A magyar gazdaság messziről jól néz ki: magas a növekedés, alacsony az infláció, alacsony a munkanélküliség, az államadóssági ráta évről évre csökken. Közelről megvizsgálva azonban sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki.
A rendszerváltás óta talán a mostani választás az első, amikor a szocialisták markánsan baloldali karaktert vállalva mernek megjelenni a választáson. Karácsony Gergelynek és pártjának jelenléte alapból garancia a szociálisan elkötelezett politikára.
Az istenszeretetnek és a felebaráti szeretetnek kihatása kell legyen a közösségi élet strukturális dimenzióra is: küzdenünk kell egy igazságos társadalom felépítéséért, amely senkit nem zár ki, és mindenki számára biztosítja a boldog élet lehetőségét.
Mindenre van esély, és az ellenkezőjére is, és rajtunk múlik, ezen a 30 órán múlik, ami még az urnák lezárásáig hátra van.
2016-os adatok szerint közel 50 ezer nagykorú magyar állampolgár nem szavazhat holnap. Az értelmi sérülteknek, pszichiátriai diagnózissal rendelkezőknek vagy más fogyatékos embereknek is van véleménye közügyekről, és szavaznának is, de a magyar állam korlátozza e jogukat.
A mi ügyünk nem a kormányváltás, sem az általunk megvetett politikai elit megbüntetése, hanem a nyomorban és elnyomásban élő embertársaink felszabadítása.
A Migration Aid elleni kémgyanús sztorival az elmúlt egy évben legalább egy olyan eset történt, ami egy jogállamban és demokráciában tolerálhatatlan lenne, míg nálunk szemrebbenés nélkül megy mindenki tovább.
Azok a pártok, amelyek gyűlöletpropagandával igyekeznek szavazatokat gyűjteni, senkinek a bizalmát nem érdemlik meg.
A demokráciáért, az igazságosságért, a szolidaritásért küzdünk április 8-án.
Magam az „egyéniben taktikázz-listán szavazz kedved szerint” utat választottam, mert egy új fideszes kétharmad azt az üzenetet küldené a hatalomnak, hogy igazán mindent jól csináltak.
