Vízháború, gázháború, McDonald’s: hogyan lázadtak fel Bolíviában az ország kiárusítása ellen?
Bolíviában hét héten keresztül útlezárások, sztrájkok és tömegtüntetések bénították meg La Pazt és az ország nyugati régióit.
Bolíviában hét héten keresztül útlezárások, sztrájkok és tömegtüntetések bénították meg La Pazt és az ország nyugati régióit.
Mi történt La Paz-ban? Elmeséljük.
Az októberi brazil választások eredményétől függően esély nyílik rá, hogy a latin-amerikai régió hat legerősebb gazdaságának (Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru) mindegyike valamilyen baloldali irányzatot képviselő elnök, illetve politikai erő vezetése alá kerül.
A tavalyi évben a legtöbb erdőirtás Brazíliában történt, a legnagyobb erdőirtás-növekedés pedig Bolíviában volt. Ennek politikai okai vannak.
A volt elnök, Evo Morales pártja, a Mozgalom a Szocializmusért színeiben induló Luis Arce nagyobbat nyert, mint Morales 2019-ben.
A közvélemény-kutatások a baloldal magabiztos fölényét mutatják a vasárnapra kiírt bolíviai elnökválasztásokon.
Magára talált Latin-Amerika talán legjobban szervezett népi mozgalma, és feladta a leckét az USA által is támogatott szélsőjobboldalnak.
Evo Moralest viszont pont erre hivatkozva, és amerikai segítséggel puccsolta meg a jelenlegi, jobboldali rezsim.
A bolíviai szocialista és őslakos kozmológiák, életformák kombinációjából kialakult forradalmi kísérlet radikális társadalmi átalakulást ígért, és részben hozott is. Ennek a folyamatnak egy szakasza most lezárult.
Egyre bonyolódik a több mint egy hónapja tartó bolíviai tüntetéssorozat, Evo Morales vitatott hatalomra kerülése és Mexikóba menekülése után immáron az önmagát kinevező ideiglenes államfő Jeanine Áñez lemondását követelik a tüntetők.