Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kurd nők százait rabolhatták el a törökökkel szövetséges dzsihádisták Szíriában

Ez a cikk több mint 3 éves.

Kurd nők százait rabolhatták el, és hurcolhatták rabszolgasába a szíriai Afrin tartományban a törökökkel szövetséges iszlamista szabadcsapatok. Az Al-Monitor nevű, Közel-Kelettel foglalkozó hírportál beszámolója szerint súlyosan terhelő videófelvétel került elő az északnyugat-szíriai városból.

Miután ugyanis a területet uraló két, Ankarával szövetséges zsoldoshadsereg, a Dzsaís al-Iszlám, és a Hamza Brigádok is összecsaptak, és előbbi elfoglalta utóbbi több bázisát. Ekkor került elő több tucat kurd rabszolga is bázisukról, egy másik felvétel pedig nyolc kurd nőt ábrázol egy titkos börtön egyik cellájában.

A felvételeket megszerző, és publikáló szíriai kurd népállam sajtóközleménye szerint a fogvatartott nőkkel a török zsoldban álló iszlamista zsoldosok „erkölcstelenül bántak, és bántalmazták is őket”. A rojavai hivatalos szervek ezért független, nemzetközi emberi jogi vizsgálatot követelnek a megszállt Afrin területén, hogy kiderüljenek a tények is a helyi lakosság súlyos zaklatásáról és kínzásáról. Ezek után pedig a nemzetközi közösséget kérték arra, a felelősöket és Törökországot is számoltassák el, a tények pontos feltárása után.

Afrint, amely a rojavai népállam önálló kantonja volt, 2018 márciusában, akik az „Olajág-hamdűvelet” keretében ezek után több hetes küzdelemben űzték ki onnan a kurd Népvédelmi és Női Védelmi Egységek csapatait. Noha gerillaháború mind a mai napig folyik a térségben, onnan a kurd lakosok jelentős része (több tízezren) már 2018 tavaszán Kobáni katonba távozott el, többségük ma is menekülttáborokban él.

Az akció következtében azonban úgy tűnik, a milíciákat most nem korlátozza semmi az egészen 2018 elejéig stabil Afrinban, és szabályos rémuralmat építettek ott ki. Az ENSZ 2018-as jelentése a megszállt terület helyzetéről ugyancsak elkeserítő képet mutatott. Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki a katonai hadműveletre azért adott parancsot, hogy határairól elűzze a török kormány által „terrorizmussal vádolt” kurd katonai egységeket. A jelentés szerint azonban Ankara a megszállás után szabályos etnikai tisztogatást hajtott végre a hagyományosan főleg olajligetekben gazdálkodó kurd lakosság ellen, helyükre pedig Szíria más vidékeiről eredetileg Törökországba menekült szunni arabokat telepítettek le.

A mostani, nőket rabszolgaságban és börtönben mutató videók csak megerősítik, hogy a még el nem menekült őslakosság is elveszíthette tuladonát és alapvető emberi jogaikat is.

Fabrice Balanche az Al-Monitornak Szíria-szakértő arra is figyelmeztetett, a török rezsimnek viszont esze ágában sincsen az egymással torzsalkodó milíciák megrendszabályozása, avagy stabilitás kialakítása a térségben, ugyanis céljuk pontosan az, hogy a határvidékeken ne is maradjon olyan, nagyobb létszámú kurd népesség, amely azután, félelmeik szerint együtt tudna, vagy együtt akarna működni a törökországi kurdok félkatonai és a török hadsereg ellen gerilaháborút folytató egységeivel.

Balanche szerint Erdogan mindezért gond nélkül felvállalja hogy emberi jogsértések sorát követhetik el szövetségesei Szíriában.

A jogvédők figyelmeztettek, mindez nemcsak Afrinra jellemző. A törökök 2019 októberi, kurdok elleni, szíriai offenzívájában egy sor jazidok által lakott település is az uralmuk alá került. Az őket képviselő Yazda nemzetközi szervezet jelentése szerint, a határvidékről és Afrinból a már az Iszlám Állam által is kegyetlenül üldözött jazidok tízezrei kényszerültek menekülésre.

A kurd Népvédelmi Egységek és Női Védelmi egységek akkor kerültek a nemzetközi érdeklődés középpontjába, amikor több hónapon keresztül, hősiesen védték Kobáni városát a náluk sokkal erőseb Iszlám Állam támadásai ellen, 2014 októberében. Noha az ISIS egységeit azóta a kurd szocialisták nyugati segítséggel gyakorlatilag felszámolták Szíriában, ezzel a nemzetközi figyelem is elfordult ügüykről. Ezt használják azóta is ki a törökök.