civilek részéről Deák Dániel az első beszélő. Emlékeztet arra, hogy az 1848 március 15-ét követő, 1848-49-es forradalom és szabadságharc elbukott. Erre akkor is különböző válaszok születtek, különféleképpen magyarázták a kudarcot.

Egyesek szerint külső erők (az orosz cári csapatok), mások szerint a belső széthúzás okozta akkor is a gondot.

Majd bibliai történetek során kifejti, két fontos feltétel van, ami a sikerhez vezet, az a szabadság és a szövetség. A kettő Deák Dániel szerint egymást erősíti, és a kettő egységét ma Magyarországon „bátor polgárok civil politizálása” képviseli.

Március 15. tér Az Erzsébet-hídon felállított összellenzéki nagyszínpad beszédei áthallatszanak a közelben ünneplő Mi Hazánkos eseményre is. Helyszíni tudósítónk szerint a Jobbikból kivált szélsőjobboldaliak rendezvényén a Himnusz lejátszásával is bevárták, hogy a szomszédban előbb befejezzék a Himnuszt.

Szabad sajtó útja Méghozzá a Himnusszal, majd Petőfi Sándor két versével, amelyeket Fodor Tamás színművész szaval el.

A KUTYÁK DALA
 
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.
S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.
Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.
S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!
Pest, 1847. január
––
A FARKASOK DALA
 
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se’, hol
Meghúzhatnók magunk.
Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…
De szabadok vagyunk!
Pest, 1847. január

Szabad sajtó útja A Szabad sajtó útja megtelt, becsléseink szerint körülbelül 3000 tüntető gyűlt össze az ellenzéki tüntetésre.

Szabad sajtó út Igazán grandiózus programmal készül a Nemzeti egységet! címmel meghirdetett, ellenzéki pártok és civil szervezetek által szervezett, 15 órakor kezdődő demonstráció.

A felszólalók listája a következő:

  • Kezdésnek Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
  • aztán Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
  • őt Molnár Péter slammer követi,
  • majd Nagy Erzsébet áll színpadra a PDSZ képviseletében.
  • Utána Káposznyák István szólal fel a Szolidaritás színeiben,
  • akit Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
  • majd pedig Sipos Ferenc Norbert egyetemista szól majd az összegyűltekhez.
  • Ezután diákok olvassák fel a 12 pontot (lásd lejjebb, keretes írásunkat),
  • ezután Lakatos Béla roma közéleti személyiség emelkedik szóra,
  • akit a Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete követ majd.
  • Ezután a pártok blokkját Márki-Zay Péter nyitja meg,
  • utána a DK EP-listavezetője, Dobrev Klára következik,
  • majd Szél Bernadett a független képviselők nevében szólal fel.
  • A Jobbiktól Jakab Péter áll színpadra,
  • az LMP-től pedig Turcsán Szabolcs,
  • míg a Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
  • az MSZP-től pedig Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el.
  • A Momentum a piknik után az összellenzéki tüntetésen is Donáth Annát indítja a színpadon,
  • a Párbeszéd pedig Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetőjét.
  • A gigantikus rendezvényt Szabadságkórus zárja majd.

Szabad sajtó út A DK- tüntetés résztvevői „Ellenállás” molinó mögött érkeztek meg a helyszínre, onnan szól az „Orbán takarodj!” is.

Eközben a nagy elleznéki tüntetés helyszínén már gyülekeznek az emberek.

Vannak, akik már az összellenzéki tüntetésre hangolnak.

Ahogy azt korábban Hadházy Ákos meghirdette, ma az ellenzéki tüntetések epicentrumában délután 2 órától alá lehet írni az Európai Ügyészséghez való csatlakozást szorgalmazó ívet is.

A lehetőséggel helyszíni tudósítóink szerint elég sokan élnek.

Fotó: Mérce

A Demokratikus Koalíció rendezvénye lezárult (körülbelül 4-500 fős tömeg gyűlt össze), a résztvevők pedig már elindultak az összellenzéki demonstráció helyszínére.

Fotó: Mérce

Egyetem tér A volt miniszterelnök volt a DK tüntetésének utolsó szónoka, akinek legós balesete okán jobbulást is kívántak a tömegből.

Azzal kezdte, hogy megköszönte azoknak, akik immár 9 éve, szakadatlanul kijárnak kormányellenes tüntetéseire, de felhívta a figyelmet arra, szerinte „új generáció” is jelentkezett végre, akikről már-már azt hitte, „le kell mondani róluk.”

Azonban Gyurcsány szerint a rabszolgatörvény-ellenes tüntetéseken való megmozdulásuk azt mutatja, „Orbán bukni fog!”

A rövid bevezető után a DK elnöke filozófiai és eszmetörténeti fejtegetésekbe kezdett, megkérdezte az összegyűltektől és magáról, közel egy évtized után „mi a fenéért csinálom még ezt?”

Gyurcsány válasza erre az, hogy az ő hazaszeretete nem soviniszta, éppen ezért „legfőbb ellenfele” továbbra is „az ördögfajzat kormány”, amely „primitív ösztönországgá, ösztönlénnyé” kívánja tenni Magyarországot és a magyarokat.

Azonban figyelmeztetett: „Az én népem nem birka, hanem büszke, hazafias nép!” Majd hozzátette: európaiság és hazafiság együtt jár, mert „Európa az otthonunk.”

