A valódi magyar baloldalnak ki kell találnia, hogy miként lehet horizontális szerkezetű, uralom nélküli, a végsőkig toleráns intézményeket a világra hozni, amelyeknek ugyanakkor van intézményi memóriájuk, képesek hagyományt és történetet költeni és rögzíteni, amelyben a barátság egyenlősége uralkodik.
Örülhetünk-e neki, hogy Izrael is a svéd modellt választja?
Mi, székely és szórvány szituacionisták kettős állampolgári felelősségünkből adódóan aggodalmunkat fejezzük ki a magyarországi lázadások forradalmi céljainak bulvárkapitalista eltérítései miatt.
Azt hihettük még pár éve, hogy majd az interneten ilyen nem lesz, most mégis politikai okokból vettek le egy egész epizódot egy közéleti showból.
A legfőbb probléma a rabszolgatörvénnyel az, hogy kizsákmányoló. De mit jelent pontosan a kizsákmányolás, miért kellene azt problémának tartanunk?
Az év végén nem csak Magyarországon voltak jelentős megmozdulások a konzervatív kormányzás megszorító, piacpárti törvényei ellen. Albániában, Litvániában, Boszniában és Bulgáriában is folyamatosak a tiltakozó akciók.
Ami az új, online szerveződő társadalmi mozgalmak fő előnye, éppen abban rejlik a fő gyengeségük is – vallja Zeynep Tufekci a Twitter és könnygáz című könyvében.
A rendszerek nem spontán tiltakozások következményeképp buknak meg, a sikeres mozgalmak eredményeit sok éves szervezőmunka előzi meg. Ez nem volt másképp a nyolcvanas években sem, és nincs másképp ma sem.
Nem kell külön pihenőnap. Magam döntöm el, mikor állok meg egy pillanatra, és amikor elbódít az élet intenzitása, belevetem magam az állatiasságba, hogy új erőt merítsek belőle.
A célok változatlanok, tovább a megkezdett úton.
