A Euronews ért el egy 29 éves olasz nőt, akit egy torinói bíróság korábban „közveszélyesnek” ítélt, és gyakorlatilag házi őrizetet rendeltek el vele szemben, mert korábban Észak-Szíriában majdnem egy teljes évig harcolt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen a kurd Női Védelmi Egységek (Yekîneyên Parastina Jin – YPJ) kötelékében.
Edgarda Marcuccit az olasz hatóságok az ítélet értelmében a következő két évben speciális megfigyelés alatt tartják, este kilenctől reggel hétig nem hagyhatja el lakását, délután hat óra után pedig nem mutatkozhat közterületen. Ezeken felül a rendőrség bevonta jogosítványát és útlevelét is, valamint jelentenie kell, ha lakóhelyén (Torinón) kívül bárhova utazik.
Az ítélet értelmében Marcucci nem szólalhat fel demonstrációkon sem. Az olasz ügyészség a vádiratban ragaszkodott hozzá, hogy a nő annak ellenére veszélyes a társadalomra, hogy bűncselekményt még soha nem követett el. A bíróság ezt elfogadta, és nem az alapján hozta meg ítéletét, amit Marcucci már elkövetett, hanem amit esetleg a jövőben el fog követni. Emellett úgy érvelt az ítélet, hogy a baloldali nő a kapitalista rendszer ellensége és még katonai kiképzést is kapott.
Az ítéletben ilyen mondatokat lehetett olvasni:
„Marcucci állandóan ellenállást mutat, makacs, soha nem múló fenyegetés a közhatalom számára, hiszen állandóan ebbe az irányba mutat viselkedése, hajlik arra, hogy hezitálás nélkül áthágja az előírásokat.”
Marcucci elmondta a Euronews-nak, hogy 2017 és 2018 között az afríni fronton harcolt Rojavában. Hazatérése után élménybeszámolókat tartott Olaszország-szerte:
„A kurd ideológiáról, a demokratikus konföderalizmusról meséltem kulturális egyesületek gyűlésein, egyetemeken, kutatócsoportoknak, konferenciákon és iskolákban.”
– fejtette ki az újságíróknak.
De miben hisz Marcucci ? – A kapitalizmus alternatívája Rojavában
A rojavai forradalom Abdullah Ödzsalan és Murray Bookchin ökoszocialista, feminista és antikapitalista elméleteire támaszkodva próbálja fenntartani a nemzetállam és a kapitalizmus alternatíváját a Közel-Keleten (lásd tavalyi cikkünket itt).
Az elképzelés szerint egy olyan környezettudatos és feminista alapon szerveződő nem-állami politikai adminisztrációt kell felállítani, amelyben minden társadalmi csoport szabadon élhet és vitathatja meg közös dolgait, a termelőeszközök pedig demokratikus kontroll alatt vannak.
Ödzsalan ezt demokratikus konföderalizmusnak hívja, amelyben az emberek közvetlenül vesznek részt és alakítják azt: a döntéshozatal helyi közösségek szintjén történik, amelyek aztán képviselhetik álláspontjukat a magasabb szintű döntéshozatali fórumokon is.
A demokratikus konföderalizmus szükségesnek tartja az állammal való átmeneti együttélést, ennél fogva hatástalannak tartja a rendszer gyors, forradalmi úton való leváltásának az elképzelését. Ödzsalan szerint távol kell maradni az állam teljes elutasításától is, mert annak megszűnése egy hosszú folyamat része, amely során alternatívát kell felmutatni.
A demokratikus konföderalizmusnak Rojavában tehát
- célja, hogy alternatívát képezzen a nemzetállamnak és a kapitalista modernitásnak,
- a szövetkezeti gazdaságon, a termelőeszközök demokratikus kontrollján,
- helyi közösségek, kommunák és tanácsok döntéshozatalán,
- női és nemzetiségi szervezetek önrendelkezésén keresztül.
Észak-Szíriában ennek megfelelően több ezer kommuna, tanács és szövetkezet működik. A városokban utcánként szerveződnek szomszédságok kommunákba, választanak embereket maguk közül a városi tanácsba és dolgoznak együtt szövetkezetekben, ahol a termelt értéket nem kisajátítják és felhalmozzák egyes emberek, hanem a benne dolgozók visszaforgatják a szövetkezetbe és közösségeikbe. Csak Cizire kantonban például 57 szövetkezet működik, amelyekhez összesen közel 9 ezer család kapcsolódik.
Minden politikai testületben biztosítva van a nők és a férfiak egyenlő képviselete (minimum 40-40%, illetve minden vezető pozíciót egy nő és egy férfi tölt be), illetve a különböző etnikai és vallási csoportok reprezentációja is – és alakultak külön női szövetkezetek is.
A rojavai kurdok által vezetett jelenlegi autonómia története 2012-ben kezdődött, amikor az akkor mintegy egy éve tartó szír polgárháború során Asszad elnök katonai okokból kivonta a térségből a kormánycsapatokat, így a helyi milíciákra maradt a térség biztonságának fenntartása.
Ekkor, a helyzetet kihasználva újra megalakult az addig illegalitásban működő kurd pártokból (PYD, KNC) és a Népvédelmi Egységekből (YPG) a Kurd Legfelsőbb Bizottság, ami 2013-as feloszlatásáig igazgatta az észak-szíriai régiót. A Bizottság helyét a Demokratikus Társadalomért Mozgalom (TEV-DEM) vette át. A nemzetközi figyelem 2014-ben irányult a térségre, amikor a Népvédelmi Egységek és vele szövetséges milíciák sikeresen visszaverték a Kobáni városát ostromló Iszlám Államot, majd a következő évek során felszámolták a terrorszervezet szíriai állásait.
A sikeres Kobáni hadjárat után az Egyesült Államok formálisan is szövetségre lépett a kurdokkal az ISIS elleni harcban, ezt a lépést viszont kritizálta Törökország, amely a kurd Népvédelmi Egységek és a kelet-törökországi inszurgens kurd PKK közötti kapcsolatokat biztonsági kockázatnak tekinti. Utóbbit nem csak Törökország, de számos más ország, az Európai Unió és az USA is terrorszervezetként tartja számon.
Törökország a független észak-szír régió ellen több alkalommal is vezetett hadjáratot, 2018-ban „Olajág Hadművelet” néven megtámadta és elfoglalta a többségében kurdok által lakott Afrín városát, tavaly ősszel pedig az általuk „Béke Tavasza Hadműveletnek” nevezett offenzíva során kurdellenes milíciák segítségével további területeket foglalt el az észak-szír autonómia rovására.
A Mérce is beszámolt róla nemrég, hogy az afríni hadművelet során a törökökkel szövetséges dzsihádista milíciák tagjai több száz kurd nőt raboltak el, és taszítottak rabszolgasorba. A „Béke Tavasza Hadművelet” során a helyi, korábban az Iszlám Állam által is üldözött jazidi lakosok kényszerültek tízezrével menekülésre, és több, törökök, vagy dzsihadista milicisták által elkövetett kegyetlenkedésről is érkeztek hírek. A 2019-es török offenzívát a világ számos állama és vezető hatalma, köztük az USA, az EU és az ENSZ is elítélte.
A Rojavával kapcsolatos cikkeink erre a linkre kattintva érhetők el.
(Euronews)
