Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elítélt a bíróság egy ISIS ellen kurdokkal harcoló olasz nőt, mert antikapitalista és „makacs”

A Euronews ért el egy 29 éves olasz nőt, akit egy torinói bíróság korábban „közveszélyesnek” ítélt, és gyakorlatilag házi őrizetet rendeltek el vele szemben, mert korábban Észak-Szíriában majdnem egy teljes évig harcolt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen a kurd Női Védelmi Egységek  (Yekîneyên Parastina JinYPJ) kötelékében.

Edgarda Marcuccit az olasz hatóságok az ítélet értelmében a következő két évben speciális megfigyelés alatt tartják, este kilenctől reggel hétig nem hagyhatja el lakását, délután hat óra után pedig nem mutatkozhat közterületen. Ezeken felül a rendőrség bevonta jogosítványát és útlevelét is, valamint jelentenie kell, ha lakóhelyén (Torinón) kívül bárhova utazik.

Az ítélet értelmében Marcucci nem szólalhat fel demonstrációkon sem. Az olasz ügyészség a vádiratban ragaszkodott hozzá, hogy a nő annak ellenére veszélyes a társadalomra, hogy bűncselekményt még soha nem követett el. A bíróság ezt elfogadta, és nem az alapján hozta meg ítéletét, amit Marcucci már elkövetett, hanem amit esetleg a jövőben el fog követni. Emellett úgy érvelt az ítélet, hogy a baloldali nő a kapitalista rendszer ellensége és még katonai kiképzést is kapott.

Az ítéletben ilyen mondatokat lehetett olvasni:

„Marcucci állandóan ellenállást mutat, makacs, soha nem múló fenyegetés a közhatalom számára, hiszen állandóan ebbe az irányba mutat viselkedése, hajlik arra, hogy hezitálás nélkül áthágja az előírásokat.”

A Női Védelmi Egységek katonái – kép: Flickr

Marcucci elmondta a Euronews-nak, hogy 2017 és 2018 között az afríni fronton harcolt Rojavában. Hazatérése után élménybeszámolókat tartott Olaszország-szerte:

„A kurd ideológiáról, a demokratikus konföderalizmusról meséltem kulturális egyesületek gyűlésein, egyetemeken, kutatócsoportoknak, konferenciákon és iskolákban.”

– fejtette ki az újságíróknak.

De miben hisz Marcucci ? – A kapitalizmus alternatívája Rojavában

A rojavai forradalom Abdullah Ödzsalan és Murray Bookchin ökoszocialista, feminista és antikapitalista elméleteire támaszkodva próbálja fenntartani a nemzetállam és a kapitalizmus alternatíváját a Közel-Keleten (lásd tavalyi cikkünket itt).

Az elképzelés szerint egy olyan környezettudatos és feminista alapon szerveződő nem-állami politikai adminisztrációt kell felállítani, amelyben minden társadalmi csoport szabadon élhet és vitathatja meg közös dolgait, a termelőeszközök pedig demokratikus kontroll alatt vannak.

Ödzsalan ezt demokratikus konföderalizmusnak hívja, amelyben az emberek közvetlenül vesznek részt és alakítják azt:  a döntéshozatal helyi közösségek szintjén történik, amelyek aztán képviselhetik álláspontjukat a magasabb szintű döntéshozatali fórumokon is.

A demokratikus konföderalizmus szükségesnek tartja az állammal való átmeneti együttélést, ennél fogva hatástalannak tartja a rendszer gyors, forradalmi úton való leváltásának az elképzelését. Ödzsalan szerint távol kell maradni az állam teljes elutasításától is, mert annak megszűnése egy hosszú folyamat része, amely során alternatívát kell felmutatni.