Majd hosszasan sorolta, ennyi pénzből mi mindent lehetne csinálni, „szervezzék nekünk meg közös államunkat, európaiként segítsenek bennünket abban, hogy értsük, egy a sorsunk franciákkal, németekkel, olaszokkal.” Szerinte azonban ennek ellenkezője történik.

Felidézte, az egyébként Széchenyi Istvánnak tévesen tulajdonított mondást, „Minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel”, majd cáfolja a mondást, mivel szerinte „átkozott rablóbanda” az Orbán-kormány, amelyet senki sem érdemel meg. Hozzáteszi, a kormánynak nem a nemzettel szemben kell erőt mutatnia, hiszen akkor a nemzet gerince eltörik, de jön egy pont, „amikor neki fog indulni ez a nép, ezeknek meg annyi lesz!”

„Nem lehet eladni Európát és Németországot pár autógyár érdekéért!” – vélekedett Gyurcsány, majd elmondta, elvárja Nyugat-Európától hogy vigyázzanak „közös értékeinkre” és védjék meg Magyarországot Orbántól.

Orbánról ismét, most is felidézi, köpönyegforgatónak tartja és politikai irányváltásait „mind a mai napig nem magyarázta el”, miközben most éppen bocsánatot kért az Európai Néppárttól.

Szerinte Orbánnak a hatalom a legfontosabb, de akinek csak a hatalom számít, annak az ország nem.

Ezután talán némileg meglepő fordulattal Gyurcsány Ferenc azt is mondta, „a világban végérvényesen elromolott valami”, és úgy véli, az elgondolás, „hogy majd a szabadság szül rendet”, mert „ez a szabadság eltúlozta a vagyoni különbségeket is” ezért mostmár fontos „az erőseket megfékezni, a leggazdagabbakat megadóztatni.”

Orbán délelőtti beszédéről ezenkívül csak annyit jegyzett meg, ez „egy üres ember gyáva beszéde volt, […] inába szállt a bátorsága, gyáva és üres ember.” Arra hívta fel a magyar keresztényeket, „az irgalmasság vallásának” követőit, „borzadjanak el” a kormány „barbár politikája láttán.”

Gyurcsány az EP-választások közeledtével most március 15-én harcba is hívott, szerinte viszont „Magyarországon nincsen parlamentáris demokrácia”, ezért „a népnek kell sztrájkolni, tüntetni, tiltakozni, mert a haza, a mi hazánk megér ennyit!”

Ezért szerinte együtt kell működni minden ellenzéki erővel, ugyanakkor „az emberi jogokat” nem lehet megkérdőjelezni, majd – talán a Jobbikra utalva – azt mondta

„Az ördögöt Luciferre nem lehet lecserélni.”

Beszéde után elhangzott a színpadról a Himnusz, ezzel pedig a DK különbejáratú megemlékezése véget is tért, innen a DK-szimpatizánsok párzászlókkal, biztosított útvonalon vonulnak át a nagy ellenzéki tüntetésre, ahol Dobrev Klárát, a párt EP-listavezetőjét is meg fogják hallgatni.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriumának elnöke idén is átadta a Szabad sajtó-díjat.

Az idei kitüntetettek:

  • Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színész, műsorvezető, rendező
  • Gál J. Zoltán, újságíró, politikus, egykori kormányszóvivő, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztője
  • Rózsa Péter Déri János-díjas újságíró, egyetemi tanár

Balról jobbra: Tóth Bertalan, Gál J. Zoltán, Rózsa Péter, Alföldi Róbert és Kránitz László (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke beszédében többek közt kitért arra is, hogy a sajtó szabadsága nem csak a közlés, hanem a befogadás szabadságáról is szól, vagyis arról, hogy a polgárok hozzájutnak-e a véleményformáláshoz szükséges információkhoz, megkapják-e a tényeket.

Tóth szerint ha ezt nézzük, akkor ma Magyarországon nincs sajtószabadság, hiszen „az uralmon lévők szinte a teljes magyar médiarendszert ellenőrzésük alá vonták, kiépítették a maguk patrónusi, kliensi rendszerét”.

Az MSZP elnöke szerint a kormányzati politika ellehetetleníti a tényszerű és értelmes párbeszédet a fontos sorskérdésekről.

Tóth Bertalan szerint az őszi önkormányzati választásokon a sajtó szabadságáért és annak érvényesüléséért is küzdeni fognak, és jelezte, hogy az ellenzéki pártokkal és a független újságíró-szervezetekkel közösen ki kell dolgozni az álhírek és a manipuláció elleni törvény szövegét.

Természetesen szólt a közelgő európai parlamenti választásról is, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta: két hónap múlva mindenkinek módja lesz választani azok között, akik az európai normákat magukra nézve kötelezőnek tartják, illetve azok között, akik megsértik az egyik legfontosabb európai normát, a sajtószabadságot.

Gajdics Ottót már tegnap kitüntették

A Médianéző Központ frissen megalapított Jótollú magyar újságíró díját első alkalommal Gajdics Ottó vehette át tegnap, aki legutóbb a Magyar Idők főszerkesztőjeként tevékenykedett, a lap megszűntével azonban a kormányzati propagandagépezet által nemrég bekebelezett Szabad Föld főszerkesztői székébe ültették.

