Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miért támadta meg Erdoğan Afrint?

A hatalmon lévők szeretnek megemlékezni a népirtásokról. Megszüntetni a létezőket nem érdekük.

Afrin városa Észak-Szíriában van, alig 200 mérföldre Kelet-Gútától. A 400 ezer lakosú Gútát 6 éve tartja az Aszad-rezsim embargó alatt, ami azt jelenti, nemcsak az időnkénti bombázások, vegyi támadások miatt halnak meg az ott lakók, hanem sokuk lassan, napról napra egyre fogyva: végül halálra éheznek.

A túlélő, de csontsoványra fogyott emberek, gyermekek azokra a képekre emlékeztetnek, amik Auschwitz felszabadulása után készültek. Három hete kezdődött a legújabb offenzíva Gúta ellen, azóta 1100 ember, köztük 230 gyermek halt meg.

A legitim politikai hatalommal rendelkező tömeggyilkosok által elpusztított embereket csupán a háborúval járó kollaterális veszteségekként tartják számon. Gúta mészárosa Aszad (meg azok a kormányok, amelyek fegyvereket adnak el Szíriának), Afriné Erdoğan.

Miközben  ezek a sorok íródnak, a török/FSA (Free Syrian Army – a legjelentősebb Aszad-ellenes felkelő csapat) megszállói Afrintól alig 1 órányira, helyenként csupán 2-3 km-re vannak, és török harci gépek a város központját bombázzák.

Törökország január 21-én indított támadást a kurd többségű Afrin ellen. Az offenzívának az Olajág fedőnevet adták, mintha békét, nem pedig halált hoznának az ott élőknek. Eddig több mint 220 halottja (32 gyermek, 28 nő, 167 férfi), és 600 sebesültje van a török és a szíriai FSA csapatok közös `”felszabadító” akciójának. (További videók itt.)

Afrinnak 1 millió lakosa van, ebből 400 ezer arab menekült, Szíria többi részéről. Mint Gúta, Afrin is ostrom alatt áll, a törökök bombázzák az Aleppótól Afrinba vezető egyetlen utat, így nincs üzemanyag, elegendő gyógyszer, elektromos áram. A pékségek nem működnek, nincs tiszta víz, mióta a törökök elfoglalták a Maydanki gátat múlt vasárnap, ezért az emberek különféle szennyezett kutakból szerzik a vizet.

A török támadás megkezdése óta a környező falvakból a lakosok a városba özönlöttek, az élelmiszer nem elég, az emberek a város központjába gyülekeznek, mert nincs merre menniük, a törökök bombázzák a városból kivezető utakat is.

A török kormány szerint nem a civilek, csakis “terroristák’ a támadás célpontjai. A videók, amiket többnyire a FSA katonái keszítettek, mást mutatnak:

Így szól pl. egy FSA katona ‘üzenete’ Afrin lakosainak:

„És a második üzenetem a Rawafidheknek (az iszlám vallást elutasítóknak), a hitetlen kurdoknak szól. Megígérjük: ha visszatértek Allahhoz, testvérekként bánunk veletek. De ha ezt elutasítjátok, ebből látjuk, megérett a fejetek a szétzúzásra.”

Afrin környékén vannak jezidi falvak is – a jezidik a szunni muzulmánok szerint hitetlenek. Egy másik videóban látható, amint FSA katonák egy idős jezidi férfit kérdeznek, a DAESH (az ISIS, vagy a magát Iszlám Államnak hívó szervezet) mintájára, a Koránban előírt imádkozás módjairól.

A török kormány tehát azt állítja, a terror ellen harcolnak Afrinban. Viszont amikor az an-Núszra és a Daesh terroristái éveken át nőket erőszakoltak és adtak el szex-rabszolgának, embereket fejeztek le, feszítettek meg, égettek el vagy temettek el élve, löktek le magas épületekről és egyéb nehezen elképzelhető borzalmas módszerekkel végeztek ki a török határ közvetlen szomszédságában, nemcsak hogy offenzíva nem indult ellenük, de számos bizonyíték van arra, hogy a török kormány fegyverekkel segítette ezeket a terroristákat, s Daesh-tagokat kezeltek a határ menti kórházakban. (A bizonyítékokat bemutató újságírók börtönben – Törökországban jelenleg több újságíró van börtönben, mint a világ bármely más országában, s azok, akik a jelenlegi operációt bármilyen nyilvános fórumon, elítélik vagy pusztán kritizálják, szintén a szabadságukkal fizethetnek. Ezidáig közel 900 ember tartóztattak le a szociális médiában megvalósított ’terror propaganda’ miatt az utóbbi 1 hónapban.)

Afrin a béke szigete volt egész a török támadásig, és soha nem támadott, vagy akár tervezett támadást Törökország ellen Az offenzívát megelőző héten a török kormánymédiák hírei szerint a határmenti  Kilisbe lőttek rakétát Afrinból, és néhány civil életét vesztette.

A kurd Népvédelmi Egységek (YPG) által használt rakéták hatósugara azonban jóval kisebb, mint az Afrin és Kilis közti távolság, s egy ilyen támadásnak sem oka, sem célja nem világos. Úgyhogy a kormány hazugságait emésztés nélkül elsajátító közönségen kívül senki nem hisz ezekben a hírekben – sokan arra gyanakszanak, a török titkosszolgálat, a MÍT szervezte ezeket a rakétatámadásokat, hogy ürügy legyen az offenzívára.

Miért támadja Erdoğan Afrint?

Az észak-szir, kurd többségű, multietnikus Rojava tartománynak (hivatalos neve: Észak-Szíriai Demokratikus Föderáció) 3 kantonja van: Kobane, Cezire és Afrin. Hivatalos nyelve a kurd, az arab és a szír (új-arámi).

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik vezetője, Abdullah Öcalan az öko-anarchista Murray Bookchin hatására kidolgozott egy alternatív, antikapitalista, antinacionalista, antietatista társadalmi modellt, aminek alappillérei a demokrácia, az ökológia és a feminizmus.

Miután Aszad stratégiai okokból a polgárháború kezdeti időszakában kivonta helyőrségeit a kurd etnikumú területek nagy részéről, a szíriai kurdok azonnal Öcalan „demokratikus konföderalizmus” elnevezésű politikai elképzeléseit vezették be az általuk ellenőrzött régióban

Rojava népe nem választja külön magát Szíriától: kikiáltották autonómiájukat, de nem a függetlenségüket. A Társadalmi Szerződés Chartájának – ez Rojava alkotmánya, amelyet 2014 januárjában alkottak meg – 12. cikkelye világosan kinyilatkoztatja, hogy „az Autonóm Régió Szíria szerves része. Modell a szíriai szövetségi kormányzat jövőbeni decentralizált rendszere számára.” Autonómia, nem a függetlenség volt a cél.

Az alkotmány szavatolja a nők és a férfiak jogegyenlőségét az élet minden területén. A gyermekmunka – miként a kényszerházasság és a kínzás is – tiltott, az ingyenes oktatáshoz való hozzáférés viszont alkotmányos jog, ahogyan a lakhatáshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz és a szülési szabadsághoz való jog is.

A rojavai gazdasági és politikai rendszer hivatalosan is decentralizált, a politikai és gazdasági irányítás nagy részét a helyi közösségekre ruházta át. Az alkotmány rendelkezése szerint, a rendszer alulról felfelé épül fel: a helyi gyűlésektől a kantonális kormányokon át a konföderáció kormányáig.

A rojavai modell, aminek Afrin is része, és ami az egyik legfontosabb politikai projekt, amely a világon manapság megvalósul, gyökeres ellentétben áll azzal, amit Erdoğan Törökországban kialakított az utóbbi években: autoriter, egyre inkább iszlamizálódó, erősen kapitalista államforma.

Erdoğan nem akar szabad, önmagát kormányozó, demokratikus, baloldali, forradalmi társadalmat Törökország szomszédságában, mert fél, hogy az a saját, főleg kurd lakosságát hasonló törekvésekre inspirálja.

(Címoldali kép: AFP)

Olvass tovább!