Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A rabszolgatörvényt a XIX. századi Angliában is kitalálhatták volna

Jövő szombaton, egy hét múlva a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítás ellen fognak tüntetni a szakszervezetek – ez a Munka Törvénykönyve módosítása, melyet Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf nyújtottak be országgyűlési képviselőként.

A tervezet egyik aggályos pontja a három éves munkaidőkeret, mely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy rugalmasan variálják munkásaik munkaidejét, és ahelyett hogy az egy napon ledolgozott túlórákat fizessék ki nekik, egy nagyobb keretben tartsák nyilván, ki hogy áll a ledolgozott órákkal.

A napi.hu mutatta be részletesen, hogyan működik az Audinál a jelenlegi munkaidő-keretes elszámolási rendszer, és amennyiben ezt vesszük alapul, a

módosítás nagyjából azt jelentené, hogy a munkást még ha rendszeresen túlóráztatják is, a munkáltatónak alig kell majd kifizetnie azok díjait.

A rendszer lényege ugyanis, hogy a gyár munkahetenként annyi időre hívja be a munkást, amennyire szükség van a termelés fenntartásához. Ez a kereslet függvényében változik, tehát ha kevesebb Audira adnak le rendelést, kevesebb motort, alkatrészt vagy egyes modellek esetében autót kell gyártani az üzemben – így az adott időszakban kevesebb munkaórára van szükség.

Azonban ha viszik a kocsikat mint a cukrot, a gyár magasabb kihasználtság mellett üzemel, többet kell termelnie, így több dolgozói munkaórára van szükség – ekkor a munkásokat berendelhetik túlórára. A jelenlegi szabályozás egyéni szerződés esetén ezt évi kétszázötven órában maximálja, míg kollektív szerződés esetén – ahogy az a győri gyár esetében is van – háromszáz túlórát enged meg.

A munkaidőkeret azért előnyös a munkáltatónak, mert az egyéves munkaidőkeret esetén habár hetente számolják a munkások túlóráit, azt évente összesítik – így lehetséges, hogy egy héten a munkás negyvennél több órát dolgozik, azonban amennyiben volt olyan hét, amikor kevesebbet állt a szalag mellett, az az elszámolási év végén levonásként jelentkezik az egyenlegében, így a heti túlórát adott esetben végül normál óradíjon fizeti ki.

Vagyis a gyár mindenképp jól jár: ha egész évben maximális kapacitáson pörgött a gyár, akkor év végi elszámoláskor megjelennek a túlórák és kifizeti a dolgozónak, ami belefér, mert sok kocsit eladtak, viszont ha az év egyik felében minden héten túlóráztak a munkások, a másikban pedig ezeket az órákat lepihentették velük, akkor elég normál óradíjon kifizetni őket.

A jelenlegi tervezet újdonsága, hogy a maximális túlóraszámot évente négyszázra emeli, amit nem köt kollektív szerződéshez, továbbá az elszámolási időszakot egyről három évre terjeszti ki.

Ez lehetőséget ad például arra, hogy egy munkást ad absurdum heti negyvennyolc órában dolgoztassanak ötven héten keresztül (400/50=8), de ha a rákövetkező évben nem megy olyan jól az Audinak, akkor egész évben dolgoztathatják heti harminckét órában, így a munkaidőkeretben szépen elolvadnak a túlórák egy év alatt, és amennyiben a harmadik évben átlagos, negyvenórás munkaheteket kell ledolgoznia, az elszámolás végén a gyárnak nem kell túlóradíjat fizetnie – viszont ráterhelte a gyengébb időszakok bevételkiesésének egy részét.

Vagyis a munkás, amennyiben elfogadják a tervezetet, még inkább ki lesz szolgáltatva a tőkének, ami akkor hívja be dolgozni mikor szükség van rá, ezáltal lehetőséget kap arra, hogy ne fizesse ki a túlórákat. Ezért is tüntetnek jövő szombaton a szakszervezetek.

via napi.hu
Címlapkép: MTI Fotó: Illyés Tibor
Olvass tovább!