Méltatásában elhangzott többek közt, hogy Gajdics Ottó kitartóan és színvonalasan „kiáltja az éterbe az igazát”.

Róla is készült fotó, íme:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Egyetem tér Molnár Csaba EP-képviselő szerint európai magyarok vagyunk, akik nem féltek az akasztófától sem, amikor a szabadságért kellett harcolni. Szerinte a legbelsőbb hazaszeretet hajtja azokat, akik Európához akarnak tartozni.

Azt ígérte, az EP-választásokon a polgárok meg fogják mutatni, hogy „nem vagyunk egyenlők Orbánnal”.

A politikus úgy véli, Orbán rendszere nem csupán azt próbálja elérni, hogy ne tartozzunk Európához, hanem hogy ne is akarjunk tartozni.

Orbán harminc éve ül a parlamentben, a „legrégebbi cukrosbácsi” és mégis elitellenes szerepben tetszeleg – mondta.

„Orbán menjen, de mi maradunk” – tette hozzá.

A következő hónapokban fel kell ébredniük a magyaroknak – mondta – mert aki most nem ébred fel, az könnyen Európán kívül találhatja magát.

A DK elnöke a Facebookon közölte, hogy Orbán mellett immár a LEGO-kockákkal is hadakozik.

Gyurcsány Ferenc ugyanis otthon, rendrakás közben lehajolt egy LEGO-kockáért, aminek injekció, tapasz és fájdalomcsillapító lett a vége. De szerencsére már jól van, péerceken belül fel is szólal a DK demonstrációján.

Egyetem tér

A DK EP-listájának harmadik helyén szereplő Rónai Sándor szerint az európai magyarok az örökösei a 48-as hősök örökösei, ezért nekik kell folytatniuk az ő harcukat. Rónai azt ígéri, az ha bejut az Európai Parlamentbe, akkor az Európai Egyesült Államokért fog dolgozni.

„Mi már eljutottunk Európába, és maradunk is” – zárta mondandóját.

Egyetem tér

Az Örömóda elhangzása után Gréczy Zsolt, a párt szóvivője lépett a színpadra: szerinte a következő hetekben ki fog derülni, ki akar erősebb és ki gyengébb Európát. Az is ki fog derülni, hogy Orbánt európai szövetségesei „haszontalan idiótának” tartják-e őt.

Egyetem tér Gyurcsány Ferenc fog beszédet mondani. Kb. 4-500 ember gyűlt össze a helyszínen, a párt szimpatizánsai a beszédek után átvonulnak a Szabad Sajtó útra, ahol háromtól közös ellenzéki tüntetés lesz.

Nyíregyháza A mai nyíregyházi ünnepségen közösen koszorúztak a helyi ellenzéki önkormányzati képviselők – Lengyel Máté a Jobbikból, Jeszenszki András az MSZP-ből, Lövei Csaba és Póka Imre függetlenek, valamint Fodor István a DK, Babosi György a Momentum, és Dr. Pápai László az LMP helyi vezetői.

Közös ellenzéki ünnepség Nyíregyházán. Fotó:
Lövei Csaba Facebook

Közös ellenzéki ünnepség Nyíregyházán. Fotó:
Lövei Csaba Facebook

Nemzeti Múzeum Az Azonnali tudósítói szúrták ki, hogy a Nemzeti Múzeum előtt a sok lengyel zászló között feltűnt egy német pártzászló is: a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) 17 képviselője is eljött meghallgatni Orbánt.

Andreas Wild, az AfD berlini tartományi képviselője az Azonnalinak elmondta, azért buszoztak el Budapestre, mert nagyon tisztelik Orbán Viktorban, hogy törődik a népével, és lezárta a határokat.

„Rengeteg Magyarország-rajongó van a sorainkban, tudtuk, hogy március 15-én lesz a nemzeti ünnep. Eljöttünk, hogy megmutassuk: szolidárisak vagyunk Orbánnal” – mondta.

Mit tanulhatunk március 15. hőseitől? – tette fel a kérdést e heti publicisztikájában állandó szerzőnk, Szűcs Zoltán Gábor.

„A reformkori ellenzék egy feltűnően egyenlőtlen játéktéren zajló politikai küzdelemben arra kényszerítette a tekintélyelvű, az alkotmányosság látszatára ugyan adó, de bármikor represszív eszközökhöz is nyúlni kész, a nyilvánosságot gátlástalanul cenzúrázó kormányzatot, hogy a politika arról szóljon, amiről az ellenzék akarta.”

Szerzőnk szerint a forradalom ugyan több volt, mint puszta betetőzése egy szerves fejlődésnek: „mert egy kivételes pillanat, egy előre nem látható válsághelyzet kihasználása volt a politikai játéktér radikális átrendezésére”.

És ebből lehetne tanulni, nem is keveset, pláne most, amikor mindenki újra az ellenzéki összefogásról beszél.

A teljes szöveg itt elolvasható.

 

Városliget Városligeti piknik keretében ünnepli március 15-ét a Momentum. Az eredetileg meghirdetett program szerint 10 órakor Donáth Anna, a párt alelnöke mondott volna beszédet, ám végül déltájban lépett színpadra Fekete-Győr András társaságában.

