Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Úgy tűnik, az Emmi a pedagógusoknál is eljátssza az egészségügyben látott szalámizást

A kormány úgy döntött, hogy 400 hátrányos helyzetű településen 10 500 pedagógus és a pedagógiai munkát segítő szakember kap egyszeri, bruttó 500 ezer forintos támogatást – Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere egy Facebook-oldalán közzétett videóban szerdán beszélt erről.

Mint a videón Káslertől elhangzik, az Emmi azt a munkát ismeri el, amellyel a pedagógusok „az esetleges hátrányokat és lemaradásokat megpróbálták pótolni”, és amely a miniszter szerint  várhatóan folytatódni fog a következő időszakban is.

Az az interjúból már nem derült ki, hogy a pénzt mikor utalják, illetve – és ez tűnik a fontosabb kérdésnek – pontosan mely települések pedagógusai érintettek, csak annyi hangzik el a videón, hogy „vannak az országban olyan hátrányos helyzetű települések, amelyek talán jobban leszakadtak”.

Nem csupán arról van szó azonban, hogy a „hátrányos helyzetű” település (tankerület) meghatározása meglehetősen képlékeny.

Hiszen még ha egzaktul el is lehetne választani egymástól a rossz és a jó helyzetben lévő iskolákat, és ha objektíven meg lehetne ítélni azt, hogy mely tanárok „próbálták pótolni az esetleges lemaradásokat”(és melyek nem), ez akkor sem lenne más, mint egy újabb szakma megosztása, mint ahogyan a járvány alatt történt az egészségügyi dolgozókkal is.

Mint ismert, a kormány áprilisban jelentette be, hogy a koronavírus-járványban rájuk szakadó plusz terhek miatt „minden egészségügyi dolgozó” bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásban részesül. Az intézkedés részleteire azonban sokáig nem derült fény, kezdve attól, hogy pontosan ki számít „egészségügyi dolgozónak”, egészen odáig, hogy mikor lesz az összeg kézbesítve.

Aztán nemcsak abból támadt óriási zűr, hogy nem volt világos, pontosan kik is tartoznak az egészségügyi dolgozók kategóriájába, de az is felzúdulást keltett, hogy akiknek biztosan jár majd a pénz, azok között sokan lehetnek olyanok is, akik esetleg nem is kerültek kapcsolatba a vírussal, nem dolgoztak fertőzöttekkel. Ellenben azok a dolgozók, akik például szociális intézményekben végeztek egészségügyi munkát, illetve a kórházi takarítók, karbantartók, bérnővérek nem részesültek a juttatásból akkor sem, ha közvetlenül részt vettek koronavírusos betegek ellátásában.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem véletlenül követelt nemrég egységes bérkiegészítést a karantén miatti túlórák után. Hiszen az igaz ugyan, hogy – mint az a szakszervezet korábbi felmérésből kiderült – a távoktatáshoz szükséges eszközök beszerzése például egyenlőtlen terheket rótt a tanárokra (ha már a központi kormányzat nem segített ebben), a karanténhelyzet abban péládul nem tett különbséget tanár és tanár között, hogy a digitális munkarend bevezetésével mindenkinek többet kellett dolgoznia, ahogyan a távoktatáshoz szükséges tartalmi praktikákat is saját maguknak kellett elsajátítaniuk – függetlenül attól, hogy egyébként milyen körülmények közt végzik a munkájukat „békeidőben”.

Így miután nincsenek arról pontos adataink, hogy mely településeken milyen munkát végeztek pedagógusok, vagy hol maradtak le jobban a diákok másokhoz képest, joggal gondolhatja majd az a tanár, aki kívül esik a szerencsésebbek körén, hogy ő is érdemes lenne arra az összegre, amely gyakorlatilag kéthavi fizetésével egyenértékű.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán