Az egyetem szenátusa szeptember 1-től már nem dönthet a működési szabályzatról, a költségvetésről, és nem választhatja meg a rektort sem.
Még ha objektíven meg is lehetne ítélni azt, hogy mely tanárokra hárultak súlyosabb terhek a járvány alatt, a kormány által bejelentett bérkiegészítés akkor sem lenne más, mint egy újabb szakma megosztása, mint ahogyan a járvány alatt történt az egészségügyi dolgozókkal is.
Az EMMI járványügyi intézkedési nem elégségesek a pedagógusok védelmére.
Sokaknak keresztülhúzta a kutatási tervét a járvány, mások pedig a hazájuktól távoli országban ragadtak, a vezetőség mégis többször visszautasította támogatási kérelmüket.
Az egy osztályba járó gyerekek így is, úgy is szoros kontaktusban vannak egymással – érvel a minisztérium.
Újabb szigorításokat lengetett be a miniszterelnök.
Ha koncerteket nem lehet szervezni, akkor miért engedik, hogy a gyerekek tesztelés nélkül menjenek tömegesen iskolába?
A szakszervezet szerint az elmúlt hónapok tapasztalatinak fényében a legaggasztóbb, hogy a kormánynak semmiféle terve nincs arra, hogy megvédje a pedagógusokat és a diákokat a járvány következő hullámától.
Akinek volt erre pénze, annak átlagosan 125 ezer forintba került az „ingyenes” közoktatás.
Ennek nem más az oka, mint a fogyasztói árak növekedése: a KSH szerint tavaly augusztusban 3,1%-kal, szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, és a tendencia azóta sem állt meg.
