Meghaladni? Marxot?! – a Marx utáni kritikai elmélet paradoxona
Göran Therborn svéd szociológus A marxizmustól a posztmarxizmus felé? című műve szellemi iránytű a kritikai elmélet múltjában és jelenében.
Göran Therborn svéd szociológus A marxizmustól a posztmarxizmus felé? című műve szellemi iránytű a kritikai elmélet múltjában és jelenében.
Az olasz bíróság szerint az Iszlám Állam felszámolásában segédkező nő „hajlik arra, hogy hezitálás nélkül áthágja az előírásokat.”
A tudós legfontosabb feladata, hogy az embereket felvilágosítsa az általa a homályból feltárt társadalmi viszonyok természetéről, főként azok a cselekedeteiket gúzsba kötő sajátosságairól.
A magyar baloldal politikai diskurzusa a saját tengelye körül forog, mert sosem ment nálunk végbe az az antiautoriter fordulat, ami máshol már 1968 után igen.
A soros német elnökség nyitányaként a kancellár tegnap Brüsszelben beszélt terveiről, de nem volt mindenki elégedett a programmal.
Kis elit, túlnyomó többségű középosztály és csekély legalsó réteg – ezt jelentené, ha a magyar társadalom babapiskóta formában létezne. A jelenlegi Magyarország azonban határozottan nem ilyen – és ennek az Orbán-rendszer fennmaradásához köthetően is fontos implikációi vannak.
A törésvonal az elit és a nép között található, ahogyan ez a populizmusban megjelenik: a „lemegyünk a nép közé” olyan átlátszóan Audiból-kiszállós, hogy már elviselhetetlen.
A választást a jelek szerint kényelmesen nyerte a jobboldali HDZ.
Sok írás születik „helyes ideológiáról” és jó „ellenzéki stratégiáról”, miközben elfeledkezünk a mozgalomépítés alapjáról: egy bázisról, ami autonóm módon épül. Ezen keresztül juthatunk túl a szubkulturális baloldalon, és a folyamatosan „a munkásokat” „megszólítani” kívánó pártpolitizálás gyengeségein.
A Feltétel Nélküli Alapjövedelmet társadalmi kényszerek és humanista szándékok közösen alapozzák meg, s megvalósítását egy jól működő piacgazdaság teszi lehetővé.