Merre van az arra? – A magyarországi cigányság dilemmája
Az összefogás szükségessége felülírhatja azokat a bűnöket, amelyeket 2006 után láttunk a Jobbiktól és holdudvarától?
Az összefogás szükségessége felülírhatja azokat a bűnöket, amelyeket 2006 után láttunk a Jobbiktól és holdudvarától?
Adott egy lány, akinek összes politikai teljesítménye annyi, hogy csúnyát mondott Magyarország miniszterelnökére, ezért kikezdte a kormánypárti média, ja, és csillogó szemű fiatal, mégis olyan sztárt csinál belőle a magyar politikai nyilvánosság, mintha legalábbis megmászta volna a politikai Mount Everestet.
A feketepiacon árult fű gyakran nem csak képletesen szar, de spanyol kutatók szó szerint rendszeresen tartalmaz emberi ürüléket. Április 20-án a kétfarkúak által szervezett Milliók Marihuána Menetén joggal tüntethetünk a legalizációért.
A politikai humor kétélű fegyver. A bajok akkor kezdődnek, amikor a humor helyét átveszi a mindent viccnek láttató cinizmus, amikor a gúnyt leváltja a politika viccé degradálása.
A statisztika azt mutatja, hogy hazánk e tekintetben a nemzetközi sorok végén kullog. De valóban probléma ez? Még inkább: valóban ez a probléma?
Futni jó, futni egészséges. Szponzorált fél- és egész maratont futni bárhol a világon azonban nem más, mint fogyasztás, fogyasztásra ösztönzés, és profit.
Az elektronikus zene 1970-es évektől történő térnyerése és népszerűsége arra mutat rá, hogy a zaj is lehet végcélja a művészi önkifejezésnek, és ebben az értelemben az esztéták ítéletei másodlagos jelentőségűek.
Az abúzusügyek további eltussolására történik kísérlet akkor, amikor előkerül az az érv, hogy a klerikusok által elkövetett szexuális visszaélések oka a dekadens liberális nyugati társadalom vagy éppen a ’68-as szexuális forradalom.
A sorozat ítélete a hatalomról, valamint a vele járó elnyomásról és háborúról meglehetősen egyértelmű: a „nép” passzív elszenvedője az uralomnak; a nemesi házak jó része megsemmisül; a királyok hullanak, mint a legyek.
Az izraeli politika az illiberális demokrácia állatorvosi lovává lépett elő: meddig igazolhat a demokratikus választói akarat nyilvánvaló jogsértéseket?