Gulyás Gergely szerint a rabszolgatörvény valójában a munkavállalói szabadságot bővíti

A mai kormányinfón Gulyás Gergelyt többen kérdezték a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban, válaszaiból nagyjából az derült ki, a kormány álláspontja szerint a törvénymódosítással csak jót tesznek a munkavállalóknak, mert akik nem keresnek eleget a normál munkaidejükben, azok így szabadon dolgozhatnak extra keresetért a szabadidejükben is, még másodállást sem kell vállalniuk.

Gulyás azt mondta, a kormány csak akkor támogatja a törvényjavaslatot, hogy ha a 400 órás túlóráztatás csakis a munkavállaló beleegyezésével történik meg. Szerinte semmilyen retorzió nem érheti azt a munkavállalót, aki nem akar többletmunkát vállalni.

A törvényjavaslat csak azt tenné lehetővé, hogy egy munkavállaló ne másodállásban vállaljon túlmunkát, hanem lehetősége legyen a munkahelyén  többet dolgozni, ha szeretne, vagy ha kénytelen többet dolgozni. Gulyás azt mondta, a munkajogi védelem biztosított, ha a munkavállaló nem akar többletmunkát vállalni.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy tegnap Lezsák Sándor berekesztette a rabszolgatörvényről szóló vitát, így több ellenzéki képviselő nem tudott felszólalni,  azt felelte, hogy

az ellenzéki képviselők elmondták a véleményüket, és már csak olyanok akartak felszólalni, akik ezt már megtették, illetve erőszakra szólítottak fel, például Budapest felgyújtására.

(Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője azt mondta, 2006-ban ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel Budapestet, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor „Budapestnek égnie kell”, az MSZP képviselői pedig). A vita lezárását illetően csak annyit mondott, az országgyűlés elnöklő alelökének döntését nem áll módjában minősíteni a kormány képviselőjeként.

Arra a kérdésre, hogy a hatályos jogszabályok tartalmazzák-e már, hogy a munkavállalóknak is bele kell egyezniük a 400 órás túlmunkára való kötelezhetőségre azt válaszolta, „egyértelművé kell tenni”.

Azt is megkérdezték tőle, mi változott tavaly óta (mivel akkor is volt egy Kósáékéhoz hasonló törvényjavaslat, amit végül leszavaztak). Gulyás szerint a helyzet az, hogy sokan vannak, akik „a szabadságukkal élve szeretnének több pénzért többet dolgozni”. A kormánynak azt kellett elndöntenie, hogy a munkaerőhiányos munkaerőpiacon ezt lehetővé teszi-e vagy sem.

„Szerintem minden érv amellett szól, hogy megfelelő garanciákkal, de ne korlátozzuk az emberek szabadságát. Hogyha többet akarnak keresni és többet akarnak dolgozni, akkor a saját döntésük alapján erre legyen lehetőségük.”

– mondta Gulyás.

Felmerült az a kérdés is, hogy a szakszrvezetek jeleztek-e igényt arra vonatkozóan, hogy az általuk képviselt dolgozók szeretnének többet dolgozni, de erre a törvény nem ad lehetőséget. Gulyás erre azt válaszolta,

„Ha a szakszervezetek igényeit a munkavállalói igényekkel azonosnak tekinteném, akkor jobb véleménnyel lennék a szakszervezetekről, mint amilyennel vagyok.”

Gulyás nem akar senkit sem bántani a szakszervezeteknél, de a tapasztalatai szerint ha a szakszervezetek béremeléssel találkoznak, azt természetesnek tartják (a legjobb esetben is csak üdvözlendőnek), de ha a munkavállalók akár szabadságát növelő, de ezáltal többletmunkát lehetővé tévő szabályokról rendelkeznek, akkor viszont kritikákat foglamaznak meg a kormánnyal szemben.

„Ez kérdéseket vet fel. De hát látni fogjuk, hiszen a szabályozás az a munkavállalói szabadságot bővíti. Hogyha valamelyik munkaválalló úgy dönt, hogy többletmunkát vállal majd (szeretném hangsúlyozni, hogy az így megengedett többletmunka is alacsonyabb, mint az Európai Unió által meghatározott 416 vagy 148 órás maxumum) akkor ő ezzel élhet, akkor ez egy kritika a szakszervezetek jelenlegi alapállására vonatkozóan is.”

– mondta.

A teljes Kormányinfó itt visszanézhető:

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Olvass tovább!