Momentum-piknik március 15-én. Fotó: Mérce

Donáth rövid felkonferáló beszédet mondott, amelyben azt ecsetelte, hogy gyerekkora március 15-éit szeretné visszakapni, amelyek nem arról szóltak még, hogy ki a város melyik pontján, milyen közösségben ünnepel, hanem arról, hogy kinek ki a kedvenc szereplő a ’48-as forradalomból, és kinek mit jelent a szabadság.

Fekete-Győr András arról beszélt, hogy Orbán beszéde utánra időzítették Donáth Annával felszólalásukat, hogy reflektálni tudjanak rá, de szerintük „a legkisebb magyar” csak olyan sablonokat, amelyekre nem lehet mit mondani. Ehelyett március 15. szellemiségéről beszélt, az ünnepnek szerint a jelenben kétféle üzenete lehet attól függően, hogy polgári demokráciában, egy zsarnoki, urak és szolgák viszonyán alapuló országban élünk. Az első esetben  március 15. 1848 vívmányainak megőrzéséről szólna, a másodikban viszont, amelyben jelenleg mi is élünk Fekete-Győr szerint, arról, hogy olyan reformkori értékeket, mint az MTA, „kidobunk az ablakon”.

Ahhoz, hogy ez változzon, és politikai béke legyen, szerinte harcra van szükség, a pártelnök pedig erre a harcra, ellenállásra, na meg persze a májusi EP-, és az októberi önkormányzati választáson való részvételre hívta a hallgatóságot.


10 órától egyébként különböző kreatív szabadidős programokkal várták az érdeklődőket a ligetben felhúzott sátrakban, ilyen volt például az Orbán-bingó nevű játék (lásd illusztrációnkat), de volt Petőfi-verseket is olvastak fel a párt ifjúsági szervezetének, a TizenX-nek a tagjai. (Akik egyébként tegnap este még a Múzeumkertnél akcióztak.)

Orbán-bingó a március 15-i Momentum-pikniken. Fotó: Mérce

 

A nemzeti ünnepeken Orbán elemében szokott lenni általában (tavaly főleg a fenyegetés és a fitymálás ment jól), idén azonban szokatlanul erőtlenre sikeredett a miniszterelnök beszéde.

Várható volt, hogy a közelgő európai parlamenti választás áll majd mondanivalójának fókuszában, ám kevéssé tűnt mozgósító erejűnek a beszéd, főként azért, mert Orbán elsősorban arra fókuszált, hogy Nyugat-Európa fejére olvassa bűneit.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kezdésként újra megerősítette az ezeréves lengyel-magyar barátságot, és jelezte, hogy a jövőben a két ország szövetségének köszönhetően látványos, közép-európai felemelkedésre, sőt, reneszánszra készülhetünk.

Ezután fordult rá Nyugat-Európa bűneinek felsorolásába, és a keresztény kultúra veszélyeztetettségének ecsetelésébe, párhuzamot vonva 1848 és a jelenkor „birodalmai” között, amelyek nem tudták egykor sem legyőzni a magyart, és nem fogják ezután sem veszélyeztetni a népszuverenitásunkat.

„Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való. Nem volt, nincs és nem lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna.”

Összességében a „meg kell állítani Európa hanyatlását” és az „új kezdetet akarunk” volt a beszéd fő mondanivalója, ám mivel elég sok töltelékrész is volt, amelyekben Orbán a „magyar néplélek” sajátosságait ecsetelte, eléggé elveszett a mondanivaló lényege.

Keményebben szólt oda a miniszterelnök a hanyatló Nyugatnak, figyelmeztetve őket arra, hogy ha a keresztény kultúrát elveszítjük, akkor egész Európát veszítjük el. Ezen az eufemisztikus megfogalmazáson túl azonban figyelemreméltóan kevés volt a migránsozás, Brüsszel pedig meg sem lett nevezve a beszédben (úgy látszik, valamennyit csak hatott Manfred Weber látogatása), viszont sokat hallottunk az „európai emberről” és annak szabadságáról.

Összességében a miniszterelnök felvázolta a Közép- és Nyugat-Európa közt feszülő ellentéteket, Magyarországot mint a keresztény kultúra védelmezőjét állítva be, szemben a liberális nyugat felelőtlenségével. Tétként egyenesen Európa jövőjét tette meg, ám mivel az EP-választásról nem sokat szólt, így nem biztos, hogy a megfelelő üzenetek mennek majd át a mozgósítandó híveknek.

Pláne nehéz a helyzet, amikor a Fidesz feje felett épp a Néppárt kísértete lebeg, Orbán pedig idehaza legalábbis igyekszik európai szinten is kemény vezetőként megjelenni, aki diktálja a feltételeket Európának, de közben látványosan igyekszik is határvonalakat húzni a lengyel-magyar tengely és a nyugati országok közé.

Csakhogy ez az üzenet nehezen egyeztethető össze a korábbi, kifejezetten Brüsszel-ellenes és migránsokkal riogató mondásokkal, amelyek jól láthatóan aktivizálták a Fidesz-szavazókat. Hogy a mostani beszéd, és az ezt követő EP-kampány mennyire lesz erre képes, az meg úgyis kiderül 10 hét múlva.

Innovációs és Technológiai Minisztérium A világszerte rengeteg helyszínen párhuzamosan zajló klímatüntetések keretében a budapesti demonstrálók a hazai klímapolitikáért felelős Palkovics-minisztérium elé vonultak, ahol hosszú néma csenddel tiltakoztak , hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozással szembeni döntéshozói tétlenségre.

Pécs Az eseményről élőben jelentkezünk:

Nemzeti Múzeum Orbán szerint keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság.

„És ez így van, hogy függetlenül attól, hogy személyesen éppen hogyan állunk a Jóistennel.”

Azt kívánta Nyugat-Európának is, hogy lássa be, keresztény kultúra nélkül elveszítjük Európát. Ezért azt kívánta, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól. és vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat.

„Szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és maga dönthet saját és nemzete sorsáról” – mondta a miniszterelnök, majd innen kanyarodott rá az EP-választásra, jelezve, hogy nagy a tét.

Mi voltunk, akik a migránsinváziót megállítottuk – dicsekedett Orbán.

A ránk váró évek be fogják bizonyítani, hogy nekünk van igazunk, foglalta össze az elmúlt évek bevándorlásellenes politikáját a miniszterelnök, majd közölte:

„Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok.”

Nemzeti Múzeum

„Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”

Ezt a Széchenyi-idézetet lógatták ki egy óriásmolinón a múzeumkerti színpaddal szembeni kiskörúti ház ablakából, miközben a miniszterelnök éppen ünnepi beszédét mondta. Az üzenettel félreérthetetlenül a Fidesz-közeli oligarchák gazdagodását kérik számon Orbánon.

Nemzeti Múzeum A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar kiáll minden magyarért és kiáll Magyarországért – mondta a miniszterelnök.

Legyen béke, szabadság és egyetértés, mondta Orbán, aki egyben arra emlékeztetett, hogy a hétköznapi könyöklés fölött legyen egy közös cél

„A magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, a saját magyar életükhöz.”

Jöhetnek nehéz idők, de ilyenkor is élni kell – mondja a miniszterelnök.

De a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi mindig megnyertük – jegyezte meg Orbán, aki szerint ez a legnagyobb diadal, amit „egy magunk fajta nemzet a birodalmak felett arathat”.

Nemzeti Múzeum A miniszterelnök kezdésként a lengyel miniszterelnöknek tolmácsolta a magyar emberek „szívből jövő jókívánságait”.

Európát sem lehetett volna újraegyesíteni a lengyelek nélkül, és ők adták nekünk a szolidaritást is – sorolta a miniszterelnök.

„Mi magyarok kalapunkat megemelve tisztelgünk a lengyel nép előtt.”

A miniszterelnök szerint most egy látványos, közép-európai felemelkedésre készülünk, és egy felívelő történelmi időszakról beszél, amelyben a magyarok és a lengyelek továbbra is barátok maradnak.

„Közép-európai reneszánszra készülünk”

Nemzeti Múzeum A lengyel kormányfő egy olyan jövőt vizionál, amely az átlagemberekről és  nem az elitről szól.

Isten áldja meg a jövőt, adjon jobb Európát – zárja sorait.

Nemzeti Múzeum

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (fotó: Mérce)

A mi népeink a szabadságharcosok által nem leadott, elrejtett zászlókból áll össze – véli Morawiecki. Ahogy a mi országaink összeálltak, sokkal többet jelent egyszerű szövetségnél: együtt harcolunk a jobb jövőjét.

„Ez a jobb jövő csak a mi akaratunktól függ” – teszi hozzá.

Ugyanúgy, ahogy 170 éve, most is az igazság és a szolidaritás oldalán állunk szerinte.

„A jobb Magyarország, a jobb Lengyelország, a jobb Európa érdekében újra harcolunk az igazságért.”

Ahogy a magyar turul és a lengyel fehér sas eddig elvezetett az igazságig, most is el fogunk jutni – mondja.

Nemzeti Múzeum A lengyel kormányfő kezdi a hivatalos ünnep beszédeinek sorát. Szerinte a lengyelek és magyarok közötti barátság egészen Szent István király idejéig nyúlik vissza, és végigvonult az egész történelmen.

Elmondása szerint most a jobb jövőért küzdenek közösen a lengyelek és magyarok.

Morawiecki arról beszél, hogy az előadás alatt megkérdezte Orbánt, miről szól a Nemzeti Múzeum falán található emléktábla. Így tudta meg, hogy az 50 éve önmagát felgyújtó Bauer Sándornak állít emléket. A lengyeleknek is van hasonló hősük.

„Ők voltak azok, azok nem törődtek bele a diktatúrába, nem voltak hajlandók elfogadni az elnyomást” – mondta.

Budai Vár Demeter Márta és Keresztes László Lóránt, az LMP társelnökei sajtótájékoztatót tartottak az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján a budai Várban, Táncsics Mihály egykori börtönénél.

Az 1848-as hősök rendíthetetlen hite és akarata ma is példát mutat, amikor szabadságunkat és függetlenségünket újabb és újabb kihívások fenyegetik – mondták az LMP társelnökei.

1848 nemzeti forradalom volt, amelynek üzenete, a nemzeti önrendelkezés és a polgári öntudat, olyan érték, amely most, a 21. században is érvényes és védendő – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Úgy fogalmazott: a magyarság nem tűrheti az idegen hatalmak befolyását, nem tűrheti szabadságának és gondolatainak lábbal tiprását, hangjának elfojtását.

„A magát nemzetinek hazudó kormányunk áruló politikája révén egyre inkább erősödik az idegen, főleg az orosz befolyás” – jelentette ki.

