Oroszország ukrajnai háborúja megmutatta, hogy korunk meghatározó politikai törésvonalai alapvetően hamisak.
Hogyan jön létre a nép? Mit kezdjünk az osztállyal? Mi a proletariátus? Judith Butler filozófus ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben Ernesto Laclaura, a tudósra és a beszélgetőtársra emlékezik.
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
Az igazi demokrácia nem engedi meg a képviseletet. Nem képvisel.
Az üzleti világot a nyereség reménye mozgatja. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy a közgazdaság-tudomány megegyezésre jutott abban, hogy mi a profit. Nem így van.
Ha követjük az „extraprofit” útját, olyan társadalmi problémákra bukkanunk, amelyekkel a NER a válság nyomására sem mer foglalkozni.
Honnan és miért ez a mély vonzódás a korszellemben az összeesküvés-elméletek iránt, és mit árul el mindez a számunkra a társadalmi és politikai valóságról?
A mélyállam nem anomália, nem visszaélés. Ezért marad kitartóan velünk.
Lehet-e úgy bírálni az inváziót, a háborúba átcsapó beállítottság aspektusait, hogy közben ne zuhanjunk bele a ruszofóbia vermébe?
A rendszerkritikus forradalmi és baloldali szavakról elsőre mindenki az osztály, a tőke, a kizsákmányolás, a proletariátus fogalmaira asszociál. Kiss Viktor könyve azonban az ellenkultúra, a hasadás, az autonomizmus fogalmait használja egy baloldali forradalmi projekt felvázolásához.
