Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába ingyenesek a tankönyvek, így is borzasztó drága lesz az iskolakezdés

Annak ellenére, hogy  a 2020/2021-es tanévtől a köznevelésben mindenki számára ingyenesek a tankönyvek, mégis nőhet idén a családokban az iskolakezdésre szánt összeg -írja a Pénzcentrum a Vatera felmérése alapján.

Az összesítés szerint gyermekenként átlagosan 33 560 forintot terveznek elkölteni a szülők az iskolakezdéshez kapcsolódóan, míg tavaly ez az összeg átlagosan 15-25 000 forint között mozgott.

Ennek nem más az oka, mint a fogyasztói árak növekedése: a KSH szerint tavaly augusztusban 3,1%-kal, szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, és a tendencia azóta sem állt meg.

Nagyon kevesen (13%) vannak azok, akik 10.000 forint alatti összegből oldják meg a kötelező iskolaszer vásárlást, illetve elenyésző, mindössze minden tizedik család hozza ki 10.000 és 15 000 forint közötti összegből. A kutatásban résztvevők negyede (26%) 15 000 – 25 000 forintot áldoz a beiskolázásra gyermekenként és még ennél is többen vannak azok (29%), akik 25 000 – 40 000 forintot is hajlandók erre a célra szentelni. Majdnem minden negyedik ember (22%) még 40 000 forintnál is többet tervez idén az iskolakezdésre fordítani.

Ráadásul az ingyenes tankönyvek is „megérik a pénzüket”: a tavasszal elfogadott új nemzeti alaptantervet (NAT) követve kutyafuttában készültek el az új történelem és magyar tankönyvek, számszerint négy-négy verzió (kettő az ötödikeseknek, kettő a kilencedikeseknek) mindkét tantárgyból. Itt írtunk arról, hogy a pedagógusok nagyon elégedetlenek ezekkel, szerintük azok még az új NAT célkitűzéseinek sem felelnek meg.

Az Emmi keddi tájékoztatása szerint egy járvány elleni speciális protokoll bevezetésével, de normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola, ennek ellenére a az iskolakezdési büdzsé összeállításakor sok szülő azzal számol, hogy a következő tanévben is lehet olyan időszak, amikor az online vagy hibrid oktatási modell kerül előtérbe, így a tanuláshoz szükséges eszközök száma és értéke is nőhet.

Hiszen a digitális oktatásban résztvevő diákoknak számítógépre, laptopra vagy tabletre van szükségük, amit napi sok órában kell kizárólagosan használniuk, ráadásul a korszerű (vagy adott esetben korszerűtlen, hibás) programok használatához megfelelő teljesítményűre, ez pedig főleg a szegény családok számára elérhetetlen, ráadásul a válság miatt csökkenő bérek és elbocsátások okán nagyobb terhet is ró az érintettekre az eszközök beszerzése.

Ahogyarról mi is többször írtunk a Mércén: a digitális oktatás csak kiélezi az árszínvonal emelkedése miatt amúgy is növekvő egyenlőtlenségeket: még a Klebelsberg Központ számításai szerint is közel negyvenezer diák (a 750 ezerből) maradt ki a digitális oktatásból annak köszönhetően, hogy nincsenek meg az ehhez szükséges eszközeik.  Ráaádásul sokszor éppen azokban a régiókban nehézkes az iskolakezdési támogatás igénylése, ahol a leginkább rászorlnának az emberek, itt a különböző civil és önkormányzati szolidaritási kezdeményezések nélkül sokan nem is tudnák elkezdeni az iskolát szeptemberben.

 

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán