Háborús és emberiség elleni bűntetteket követtek el 2016 óta Líbiában az ENSZ vizsgálóbizottsága szerint
Egy éven át nyomoztak több száz dokumentum átvizsgálásával és 150 ember meghallgatásával.
Egy éven át nyomoztak több száz dokumentum átvizsgálásával és 150 ember meghallgatásával.
Az afgán háborút el kellett adni az amerikai nagyközönségnek, így aztán a balsorsú afgán nők új harcos pártfogókra találtak az amerikai szenátorok, kongresszusi tagok, agytrösztszóvivők és média-megmondóemberek személyében. Az, hogy az USA az afgán kultúrára hivatkozva próbálta igazolni az Afganisztán elleni katonai agressziót, nem újkeletű háborús taktika.
A menekültválság a belorusz határon sokadik példája annak, hogy Európa elvesztette külpolitikai mozgásterét, mert a menekültellenességét fontosabbnak tartja annál, minthogy ne zsarolhassák diktátorok.
Tömeges kitoloncolás vár azokra, akik a természeti katasztrófa és a belpolitikai káosz elől menekülnek.
A menekültek pont ugyanolyanok, mint mi. Vannak közöttük egyedülállók, családok, ez utóbbiból szigorúbb hangulatúak és boldogok. Vannak tervezgetők, álmodozgatók és gátlástalan hazudozók. Pont ugyanolyanok, mint mi, magyarok.
A török gazdaság az éhbérért, feketén dolgoztatott munkásoknak köszönhetően tartja még magát.
Kaczyńskiéknak akár kapóra is jöhet a krízis a határon. Azzal, hogy emberi lényekről van szó, szokásosan senki sem törődik.
A szervezet szerint egyáltalán nem biztonságos visszatérnie a menekülteknek, és aki mást állít, az szándékosan torzít.
A békefolyamat igazából nem is a békéről szólt, csak arról, hogy az amerikaiak kényelmesen ki tudjanak vonulni, miközben tárgyalási partnerré, így elfogadottá tették a tálibokat.
Pedig annyira aprók ezek a különbségek közöttünk. A bőrszín? Mi is lebarnulunk nyáron. A kendő? Nagyanyáink még bőszen hordták. Hogy mást esznek? Manapság, az ételintoleranciák divatos világában ki hivatkozhatna erre? Közös a Földünk, a jövőnk és közös a sorsunk is.