emlékezet
Identitásaink és traumáink: visszatér az elismerés történetpolitikája?
Az elismerés történetpolitikájának visszatérése kétségtelenül kihívás és nem veszélytelen, ezt már tudjuk a múltból, és erre utalnak a jelenlegi folyamatok is.
Címke: történelem
28. oldal, összesen 45
budapesti történeti múzeum
Kései emlékezet, aktuális dilemmák Új fővárosi projekt indul Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete címmel
Három éves szakmai vitával, újszerű metódusokkal próbál a főváros méltó módon emlékezni a háborúkban megerőszakolt nőkre. A célok bár támogatandók, a kivitelezéssel kapcsolatban felmerülnek kételyek.
Kiürített iskolatáska: a közoktatás holokauszt-képén innen és túl
A Terror Háza megnyitása és Kertész Imre Nobel-díja sok tanteremben vert visszhangot, azonban utólag látszik csak igazán, mennyire ez a két esemény alakította a történelmi emlékezetről szóló közbeszédet és azon vitákat, amelyekkel felnőttünk.
A holokauszt gyarmati emlékezete
A holokauszt az európai birodalmi és gyarmatosító eszmék következménye, a náci rezsim pedig nem az európai civilizáció bukása, hanem szégyenteljes terméke.
történelem
Az Új Jeruzsálem építése: Clement Attlee kormánya 75 év távlatából
Attlee hatéves kormányzása olyan maradandó hatással bírt az Egyesült Királyságra, amely egyedülálló a huszadik századi brit történelemben, a háborús kormányokat nem számítva talán csak Margaret Thatcher öröksége hasonlítható hozzá.
Elmozduló keretek: holokauszt, dekolonizáció, antirasszizmus
A náci népirtással foglalkozó emlékezetpolitika a genocídiumot általában nem egy gyarmatosító háború részeként értelmezi. Pedig a Harmadik Birodalom és a 19. és kora 20. századi európai gyarmatosítás között mély összefüggés van.
Miért emlékezzünk és miért felejtsünk?
Az emlékezet a múlt újra- és újra elmesélésének folyamatában születik meg és él, és hatalmi kérdés, hogy a közvetlenül érintetteken kívül más is meghall-e bizonyos elbeszéléseket.
231 év
1789 és 1793
231 éve kezdődött a francia forradalom. Hosszú olvasmány a forradalom első négy évéről, ami azóta is minden rendes népfelkelésben csak ismétli magát.
Az emlékezetpolitika tanulságai
A múlt körüli társadalmi viták jellemző dinamikája az áldozati versengés, amely során az áldozatok nevében fellépő társadalmi szereplők két táborra oszlanak, és saját szenvedésük elismertetését követelik a másiktól, és ezen elismerés hiányát az elnyomás egy formájának (az elismerés megtagadásának) tekintik.
how times change
Amerika legfontosabb egyenjogúsági törvényét egy rasszista elnök írta alá
Éppen 56 éve. De hogyan történt mindez, és miért fontos az, hogy Johnson elnök valójában mit is gondolt a feketékről?