A demokratikus konföderalizmusnak Rojavában tehát

  • célja, hogy alternatívát képezzen a nemzetállamnak és a kapitalista modernitásnak,
  • a szövetkezeti gazdaságon, a termelőeszközök demokratikus kontrollján,
  • helyi közösségek, kommunák és tanácsok döntéshozatalán,
  • női és nemzetiségi szervezetek önrendelkezésén keresztül.

Észak-Szíriában ennek megfelelően több ezer kommuna, tanács és szövetkezet működik. A városokban utcánként szerveződnek szomszédságok kommunákba, választanak embereket maguk közül a városi tanácsba és dolgoznak együtt szövetkezetekben, ahol a termelt értéket nem kisajátítják és felhalmozzák egyes emberek, hanem a benne dolgozók visszaforgatják a szövetkezetbe és közösségeikbe. Csak Cizire kantonban például 57 szövetkezet működik, amelyekhez összesen közel 9 ezer család kapcsolódik.

Minden politikai testületben biztosítva van a nők és a férfiak egyenlő képviselete (minimum 40-40%, illetve minden vezető pozíciót egy nő és egy férfi tölt be), illetve a különböző etnikai és vallási csoportok reprezentációja is – és alakultak külön női szövetkezetek is.

A rojavai kurdok által vezetett jelenlegi autonómia története 2012-ben kezdődött, amikor az akkor mintegy egy éve tartó szír polgárháború során Asszad elnök katonai okokból kivonta a térségből a kormánycsapatokat, így a helyi milíciákra maradt a térség biztonságának fenntartása.

Ekkor, a helyzetet kihasználva újra megalakult az addig illegalitásban működő kurd pártokból (PYD, KNC) és a Népvédelmi Egységekből (YPG) a Kurd Legfelsőbb Bizottság, ami 2013-as feloszlatásáig igazgatta az észak-szíriai régiót. A Bizottság helyét a Demokratikus Társadalomért Mozgalom (TEV-DEM) vette át. A nemzetközi figyelem 2014-ben irányult a térségre, amikor a Népvédelmi Egységek és vele szövetséges milíciák sikeresen visszaverték a Kobáni városát ostromló Iszlám Államot, majd a következő évek során felszámolták a terrorszervezet szíriai állásait.

A sikeres Kobáni hadjárat után az Egyesült Államok formálisan is szövetségre lépett a kurdokkal az ISIS elleni harcban, ezt a lépést viszont kritizálta Törökország, amely a kurd Népvédelmi Egységek és a kelet-törökországi inszurgens kurd PKK közötti kapcsolatokat biztonsági kockázatnak tekinti. Utóbbit nem csak Törökország, de számos más ország, az Európai Unió és az USA is terrorszervezetként tartja számon.

Tamás Gáspár Miklós filozófus beszédet mond egy kurd szimpátiatüntetésen az amerikai nagykövetség előtt 2019-ben. kép: Mérce

Törökország a független észak-szír régió ellen több alkalommal is vezetett hadjáratot, 2018-ban „Olajág Hadművelet” néven megtámadta és elfoglalta a többségében kurdok által lakott Afrín városát, tavaly ősszel pedig az általuk „Béke Tavasza Hadműveletnek” nevezett offenzíva során kurdellenes milíciák segítségével további területeket foglalt el az észak-szír autonómia rovására.

A Mérce is beszámolt róla nemrég, hogy az afríni hadművelet során a törökökkel szövetséges dzsihádista milíciák tagjai több száz kurd nőt raboltak el, és taszítottak rabszolgasorba. A „Béke Tavasza Hadművelet” során a helyi, korábban az Iszlám Állam által is üldözött jazidi lakosok kényszerültek tízezrével menekülésre, és több, törökök, vagy dzsihadista milicisták által elkövetett kegyetlenkedésről is érkeztek hírek. A 2019-es török offenzívát a világ számos állama és vezető hatalma, köztük az USA, az EU és az ENSZ is elítélte.

A Rojavával kapcsolatos cikkeink erre a linkre kattintva érhetők el.

(Euronews)