Demeter Márta szerint ma is harcolni kell a 12 pontban foglaltak érvényesüléséért, mert sérül a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, nem független a nemzeti bank, az Országgyűlésben pedig nem a nemzeti érdekek érvényesülnek.

Kijelentette: újra meg kell teremteni az ország biztonságát és szuverenitását, el kell távolítani a hatalomból „a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”.

A társelnök azt mondta: „ma is az önkény, a tetten érhető nemzetárulás, a jövő felélése és az ostobaság ellen kell harcolnunk.”

(MTI)

 

Batthyány tér A globális klímasztrájk magyar résztvevőinek programja közben befejeződik a Batthyány téren, de messze még a vége, hiszen a mostanra összegyűlt 4-500 tüntető átvonul az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM). Ha megérkeznek, élő videóban számolunk majd be az ottani történésekről is.

Fotó: Mérce

Nemzeti Múzeum A színpadon már megy az ünnepi műsor.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

És természetesen mindeközben lehet enni-inni és költeni is.

A kolbász és a forró italok ára elég borsos, a szőrös baseballsapkákra pedig nincs magyarázat.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

De tényleg: színes, szőrös baseballsapkák? (Fotó: Mérce)

Közös magyar-lengyel ünnepségre invitálta kis videójában Orbán Viktor miniszterelnök az érdeklődőket március 15-re. Emígy:

A 24.hu szúrta ki, hogy a zászlófelvonás előtt Tordai Bence (Párbeszéd) megpróbált szót váltani Áder Jánossal és Kövér Lászlóval.

Azt akarta megkérdezni tőlük, hogy mit gondolnak az 1848-as forradalom hármas jelszaváról: Szabadság, egyenlőség, testvériség.

Csakhogy a köztársasági elnök és a házelnök inkább az előttük álló eseményekre koncentráltak, amit Tordai is hamar tudomásul vett. Így ma nem tudjuk meg, mit gondol a két közjogi méltóság a szabadságról, egyenlőségről és testvériségről.

Nemzeti Múzeum Helyszíni tudósítóink szerint nagyon sok a lengyel zászló a Nemzeti Múzeum környékén, ahol fél 11-től nemcsak Orbán Viktor, de a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki is beszédet mond.

Tavaly a március 15-i rendezvények – nem meglepő módon – az áprilisi országgyűlési választásra voltak kihegyezve. Orbán Viktor miniszterelnök is mozgósító beszédet mondott:

„Alig több, mint három hét múlva Magyarország sorsáról döntünk. Tudtam, hogy sokan leszünk, tudtam, hogy elszánt arcokat fogunk itt látni. Erre van szükség, mert ma komoly dolgokat kell megbeszélnünk egymással. Épp úgy, mint 170 éve, ma is egyenesen és őszintén kell beszélnünk. Ha nem mondjuk meg világosan, hogy mi és miért történik Magyarországgal, akkor senki nem fogja megérteni és nem is hozhatunk jó döntést három hét múlva.”

A beszéd gerincét természetesen a már jól megszokott migránsozás és brüsszelezés tette ki:

„Brüsszel nem védi meg Európát. Legyünk büszkék rá, hogy mi vagyunk az egyetlen ország az unióban, ahol megkérdezték az embereket, hogy akarnak e tömeges bevándorlást.”

Az ellenzékről nagyjából ennyi mondanivalója volt a miniszterelnöknek:

„Ne áltassuk magunkat, nekünk nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem nemzetközi szervezetekkel, oligarchákkal, bajkeverő tüntetésszervezőkkel, Soros György NGO-inak láncolatával.”

De azért volt némi fenyegetés is a szavaiban:

„Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk se vakok, se balekok. A választások után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai, jogi elégtételt is.”

És bár akkoriban kissé homályosnak tűnt, hogy pontosan kin és hogyan akar elégtételt venni a miniszterelnök, utóbb azért csak-csak kiderült. Bár a fideszes értelmezések szerint Orbán leginkább a választások megnyerésére gondolt és szigorúbb bevándorlásellenes törvényekre, ő maga is beszélt arról, hogy nagyobb befolyást szeretne szerezni a médiában. És lám: egy évvel később ott tartunk, hogy egy gigantikus propagandagépezet jött létre, méghozzá egy kézbe (és cinikus módon a Népszabadság volt épületébe) terelve, és még olyan, korábbi ellenzéki lapokat is sikerült felfalniuk, mint a Szabad Föld.

Szóval érdemes komolyan venni a miniszterelnök fenyegetéseit.

A teljes tavalyi beszédet ide kattintva lehet elolvasni.

Batthyány tér … itt nézhető:

Batthyány tér Elég jó táblákkal készültek a globális klímasztrájk magyar résztvevői:

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Vegán ökoanarchista tüntetők (Fotó: Mérce)

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-listavezetője is tüntet (Fotó: Mérce)

Batthyány tér A Fridays for Future Hungary is csatlakozott a globális klímasztrájkhoz, a Batthyány téren találkoznak, egyelőre körülbelül 50-100 ember érkezett a helyszínre.

Fotó: Dián Ákos

Katonai tiszteletadással vonták fel a nemzeti lobogót az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján az Országház előtti Kossuth téren.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ELTE BTK épülete előtt, kordonok gyűrűjében:

Fotó: Mérce

A Nemzeti Múzeumnál 10.30-kor kezdődik az állami ünnepség, e tájt mond majd beszédet Orbán Viktor is.

A lengyel delegáció pedig már a helyszínen várja az ünnepséget, a helyszínen lévő tudósítónk szerint körülbelül kétszázan gyülekeznek.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

Ahogy azt mi is megírtuk korábban, március 15-én világszerte sztrájkolnak – főleg diákok, fiatalok – a globális elit klímaváltozással szembeni tétlensége ellen tiltakozva. Egy gyűjtés szerint szerda délutánra már 98 ország 1325 településéről jelentkeztek be azok, akik részt kívánnak venni a pénteki munkabeszüntetésen. Az akció szervezője a svéd középiskolás Greta Thunberg által elindított Fridays for Future (Péntek a Jövőért) mozgalom.

Mi ez?

Fél évvel ezelőtt a 16 éves Greta Thunberg egyedül ült ki a svéd parlament elé, hogy tiltakozzon az ellen, ahogy (szerinte elégtelenül) a svéd politikusok kezelik a klímaváltozás kérdését. Péntekenként tüntet, mondott már beszédet többek közt Brüsszelben, az ENSZ katowicei klímakonferenciáján és a davosi Világgazdasági Fórumon (ahova vonattal ment, mert nem akart repülőre szállni, mivel az szörnyen környezetszennyező), mára pedig világszerte tízezrek követik a példáját, és péntekenként utcára vonulnak, hogy országaik döntéshozóit cselekvésre ösztökéljék. Főként Nyugat-Európában lelkesek a fiatalok (Párizsban nemrég már 5-8 ezer fősre duzzadt a demonstráció, de Nagy-Britanniában is ezrek mozdultak meg), összességében pedig már a világ több mint 90 országában csatlakoztak a felhíváshoz.

A fő kérdés, ami mozgatja azokat a fiatalokat, akik nem terveznek most pénteken bemenni tanításra körülbelül így hangzik:

„Mi értelme van tanulni egy jövőért, amit a klímaváltozás akár teljesen elpusztíthat?”

A mai napon ezért fognak világszerte tüntetni: és nem marad klímasztrájk nélkül Magyarország sem.

Tegnap Pécsen a Zöld Fiatalok Egyesülete (Zöfi) tartott piknikkel egybekötött klímasztrájkot, ahol a gyerekek egy hatalmas, kézzel festett világtérképet terítettek ki a városháza elé.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Ma délelőtt pedig a korábban péntekenként a Kossuth téren demonstráló Fridays for Future Hungary csoport (róluk itt írtunk korábban) tiltakozik majd 9.30-tól, délután pedig az LMP is demonstrál majd, az összellenzéki tüntetés után.

Az ENSZ alatt működő Kormányközi panel a klímaváltozásról (IPCC) jelentése szerint 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb a bolygó átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom előtt, ez pedig extrém módon megnövelné a szárazságok, az erdőtüzek és a több száz millió embert sújtó élelmiszerhiányok esélyét.

Szolnokon például már negyedik alkalommal hívták össze az embereket közösen az ellenzéki pártok, ezúttal azért, hogy megtartsák alternatív március 15-i ünnepségüket, és felhívják a figyelmet a sajtószabadság hiányára, a politikai elnyomásra és az egyenlőtlenségre, amelyek ellen a forradalmárok is küzdöttek.

A rendezvény végén megígérték, ha bizalmat kapnak az őszi választásokon, visszaállítják az ünnep méltóságát, és elveszik annak pártpolitikai élét.

Volt ellenzéki megemlékezés Békéscsabán is, ahol az MSZP, a DK, a Liberálisok, a Momentum és a Jobbik politikusai mellett a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevében Körömi János is felszólalt.

A Momentum TizenX, a párt ifjúsági szervezete pedig este a fővárosban látott neki a nemzeti ünnep előkészítésének: a Nemzeti Múzeum elé vonultak, hogy a miniszterelnöknek üzenjenek a holnapi ünnepi beszéd előtt.

Fotó: Mérce

Fotó: Mérce

A helyszínre nem sokkal később kiértek a rendőrök is, akik igazoltatták az aktivisták egy részét, hogy be tudják őket azonosítani, ha esetleg szabálysértést követtek el. Ezt akkor tudják majd eldönteni a hatóságok, ha megvizsgálták a használt festék alapanyagát.

Élő közvetítésünket itt tudjátok visszanézni az eseményről:

Akciózott egyébként a Fidesz ifjúsági tagozata, a Fidelitas is, ők a Ferenciek terén, az aluljáróban tartottak flashmobot, hagyományőrző viseletben:

Fotó: MTI/Mónus Márton

„Egységben az erő/Tisztelet a bátraknak” feliratú molinóval és nemzeti színű zászlóval váltottak ma műszakot a Hankook gyárban a dolgozók.

Forrás: Facebook/Székely Tamás

A dunaújvárosi Hankook gyárban kedden 14 órakor léptek sztrájkba a dolgozók, miután a szakszervezetnek hosszú idő után sem sikerült megegyeznie a céggel, azonban a munkáltató a tárgyalási folyamatot lezártnak tekintette március elején,  érdemi javaslata pedig nem volt.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke korábban kifejtette, a tárgyalássorozat során a cég nem vette komolyan a szakszervezetet, nem viszonyult hozzá konstruktívan és nem volt hajlandó az esetleges változtatásokról konkrét módon tárgyalni.

Székely tegnap sajtótájékoztatón jelezte, hogy továbbra is zajlik a sztrájk, annak ellenére is, hogy a cég pedig folyamatosan próbál nyomást gyakorolni a munkabeszüntetésben részt vevő munkavállalókra.

(Ahogy arról korábban írtunk, már a sztrájk előtt is plakátokkal próbálta elbizonytalanítani a cég a munkavállalókat).

Mivel a fővárosban egész nap több rendezvény is zajlik majd (némelyik ráadásul egy időben), változni fog a közlekedési rend, ezért igencsak oda kell figyelnie annak, aki tömegközlekedéssel akar eljutni egyik helyről a másikra.

Pénteken a rendezvények miatt lezárják a közúti forgalom elől a Múzeum körutat az Astoria és a Kálvin tér között, a Bródy Sándor utcát a Puskin utca és a Múzeum körút között, a Bajcsy-Zsilinszky utat a Deák Ferenc tér és az Alkotmány utca között, a Károly körutat az Astoria és a Deák Ferenc tér között, valamint péntek délelőtt az Alkotmány utcát és az Andrássy utat a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon között.

A budai Várba egész nap nem lehet behajtani.

A lezárások miatt pénteken egész nap nem közlekedik a 47-es és 49-es villamos, a Városház tér és a Móricz Zsigmond körtér között a meghosszabbított útvonalú 61-es villamossal, Kelenföld vasútállomás és a körtér között pedig a meghosszabbított útvonalú 56A villamossal lehet utazni.

A Móricz Zsigmond körtértől Pest felé a 4-es metrót érdemes igénybe venni.

A 100E reptéri busz a Kálvin térig jár, a 16-os, a 16A és a 916-os busz egész nap két szakaszon közlekedik, a Széll Kálmán tér felől a Kapisztrán tér, a Deák Ferenc tér felől pedig a Dísz tér megállóhelyig szállít utasokat. A 2-es villamos délelőtt a közvágóhídtól a Kossuth térig jár, a 9-es busz a Bajcsy-Zsilinszky út helyett egész nap a Nagykörúton közlekedik.

Az 5-ös, a 7-es, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E busz várhatóan 13.30 és 18.30 között két szakaszra osztva közlekedik: a pesti végállomástól a Blaha Lujza térig, a budai végállomástól pedig Duna hidakig járnak. A 15-ös és a 115-ös busz egész nap az észak-pesti végállomástól a Kossuth Lajos tér megállóhelyig szállít utasokat.

Holnap sem lesz egyszerű közlekedni: az Andrássy út Opera és Dózsa György út közötti szakasza, a Dózsa György út Podmaniczky utca és Városligeti fasor közötti szakasza, és az Olof Palme sétány Állatkerti körút és Hősök tere közötti szakasza lesz lezárva 12-től 15 óráig.

Szombaton az Andrássy út és a Dózsa György út lezárása miatt kora délután az érintett járatok (a 20E, a 30-as, a 30A és a 230-as busz, valamint a 70-es, 75-ös és 76-os troli) terelve közlekedik, a 73-as troli 12 és 13 óra között nem jár. A 105-ös busz várhatóan 9.50 és 13.40 között az Andrássy út helyett a Podmaniczky utcán közlekedik, ezért a Hősök tere és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti megállóit nem érinti.

(MTI)

9-kor a Kossuth téren zászlófelvonással kezdődik majd a nap – az Országházban pedig egész nap meg lehet majd nézni a Szent Koronát.

9.30-tól viszont már globális klímasztrájk lesz a Batthyány téren, amelyet az elmúlt hetekben péntekenként a Kossuth téren demonstráló Fridays for Future Hungary szervez (róluk itt írtunk bővebben).

10 órától a Városligetben a Momentum szervez pikniket, melynek nyitányaként Donáth Anna, a Momentum alelnöke mond majd beszédet.

10.30 után nem sokkal viszont már Orbán Viktor mond majd beszédet a Nemzeti Múzeum kertjében, ide egyébként a Kossuth térről reggel „Huszármenet” indul majd.

Pécsen pontban délben kezdődik a közös ellenzéki megemlékezés a 48-as téren.

A fővárosban az ellenzéki tüntetések sorát a Demokratikus Koalíció nyitja meg, akik még a közös ellenzéki program előtt, 13 órakor az Egyetem téren gyűlnek össze, hogy megmutassák, „a lázadás hazafias kötelesség!”

14 órától Hadházy Ákos már a Ferenciek terén gyűjti majd az aláírásokat az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz.

Eközben a Liberálisok a Pilvax közben emlékeznek a ’48-as szabadságharc hőseire.

Az összellenzéki demonstráció pedig a Szabad sajtó útján 15 órakor veszi kezdetét, Nemzeti egységet! címmel.

Ezzel egy időben, és térben is viszonylag közel, a Március 15. téren tart megmozdulást a Mi Hazánk Mozgalom is, melynek A nemzeti összefogás seregszemléje címet adták.

Debrecenben is 15 órakor kezdődik a közös ellenzéki demonstráció, a Mi vagyunk Debrecen csoport szervezésében.

Budapesten 16 órától pedig már az LMP tart klímatüntetést, illetve inkább klímavonulást, ami a Szent Gellért térről indul és az Egyetem téren ér véget.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!