Filmkritika: Bong Joon-ho: Parasite – a neoliberalizmus legfelsőbb foka
„A jelen – nem is annyira eltúlzott – rémálma ez a film? Ez biztos. A kiszolgáltatottság és perverz asszimiláció egy szintje után már csak egy dolog van hátra. Jön az erőszak.”
„A jelen – nem is annyira eltúlzott – rémálma ez a film? Ez biztos. A kiszolgáltatottság és perverz asszimiláció egy szintje után már csak egy dolog van hátra. Jön az erőszak.”
Nemcsak az utóbbi, válsággal is terhelt évtized termelte ki ezeket az aggasztó fejleményeket: régebbi trendek dolgoznak itt.
A munkásosztály helyzete ma.
A brit hadsereg újfent olyan fiatal állampolgárokat céloz toborzási kampányával, akik a legsérülékenyebb társadalmi csoportokba tartoznak.
Olyan rendszerre van szükségünk, melyben a Föld lakosainak széles tömegei együttműködve dolgoznak azon, hogy a kapitalizmus tombolásának nyomán bekövetkező társadalmi és környezeti katasztrófának minél kevesebb áldozata legyen az elkövetkezendő évtizedekben.
Szinte már itt az az idő, amikor az egyéni szintű kizsákmányolások kollektíve felismerhetővé összegződhetnek, az ellenük való harc pedig így társadalmi hatóerővé válhat.
Van olyan hogy szabályozott vadkapitalizmus?
Saša Uhlová cseh újságíró nyolc hónapon át azok mellett élt és dolgozott, akik nélkül az életünk öt perc alatt megállna: sokszor pokoli, embert próbáló helyzetekbe került, mint alulfizetett „részmunkaidős”, minden hónapban máshol, magánéletét is kockára téve.